"Azt mondja a facebook "írj valamit...""

A hölgy mindenki számára érthetően és olyan szép stílusban írta le, ezt bárki a legkényesebb ízlésű ember is bátran olvashatja, ( legyen bár fideszes, kdnp-s, mszp-s vagy dk-s jobbikos, pm - es , lmp-s, momentumos.... vagy egyikhez sem tartozó ) aztán jócskán elgondolkodhat rajta. Tudoooom.... az én stílusom nagyon más.... csak hát sajnos nekem nincs már türelmem ilyenhez, na meg sosem voltam "irodalmár" stílusú. Olvassátok el! Érdemes! Én 100%-ig....3/3 - ig....5/5 - ig.... egyetértek vele! jó lenne ha... de sajnos az igazság ez... "Ez egy optimista gondolkodású középút ! Az a baj, hogy ezt már meghaladtuk és nincs visszaút ! Orbánnak muszáj előre menni, vagy megbukik, amit nem fog tudni elviselni, de a mögötte lévő sisere had még inkább ebbe az irányba tolja. Az ellenzék ezért próbálkozik hiába és reménykedik hiába. Ez a helyzet már nem oldható meg békítgetéssel, elmúlt ez az időszak. Jó lenne, de erre már nincs lehetőség, rohanunk a szakadékba !"  Itt már csak egy hatalmas össznépi megrázkódtatás fog változtatni.
  Mónika Demeter Azt mondja a facebook "írj valamit..." Rendben, akkor írok! Van bennem bőven kiírni való! Tegnap este megnéztem a Fidesz facebook oldalát. Óránként osztották meg az ellenzék hazaárulását. Az, hogy a Fidesz kommunikációja milyen, volt időnk megismerni. Újdonságot - sajnos - nem hozott. Azonban a hozzászólásokon elgondolkodtam. Hasonló szavakkal illették ott az ellenzéket, mint itt a kormánypártot és szavazóit. A Fidesz szavazók gyalázkodtak ott, a nem Fideszre szavazók véleményt cseréltek és súlyosabb szavakkal illették az eseményeket itt vagy a saját oldalukon. De mi történt valójában? Semmi. Hogyan nyithatnánk fel a szemét a kormányra szavazóknak, ha mi itt vagyunk, ők pedig ott? Hogyan lehetne megmutatni nekik, hogy amit a kormány tervez (és valószínűleg meg is valósítja), az szembe megy a demokrácia elveivel és lerombolhatja azt a minimális féket és egyensúlyt, ami még megmaradt, ha ők ott beszélnek, mi pedig itt? Hogyan lehetne minden magyar emberrel megértetni azt, hogy egyetlen pártnak sincs és nem is lehetne oka arra, hogy korlátlan felhatalmazást kapjon? Egyiknek sem! Sem DK-nak, sem MSZP-nek, sem Párbeszédnek, sem Momentumnak, sem Jobbiknak, senkinek! Hiszen a korlátlanságban benne lehet annak veszélye, hogy visszaélhetnek azzal! És nem furcsa, hogy Európában egyedül csak nálunk tálalják úgy, hogy a koronavírussal szembeni harchoz elengedhetetlen a korlátlan felhatalmazás? Nem tudom, még nem fejtettem meg, hogy mi történik az emberekkel, amikor az a párt, akivel szimpatizálnak, hatalomra kerül. Mintha egy fátyol kerülne a szemük elé, nem látják tisztán, hogy adott esetben, amit az adott kormány tesz, az pont nem értük, magyar állampolgárokért van, hanem pont ellenük, az ő rémületüket, tudatlanságukat, "elvakultságukat" kihasználva. És félreértés ne essék, nem csak a Fidesz szavazóiról beszélek! Magyarország '89.óta mondhatja azt, hogy demokráciában él (mindegy, hogy lehetne jobb is) és nem egypárt rendszerben. Sokszor hallottam az elmúlt évtizedek alatt, hogy szidták az embereket, hogy nem képesek kiállni magukért, hogy nincsenek tisztában a jogaikkal. És természetesen jöttek az összehasonlítások Angliával, Amerikával (pl.), ami már azért is nevetséges, hiszen nekik több száz évük volt arra, hogy végigmentek azon a fájdalommal, kínokkal, harcokkal, vérrel "kikövezett" úton, hogy megtartsák a "maguk" demokráciáját. Pedig, ha beszélnénk az ottani szavazókkal, biztos tudnának cifrákat mondani és bőven lenne javaslatuk, hogy mit kéne másként csinálni, még ennyi évszázad "gyakorlás" után is! Úgyhogy ne szidjuk magyar honfitársainkat, hiszen olyan gyerekcipőben jár (járt?) a demokráciánk, amihez nekünk is kéne még néhány száz év, hogy megértsük, felfogjuk és éljünk is vele, mit is jelent az valójában. Mentségére legyen mondva a magyar népnek, hogy történelmünkben - szinte - mindig elnyomás alatt éltünk. Mintha a többségbe bele lenne kódolva, hogy akkor érzi "jól" magát, ha más mondja meg neki, hogy mit csinálhat, mikor csinálhatja, hogyan csinálhatja. De úgy vélem, hogy ráébred mindenki (ki előbb, ki utóbb), hogy mit jelent demokráciában élni; mit jelent az, hogy jogaid vannak, amivel élhetsz is; mit jelent, hogy azért, ha el akarsz érni valamit, azért tenni kell és nem a markunkat tartani. DE, ehhez felelős, bölcs emberek kellenek a kormány és az ellenzék oldalára is. Ahol az első helyen a magyar emberek szolgálata áll és nem önös érdekük "kiaknázása"! Igen, ki kell hangsúlyozni, hogy Ők vannak Értünk (mindegy, hogy éppen ki van hatalmon) és nem fordítva, mert sajnos nincsenek tisztában az emberek ezzel (sem). Ahogy azzal sincsenek tisztában pl., hogy az állam pénze, az nem az aktuális kormányé, amit közösen összedobtak, hanem minden egyes magyar ember hozzájárult ahhoz, valamilyen formában. Úgyhogy ne hálálkodjunk már azért, ami alapból a feladatuk (nem is kevés pénzt kiutalva maguknak) és arra esküdtek fel. Mintha az orvosnak azért hálálkodnál, hogy a betegségedet kezeli és (jobb esetben) kigyógyít abból. <Bár lehet ez pont nem a legjobb példa, mert itt (is) fordítva ülnek a lovon az emberek! :) > Így meg kéne azt érteni, hogy amikor az éppen aktuális kormány, az állam pénzét "szórja" két kézzel, akkor a mi pénzünket herdálja el olyanra, ami nem jogos vagy prioritásban lennének annál fontosabbak is! 2004.óta "elvették" a kokárdánkat, mert a Fidesz kitulajdonította magának és szavazóinak; hazaáruló lettem, mert nem a Fideszre szavaztam, mint pártra (csak halkan jegyezném meg, hogy '98-ban ifjú titánként pont rájuk szavaztam, mert akkori fejemmel úgy gondoltam, hogy ők hozhatják meg a változást, a fejlődést ennek a kicsiny országnak és lakóinak! Tetszett a vezetőjük habitusa, a tenni akarása, az akkori gondolkodásmódja és, hogy külföldön tanult, ami nekünk, elzárt világban élőknek, egy új világ lehetőségét vetítette előre!... ma már tanulságként kezelem a szavazatomat, hogy miért nem szabad rájuk szavazni. És nem bántam meg, mert ha nem kerül hatalomra, nem tudom meg, hogy amit mondott csak üres frázis; tettei pedig távol álltak attól, amit megmutatott magából); kiderült, hogy mint becsületes, hazafias nőnek kötelességem gyermeket hozni a világra; illetve otthon kéne lennem és a családról gondoskodnom, szemben azzal, hogy holmi légből kapott vágyaimat megvalósítsam munkahelyen dolgozzam vagy ne adj Isten, céget vezessek!... és nem tudom, de nem is akarom felsorolni azon "ténykedéseiket", ami hihetetlenül kártékony mindenki számára (mindenki számomra = vallástól, nemtől, szellemiségtől függetlenül)! És hogy miért írtam ezt le? Mert 8 nap múlva - hacsak nem történik csoda - a kormánypártok megszavazzák 2/3-dal, amit most nem sikerült 4/5-del! Bármennyire is optimista ember vagyok és igyekszem mindenben a jót meglátni, nem tudom, hogy ez milyen hatással lesz/lehet az életünkre! Mondom ezt úgy, hogy kénytelen vagyok figyelembe venni az elmúlt évek eseményeit. Mint korábban írtam, a korlátlan felhatalmazás hordozhat magában olyan intézkedéseket, amit úgy gondolom, hogy párt szimpátiától függetlenül, senki sem szeretne a saját bőrén megtapasztalni. Tehát ne legyenek hiú ábrándjai a kormány párti szavazóknak, hogy csak az ellenségként, hazaárulóként kikiáltott (értsd: nem kormányra szavazó) embereket sújthatja a kormány által bevezetett rendelkezés. Mert kár azt hinni, hogy ez a koronavírusról szól! Mondom úgy, hogy harcol bennem a remény és a tények: reménykedem, hogy talán a "csúcson" ébred tudatára a kormány, hogy ők minden egyes magyar emberért kerültek be a parlamentbe (ahogy az ellenzéki pártok is) és nem csak a saját szavazóikért, s legfőképp nem saját magukért! Ugyanakkor a tények nagyon húzzák a mérleg súlyát lefelé, bármennyire is erős bennem az, hogy minden ember képes a változásra, akár a legváratlanabb helyzetben is! Nem szeretném, ha egymást szidnánk, ha másban keresnénk a hibát, hanem mindannyian magunkba néznénk és elgondolkodnánk azon, hogy mi, egyenként vajon tehettünk-e volna többet azért, hogy még gondolatban sem merülhetett volna fel az, ahová eljutott mára ez az ország! Végszóként pedig: örök optimistaként kívánok bölcs gondolatokat és tetteket a kormánynak; az ellenzéknek - ha még lesz lehetőségük rá - önös érdekek helyett összefogást; magunknak pedig szebb, demokratikusabb, jogainkat ismerő és azzal élni is akaró (de nem visszaélő) jövőt kívánok!