Nemnormális ország....

Egy ilyen hír után normális országban.......

Normális országban ilyen elő sem fordulhatna, épp ezért IS normális.

Ha már a mi hazánk egy nemnormális ország, legalább a "kormány" ellenzéke megpróbálhatna normális lenni.

Ha az ellenzék legalább megpróbálna normálisan működni!....

egy ilyen hírre ami megjelent miszerint EU-s forrásokból korrupciós milliárdokat loptak ki ázsiai és afrikai számlákra "kormány" tagok fideszes politikusok.....

-Az ellenzéknek összefogva teljes egyetértésben azonnal fel kellett volna függesztenie a kampányt!
-Egyöntetűen gyémánt keményen követelnie kellene a kormány a főűgyész a főbíró a rendőrfőkapitány a nav elnök azonnali lemondását.
-Azonnali hatállyal űgyvívő ideiglenes kormány felállítását.
-...és aztán ha ez megtörtént, megtenni a megfelelő lépéseket.

Minderre pár órát adni a "kormánynak".
Ha nem lépne a kormány, pár órás határidő leteltéig, azonnal utcára hívni a népet......és ha a nép is legalább megpróbálna normális lenni, akkor mennénk is....nem csak lélekben, nem csak pár tízezren.....

mondom....ha legalább megpróbálna az ellenzék normálisan működni.....

De nálunk semmi nem normális. Nem normális nép nem normális országa nemnormális kormánya nemnormális ellenzéke...... eeeez van.

Ui. Tudoooom... a nemnormális "ellenzék" semmit érő "politikusai" majd ezt is jóóól megmagyarázza mint eddig mindent.... "mert mi demokraták nem olyanok...."....ehhez értenek. Ez megy nekik. ....nyolc éve..... és nekünk is. ... mert csak "lélekben" voltak velünk......csak lélekben voltunk ott.....csak lélekben álltunk ki...magunkért és egymásért is....

Ui.2.  Mennyire kell gerinctelennek?...elvtelennek?...ostobának?....haszonlesőnek?....mindnek így együtt?...lenni hogy valaki egy ilyen mocskos köztörvényes bűnöző kormányt pártot hűbéreseit támogassa segítse éltesse?

Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Információink szerint az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. A férfit más okból a magyar hatóságok is keresik, de az amerikaiak hiába jelezték többször, hogy náluk van, nem utaztak oda kihallgatni.

Furcsa, szövevényes történet jutott lapunk tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra. (A gyémántvilágban információink szerint egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítő eszközként működnek: a vásárlás helyétől távol is garantált áron veszik vissza bizonyos tranzakciós díj megfizetése mellett, így kis helyen nagy mennyiségű pénzt lehet országhatárokon átívelve észrevétlenül, elektronikus nyom nélkül szállítani.)

Négy napja a Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de lapzártáig nem kaptunk választ.

Az amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belőle. Az amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák, így megpróbálják a módszert tűzzel-vassal irtani.

Úgy tudjuk, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestről, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bűncselekményre utaló nyomot. Az FBI által vizsgált pénzmosási módszer lényege az, hogy a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthető személyhez. A készpénz később újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzően külföldi forrásból.

A magyar férfit egyébként körözik a hazai hatóságok is az Interpol listája szerint jelentős összegű pénzmosás gyanújával. Ennek fényében különös, hogy nem akarják kihallgatni – a lapunk birtokába jutó dokumentumok szerint az amerikai hatóságok tavaly március óta többször jelezték a magyaroknak, hogy a férfi náluk van, és bármikor ki tudják hallgatni az FBI jelenlétében; a körözést ennek ellenére máig nem vonták vissza, és a magyar nyomozók nem éltek a kihallgatás lehetőségével sem. (Négy napja megkérdeztük az ügyészséget, hogy miért nem, de válaszában türelmet kért. Magyarázatát azóta is türelemmel várjuk.)

Az államközi értesítés tényéről az Átlátszó megkérdezte az amerikai igazságügyi minisztériumot is, amely nem kívánta kommentálni az értesülést. A magyar állampolgár a nemzetközi körözés ellenére szabadon közlekedik az Egyesült Államokban – lapunk egyik munkatársa személyesen találkozott vele, ám a férfi nem akart nyilatkozni.

Tavaly júniusban az Átlátszó egy másik ügyben arról írt: eddig példa nélküli módon több, csalás és pénzmosás elkövetésével vádolt magyar állampolgár kiadatását indítványozta az Egyesült Államoknak az idén tavasszal a Fővárosi Főügyészség. A kiadatás a jogerős bírósági döntés ellenére sem történt meg – információink szerint az Igazságügyi Minisztérium vétózta meg. (A tárca sajtóosztályán érdeklődtünk az okokról, de kérdéseinkre eddig nem válaszoltak.)

Amerikai információk szerint a bűnbanda két tagja szintén futárként működött közre az uniós pénzek Magyarországról való kicsempészésében – ők a nagy mennyiségű készpénzt a megbízó utasításai szerint üres bécsi lakásokban tették le, öt-hat millió eurós, vagyis csaknem kétmilliárd forintos összegben. Ha ez igaz, mindjárt érthető, miért nem akarjuk kiadni őket Amerikának.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.26.

Forrás: https://mno.hu/belfold/gyemantta-valt-alkotmanyos-koltseg-magyar-vedett-tanu-amerikaban-2455928

Rezsi csökkentés? ...Így vertek át!

Bemutatjuk a rezsicsökkentést, az elmúlt nyolc év legnagyobb szemfényvesztését

A rezsicsökkentés az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb szemfényvesztése, a magyar emberek átvágása

– mondta lapunknak Holoda Attila, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára.

A szakértő szerint a rezsicsökkentés:
veszteséget okozott a magyar háztartásoknak,
nem a rászorulókat segítette, mindenkit ugyanúgy támogatott,
áremelkedéshez vezetett (például a pékek energiaszámlája megnőtt, amit ráterheltek a kenyér árára),
nem ösztönözte a lakosságot energiahatékony beruházásokra,
erre hivatkozva lehetett kiszorítani vagy államosítani a külföldi energiacégeket.

A rezsicsökkentés 2012 decemberében vette kezdetét, ám a világpiacon 2013 végétől esnek a földgázárak, a magyar hatósági ár viszont azóta nem csökkent. A fordulat 2016-ra vált láthatóvá a hazai energiarendszerben. Legalábbis a Magyar Energiakereskedők Szövetségének adataiból az látszik, hogy 2016-tól a szabadpiaci ár már olcsóbb, mint az állam által kínált lakossági ár.

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. az MSZP által kiperelt adataiból az is kiderült, hogy már 2013-2014-ben bő 29 milliárd forinttal többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyit a beszerzési ár indokolt volna. Csak ebben a két évben, 2013-2014-ben 11 300 forintot bukott minden háztartás.

Tóth Bertalan frakcióvezető szerint

a Fidesz 2013 és 2017 között a magyar háztartásokat átlagosan 70 ezer forinttal károsította meg az indokolatlanul magasan tartott gázárral.

A túlfizetést azért nem érzékelték a fogyasztók, mert a fideszes rezsicsökkentés matekja a 2011-es, valóban kiugróan magas beszerzési gázárat veszi alapul, és minden gázszámlákon lévő narancssárga értesítőben úgy számolnak, mintha azóta folyamatosan az akkori árakon kellene fizetni a gázdíjat.


De ugorjunk vissza az időben, hogy folyamatában megértsük, miként fordult visszájára a rezsicsökkentés!
Nem lesz gázáremelés

2010-ben járunk. A földgáz világpiaci ára a magyarországi fizetésekhez képest rendkívüli mértékben megemelkedik. Tény, hogy 2002-ben a gáz köbmétere 40 forint volt, ám ez 2010-re felkúszott 140 forintra. Bár egy közepes méretű magyar háztartás továbbra is az EU átlagának megfelelő gázárat fizet, az alacsony hazai keresetek miatt a kiadás elviszi jövedelmük akár harmadát is. Az új kormány ezért még nem Brüsszelt, hanem főként az extraprofitot bezsebelő, hazai multicégeket, és az őket kiszolgáló szocialista kormányokat teszi felelőssé. Ugyanakkor pontosan olyan szociális intézkedéseket hoz, mint az akkori európai kormányok, hogy ideiglenesen kiegyensúlyozza a lakosság növekvő anyagi terheit.

Az Orbán-kormány 2010 végén lakossági ármoratóriumot hirdet, amely fél évig van érvényben. Szociális alapon, sávosan határozzák meg a gáz árát, amely a közepes méretű háztartások esetében (évi 1200 köbméterig) annyi könnyebbséget hoz, hogy számukra hat hónapig nem emelkedik tovább a gáz ára. A „szinten tartást” a lakossági gázártámogatás felemelésével oldják meg. Az intézkedés mindössze 24 milliárd forintba kerül, de 930 ezer háztartás számára hordoz pozitív üzenetet: a kormány megvédi a rezsit, még ha ezt az emberek nem is érzik a bőrükön.


Miután a Fidesz látta ennek politikai sikerét, 2011 májusában nemzeti konzultációt indított a multicégek extraprofitjának korlátok közé szorításáról.


Nagyjából ez volt az a pont, ahol elvált egymástól a szakmai és a politikai megoldás, hogy valahogyan kezeljék a növekvő lakossági terheket

– emlékezik vissza egy, a Fidesz akkori működésére rálátó, energiapiaci szakember. Innentől kezdve a szociális alapú, differenciált, de ideiglenes árkiigazítás tervét elvetették. Majd Orbán Viktor miniszterelnök ötlete nyomán egységes, így igazságtalan, rezsicsökkentés vette kezdetét, amely azóta is tart, mondta.

Az államok mindenhol törvényi erővel alakítják a nemzeti piacukat. Ha ezt jól csinálják, képesek a piac gyors árváltozásait kedvezően korrigálni a fogyasztók érdekében. De ha rosszul, akkor torzítják a piaci versenyt a mesterséges árakkal. Ez történt nálunk is.

2011-ben a növekvő világpiaci gázár már kétszámjegyű emelést tenne szükségessé. Ezt főként a vidéken élők, a távfűtéssel rendelkezők, a nyugdíjasok, és a nagycsaládosok éreznék meg leginkább. A kormány pontosan tudja, hogy a „gázárprobléma” összetett, azt gyorsan nem tudja megoldani, hiszen egyes elemei a kormány hatáskörén kívül állnak.
A fizetések alacsonyak, de azokat nem lehet emelni.
A hosszú távú, orosz-magyar gázszerződés csak négy év múlva, 2015-ben jár le, és módosítani többe kerülne, mint fenntartani.
Egy területen van mozgástere a kormánynak, ez pedig a hazai energiaszektor átalakítása.
Visszaállamosítás

A kormány emelte a tétet: 2011 környékén döntöttek arról, hogy visszaállamosítják az energiacégeket. A kormány retorikája arra épült, hogy a multik kizsákmányolják a fogyasztókat, extraprofitra tesznek szert. Ebből következett az a „szükségszerűség”, hogy állami kézbe kell venni ezt a szektort. Egy forrásunk szerint a rezsicsökkentésnek a jóléti intézkedésen kívül azonban lehetett egy másik célja is.

A rezsiharcon keresztül lehet megszerezni a külföldi energiacégeket. Abba az irányba lökik őket, hogy eladják veszteségessé vált magyarországi érdekeltségeiket az államnak. Majd a nemzeti tőkésosztály kezébe adják az energiapiacon azt, amit csak lehet.



Utóbbi forgatókönyvet erősíti, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége a napokban vásárolta meg a Mátrai Erőmű többségi részesedését a német RWE-től. Ez az erőmű a teljes magyar villamosenergiatermelés 20 százalékát adja, és most 50 milliárd forintért kerülhetett Mészárosékhoz. Ide tartozik, hogy a hazai gázvezetékrendszer csaknem fele részben már a miniszterelnök barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltségében (MET) áll.



600 milliárd forint kellene

A kormány 2016-ban úgy számolt, hogy a közműcégek felvásárlására és a non-profit rendszer kiépítésére közel 600 milliárd forint kell. Nem tudni, hogy ebben benne van-e az E.ON veszteségessé vált gázüzletágának megvétele, amely 264 milliárd forintba került 2013-ban.

2014-ben a fővárosi tulajdonban lévő Főgáz került át az államhoz. Utána szerezték meg a francia GdF Suez magyarországi érdekeltségét. Később a Tigáz ügyfeleit a Főgáz vette át, idén pedig az Égáz-Dégázt is megvette az állami szolgáltató. Az utóbbi vételárát sem tudni.

2018-ra a gázpiacon az állami Nemzeti Közművek (leánykori nevén ENKSZ) lett a legnagyobb szolgáltató, gyakorlatilag monopolhelyzetbe került.

Szakértők azt mondták lapunknak, ha az állam megveszi a cégeket, az elvileg mindenkinek jó, mert a profit, amit megtermelnek, itthon marad. Csakhogy a profit hiánya egy céget nem igazán ösztönöz innovációra, hatékonyságra, a költségek lefaragására. Az átláthatatlan és irreális díjszabás miatt az állami cég vagy csődbe megy, vagy pedig folyamatos állami támogatásra szorul. Utóbbit viszont az EU tiltja, mert állami támogatásnak minősül.

Ha egyetlen állami cég dominálja a piacot, rögzített hatósági árakkal, az nem tesz jót a versenynek, mert a fogyasztóknak nincs választása. Jelenleg még nem ez a helyzet, hiszen az E.ON tavaly decemberben bejelentette: olcsóbban adják a gázt a lakosságnak, mint az állami gázszolgáltató. Ezt azért tudják megtenni, mert kizárólag a szabadpiacról szerzik be a gázt, ellentétben az állami szolgáltatóval.


Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke mindezt úgy kommentálta, hogy a német vállalat az olcsóbb gázárral beleavatkozik a magyar választásokba Brüsszel oldalán. Pedig valójában arról van szó, hogy az E.On-nál kiszámolták: annyira lement a gáz ára az európai tőzsdéken, hogy a magas magyarországi gázár mellett erre már érdemes lehet új terméket bevezetni. Ezzel a német cég tulajdonképpen akaratlanul, de bebizonyította a rezsicsökkentés sikertelenségét.
2014: a fordulat éve

A kormány rezsipajzsán természetesen nem az E.ON, hanem a világpiac ütötte az első rést. A nyersanyagpiacon 2013 végén jött el a fordulat, 2014-től kezdtek esni látványosan az olajárak. Bár emiatt az oroszoktól is egyre olcsóbban szerezzük be a gázt, a hatósági áras rezsicsökkentés azóta is megmaradt, ahhoz nem nyúlt a kormány. Ezen azonban a lakosság veszített.




A földgáz jegyzési ára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt 2013 végén, és 2016-ra 19 euró körüli szintre állt be – mondta korábban Pletser Tamás, energiapiaci szakértő. Vagyis a földgázárakból most akár 10-20 százalékot lehetne faragni.

De hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon 3 évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, most pedig 41 euró közelében mozog. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne 5-10 százalékos tarifalefaragás, mondta.

A szabadpiac miatt egy brüsszeli háztartás nagyjából 25-30 százalékkal kevesebbet fizet az energiáért, mint néhány éve. Magyarországon a rögzített hatósági ár miatt azonban ez nem érvényesült.



Egy váratlan külföldi esemény

Miközben a gázpiacon sikerrel terjeszkedik az állam, a távhőpiacon csak próbálkozik, az árampiacon nem várt akadályokba ütközött – egy németországi vállalatfelvásárlásnak köszönhetően.


A német RWE és az E.On ugyanis a napokban jelentett be egy 22 milliárd eurós gigaüzletet (ez a magyar GDP hatoda), ami könnyen betehet az állami terveknek. Ennek lényege, hogy az RWE Európa vezető áramtermelője lesz, úgy, hogy minden korábbi E.On és RWE megújuló érdekeltség hozzájuk kerül, és megtartják a hagyományos erőműveiket is. Az E.On pedig az értékesítési és elosztási oldalra koncentrál majd, azaz ők juttatják és adják el a fogyasztóknak az áramot.

Ez a magyar fogyasztókat úgy érinti, hogy a hazai E.On-é lesz a jelenleg a német REW-csoporthoz tartozó Elmű és az Émász, amivel felülírahatják az állam terveit az áramszektorban. Christian Drepper, az E.On AG szóvivője legalábbis azt írta, hogy a magyarországi tevékenység része a tranzakciónak, így a fogyasztókat és a hálózatot egyaránt átveszik. Természetesen ehhez kell még a GVH engedélye is, a döntés a választások után várható. Ha nyer a Fidesz, szinte borítékolható, hogy az ügyletet nem fogja engedélyezni a hivatal, nehogy veszélybe kerüljenek az államosítási tervek.


Brüsszel is el akarja venni

A kormánynak szinte kapóra jött, hogy 2015-ben indult egy kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, több, az energetikát érintő szabályozás miatt. Az egyik ok az volt, hogy a MEKH törvényerejű rendeletekkel határozta meg a rendszerhasználati díjakat, ami jelentősen megnehezítette, hogy a kereskedők független bíróság előtt fellebbezzék meg a döntést.

A kormány ezt úgy tálalta a magyar közvélemények, hogy Brüsszel el akarja venni a rezsicsökkentés eredményeit. Orbán Viktor azt mondta, hogy az EU támadást indított a rezsicsökkentés és annak nyertesei, a magyar családok ellen, illetve újra a multik kezébe akarja adni az energiaárak megállapításának jogát. Ez azonban óriási csúsztatás, az EU sehol sem írja elő, hogy mennyi legyen az energiaár, ezt éppen a magyar kormány teszi meg.

Nem volt rezsiharc, mert nem volt támadás, uniós harmonizáció viszont annál inkább történt. Utóbbi célja az energiaunió, amely a versenyalapú hatékonyságjavulást célozza. Ez garantálja, hogy a fogyasztó annyit fizet az energiáért, amenyibe az valójában kerül.

2016-ban a miniszterelnök évnyitó beszédében a magyar gazdaság eredményei között említette, hogy sikerült a rezsicsökkentést megvédeni. A valóságban mindez csak annyit jelent: az elmúlt években sikerült a lakossággal több pénzt fizettetni az energiáért, mint amennyi az valójában került az államnak.

Forrás: https://24.hu/fn/gazdasag/2018/03/24/rezsicsokkentes-energiaarak-szemfenyvesztes/

a teljes politikai "elit" elmehet....

Szomorú is és dühítő is. Sajnos igaza van. Ez az egész magát ellenzéknek meg demokratának mondó fűt fát ígérgető szájtépő cukiskodó hangzatosakat nyilatkozgató parlamentben cirkuszolgató 4 évente hűdefontosvagykedvesválasztópolgár bájosanvigyorgó bagázs elmehet a bánatos büdös picsába! Agybeteg hatalom mániás orbán és a tolvaj hűbéres talpnyaló bandája pedig szintén elmehet, csak máshová. Úgy cakli pakli a teljes politikai "elit" elmehet....mert oda valók. Na az értelmiségi "elitünk" sem sokkal különb. ....és akkor mit várunk a csóró "eccerű" polgártól? 

Az alábbi írást Oroszi Babett az Átlátszó . hu újságírója írta a Facebook-on. 

Babett Oroszi

Hétvégén párom szüleihez mentünk vidékre, autóval. A kocsit tavaly vettük használtan, nagyon szép, de hát hogyismondjam, egy kicsit problémás. Azon a napon például a rádiója halt be.

Hosszú volt az út, és ha a rádió ment volna, akkor valószínűleg nem agyalok 2,5 órán át azokon a plakátokon, amik szembejöttek.

Szavazz az MSZP-re! Szavazz a DK-ra! Szavazz a Jobbikra! Szavazz az LMP-re!

Miközben hosszú-hosszú kilométereken át néztem Karácsony Gergely, Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc és a többi ellenzéki vezető fejét, egyetlen gondolat ismétlődött a fejemben.

Mi, kérem szépen, át vagyunk verve.

Mindenki arról papol ugyanis, hogy szeretné leváltani a Fideszt, hogy ez a fő cél. Ez ordít minden plakátról. Más-más szöveggel, de ez az üzenetek lényege.

És hogy miért vagyunk ezzel átverve?

Miután leértünk párom szüleihez, anyukája első kérdése az volt, hogy kire szavazzon.

Én pedig nem tudtam neki mit mondani. Azon a településen is indul az összes ellenzéki jelölt, van belőlük vagy négy.

Leendő apósom törte meg a csendet, aki elkezdett számolgatni, hogy vajon ki lesz a Fidesz elleni legerősebb jelölt.

- Van erről valami felmérés itt? - kérdezte tőlem, amire én csak annyit válaszoltam, akkor már elég dühösen, hogy ez az egész egyszerűen nevetséges.

Mert az. Nevetséges, hogy idős, aktív emberek, akik élni akarnak a szavazati jogukkal, akik valóban változást akarnak, kénytelenek a konyhában ülve hasraütésszerűen számolgatni meg tippelgetni, hogy kire szavazzanak ahhoz, hogy ne a Fidesz jelöltje nyerjen.

Ők többet tesznek ezért, mint a teljes ellenzék - ami még mindig ott tart, hogy tárgyalgat, üldögél, dumikázik arról, hogy hát össze kéne fogni. És nem haladnak semerre.

Emiatt pedig az összes, valóban változást akaró választópolgárt nagyon nehéz helyzetbe hozzák.

Őszintén megmondom, egy kicsit megijesztett Orbán Viktor beszéde, aki a szólásszabadság ünnepén megtorlással fenyegetett meg mindenkit, aki ellene mert szólni. Utána többen felhívtak, hogy mi lesz itt, én meg azt mondtam, hogy nagyjából arra számítok, mint ami Törökországban van. Egyszer csak jön majd értem a fekete autó.

Annyi nyugalmam van, hogy a párom és anyukám is nagyon finom bablevest tud csinálni, úgyhogy legalább éhen nem halok majd a börtönben.

A bableves-evés közben viszont gyakran eszembe jut majd, hogy ők változást ígértek, és közben semmit sem tettek meg ezért. És ez nektek is jusson majd eszetekbe.

Én, én vagyok, és nem valaki más.

Valahogy így!

Naray Tamas

2018 március 17· Dunakeszi · 

Sokáig töprengtem, közreadjam-e ezt az írásomat. Mert nem tagadom, bele lehet látni sok olyan kérdést és választ, ami minden nap előtérben van. Pedig mindaz, amit megfogalmaztam, időtlen. Ahogyan az élni, és élni hagyni gondolata is az. Lássuk.

"Nem vagyok liberális. És nem vagyok konzervatív sem. Nem foglalkoztatnak társadalmi rendszerek, a múltból azért, mert már nincsenek, a jövőbenik pedig azért, mert ki tudja lesznek-e.
Élek. Így egyszerűen, de azért nagybetűvel. Biológiailag és szellemileg főként, és nincs szükségem ehhez mások által adott minősítésekre.
Nem vagyok vallásos. És nem vagyok ateista sem. Hiszek, de a hitem mibenléte az én dolgom egyedül. Nem kell a többiek által odaragasztott címke, nem tartok igényt sem a jóváhagyásukra, sem pedig az egyetértésükre, ahogy megvitatni sem kívánom senkivel ezt.
A saját értékrendemben hiszek, amely azt mondja: ne okozz kárt. És azt is mondja, ha lehet, szándéktalanul se.
Elhárítom magamtól, hogy kívülállók által diktált normákat fogadjak el. Nem fogadom el továbbá az érzelmi zsarolást, ahogy az érzelmi irányítást sem. A manipulálásomat pedig egyenesen visszautasítom.
Én akarom eldönteni egyedül, hogy ki lesz az, akit szeretek. Így is, meg úgy is. Az erről alkotott véleményre pedig magasról köpök.
A saját életemet magam kívánom berendezni. A magam alkotta keretek között. Semmilyen törvény nem szabályozhatja, hogy az asztalról eszem meg a vacsorámat, vagy az ölemből. Ahogy azt sem, ki mos rám, vagy simogat meg. És azt se mondják meg nekem azok, akiket én bíztam meg, hogy minderről akarhatok-e papírt, vagy sem.
Nekem ne írják elő, hogy lehet-e káros szokásom. És hogy azt hány méterre űzhetem. Csak azért, mert féltik az egészségemet. (Őszintén, rég nevettem valamin ennyire jót!) A rám fordított állami költség ugyanis nulla forint, magam dolgozom meg a biztosításomért, amit rendesen befizetek, viszont soha nem veszek igénybe.
Nem tűröm, hogy a számba adjanak olyan szavakat, amiket soha nem mondanék ki. Nem viselem, hogy mások határozzák meg, számomra ki a rossz, vagy jelent-e rám nézve veszélyt. Megvédeni ugyanis nem fognak. Magamat tudom egyedül, mert korán megtanultam, hogy erős csak akkor lehetek, ha magam vívom a csatáimat.
Nem szeretem, ha fenyegetnek. Különösen úgy, hogy semmi rosszat nem tettem.
Ne akarja belőlem senki, semmilyen egyéni célja miatt kiölni az irgalmat, az együttérzést és a segíteni akarást. Mert én ezektől érzem magam embernek.
Vallom, hogy a földön elég levegő jut mindnyájunknak. Helyet is találunk bőven a boldoguláshoz. Nem hagyom, hogy azok, akiknek fogalma sincs az én életemről, mivel az enyém, érdekvezérelt elvárásokat támasszanak velem szemben.
Tiszteletben tartom, hogy mindenki a saját gondolatainak az ura. Egyedül és kizárólag. Így én is.
Senki, soha nem változtathatja meg az életemhez való hozzáállásomat. Én, én vagyok, és nem valaki más.
Nem érdekel, hogy mit mondanak kevesen, vagy mit állítanak sokan. Mert a hazugság soha nem válik igazsággá, a tisztességtelen soha nem lesz helyes, a gonosz pedig soha nem alakul át jóvá, csak azért, mert a többség elfogadja."

Ejjnye Krakus elvtárs! Hazudozunk és ájtatoskodunk? Nem kellene lemondani, elszámolni vagyonnal, aztán bocsánatot kérni? https://mno.hu/belf…/lelkes-ugynok-volt-szita-karoly-2454036 Mondtam én már rég... Nem véletlen hogy sem az ügynöklistákat, sem az olaj aktákat nem forszírozza orbán maffia pártja. Jobban érintettek bennük mint az összes többi együttvéve. Vajh miért titkosították 80 évre az olaj aktákat is?... Hányszor ígérték az ügynök akták nyilvánossá tételét?... Azóta sem forszírozzák. Vajh miért nem? Van ám abban a "legendában" valami hogy anno orbán viktort a belügy III/III osztály segítette a fidesz élére..... és nem véletlen ám hogy a gerinctelen pozsgay imre igencsak támogatta. ... Elgondolkodtató dógok ám ezek szita úr és orbán hívek.... már akinek van mivel. krakus úr! Lemondás! Elszámolás! Bocsánatkérés! ...ez még talán út....

Érdekesség képpen... szita károly krakus elvtárs nertárs 1989-ben lépett ki a III/II szolgálatából, majd 1990-ben a szocik támogatásával lett alpolgármester, majd a következő választásokon már a fidesz színeiben indult... A gerinctelenség etalonja krakus úr.... ?.....

Lelkes ügynök volt Szita Károly
○ A vezető fideszes politikus a Kádár-rendszer elkötelezett híveként jelentett „a mások életéről”

Bár Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere évek óta tagadja, hogy ügynökként tevékenykedett volna, és jogi lépésekkel fenyegette meg mindazokat, akik ezt állítják, kézzelfogható bizonyítékok igazolják, hogy aktívan szolgálta a Kádár-rendszert. A Magyar Nemzet megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját, birtokunkban van továbbá a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktája és Szita kézzel írt jelentése a nyolcvanas évekből.

A Krakus Péter néven jelentő Szita Károly 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.

Ügynökmúltja 2004-ben merült fel a nyilvánosság előtt először, 2005-ben számos cikk, elemzés jelent meg róla, jelentős részben Ungváry Krisztián ismert történész kutatásai és nyilatkozatai alapján.

A dosszié konkrét anyagai azonban akkor még nem kerültek nyilvánosságra.

A birtokunkba került rendőrségi anyagok közül az első 1980. július 2-i, nyilvántartó kartonja alapján pedig tudható, hogy Szita Károly egészen 1989. május 9-ig állományban állt.

A titkos minősítéseket a papírokon látható bélyegző szerint 2008. július 12-én törölték.

Szita Károly beszervezésének hivatalos dátuma 1980. július 1.

A beszervezés alapja: „hazafias”.

Az első rendőrségi anyag a beszervezését követően a Krakussal – vagyis Szita Károly hálózati személlyel – tartott első találkozóról szól, Fenesi Lajos főhadnagy és Kert Sándor őrnagy, osztályvezető írta alá a papírt. Keltezése: 1980. július 5. Szita Károlyt tmb.-ként, vagyis titkos megbízottként emlegetik, ami az „egyszerű” ügynöki besoroláshoz képest kiemelt státust jelentett a rendszeren belül. Szita Károly a leírtak szerint egyebek között azt mondta kapcsolattartójának, hogy „bár keveset ismer mindabból, amiket végeznie kell, érdeklődéssel várja feladatait, melyeket legjobb tudása szerint kíván végrehajtani. Kijelentette, hogy örül annak, hogy segíteni tudja munkánkat”.

A papírokból kiderül, feladataként „az idegenforgalmi szezonban a laktanyák környezetébe beutazott nyugati állampolgárok tevékenységének figyelemmel kísérését, vizuális felderítő magatartások kiszűrését, illetve a környezetben élő, és nyugati áp.-kat (állampolgárokat) fogadó magyar áp.-k személyének, kapcsolatainak felderítését” határozták meg.

A következő találkozót 1980. július 28-án tartották, itt az őt beszervező Fenesi Lajos főhadnagynak – aki később magasabb rendfokozattal is feltűnik, sorsáról cikkünkben még említést teszünk – „Krakus ujjólag kijelentette, megtisztelőnek tartja magára nézve a közöttünk kialakult kapcsolatot”. Beszélt arról is, hogy ügynöki pályafutása első hónapjában már fel is jegyezte néhány, a laktanyák környezetében megfordult nyugati gépkocsi rendszámát. Közölte továbbá olyan személyek nevét, akik nyugati állampolgárokat fogadtak a közelmúltban. Fenesi főhadnagy meg is állapította, hogy Krakus a „feladatát kedvvel, tőle telhető legjobb akaratával végezte”.

Fenesi és Szita 1980. augusztus 11-én Kaposváron újra találkozott, utóbbi konkrét feladatot is kapott: adatokat kellett gyűjtenie Király József nyugalmazott őrnagy „személyi és egyéb körülményeire vonatkozóan”. Krakus nem késlekedett, 1980. augusztus 25-én már jelentette is, hogy a megfigyelt háza előtt olasz rendszámú gépkocsi áll, utasait pedig behívta a lakásába. Kiderül, a nyugati vendégek Király balatonfenyvesi nyaralójában szállhattak meg, ami Krakus szerint azért feltűnő, mert a férfi nem szokta kiadni „villáját”. Az értékelés szerint a jelentés operatív értékkel bír.

Újabb időutazás: 1981. május 5-én Krakus arról jelentett, hogy a Drink bárban megismerkedett néhány Kaposváron tanuló arab diákkal. (Minden esetben barátjára hivatkozva jelent, de ez csak egy fordulat az állambiztonsági szóhasználatban. Valójában a jelentéstevő személyről, esetünkben Szitáról van szó.) Feladatául a további adatgyűjtést szabták a körhöz tartozó Szilvási László taszári lakosra vonatkozóan.

1983. augusztus 22-én saját rokonságáról is jelentést tett. Mint a kézzel írt szövegből kiderül, húga esküvőjére érkeztek rokonok az NSZK-ból. „A német vendégek csak az esküvő idején tartózkodtak Kaposváron, a többi napot a Balatonon töltötték. Barátom unokanővérének apósa most már nyugdíjas, de régebben a belügynél dolgozott.” (Az NSZK belügyénél.)

1983. október 28-án aztán egy titkos lakásban arról jelentett, hogy kollégája, Nagy József amerikai prospektusokból dolgozik, ráadásul két hetet Olaszországban töltött tanulmányúton. Birtokunkban van egy dokumentum 1986. április 10-éről is. Mint kiderül, megbízói felfrissítették „ismereteit az állambiztonsági szervek feladatairól, az ellenséges erők tevékenységének általános tendenciáiról, eszközeiről, módszereiről, ezek felismerésének lehetőségeiről, valamint a konspiráció általános szabályairól”. Krakus feladata továbbra is diplomaták, nyugati állampolgárok mozgásának, tevékenységének fokozott figyelemmel kísérése, indokolt esetben zavarása, ezekről azonnali jelentéstétel. (Korántsem biztos, hogy Krakus összes jelentése rendelkezésre áll. Történészi munkákból és korábbi cikkekből tudható például, hogy a „tmb.” arról is adott politikai értékelést, hogy munkahelyén, a Növényvédő és Agrokémiai Állomáson dolgozók miként vélekedtek az 1981-es lengyelországi szükségállapot bevezetéséről.)

1985. január 10-én azt jelentette, hogy 1984. december közepén bordó Audijával az NSZK-ból megérkezett unokanővére férjével. Beszámolt róla, hogy unokanővére a Siemens-gyárban dolgozik, férje egy műszereket gyártó üzemben vezető. A rokonok elmondták, „az NSZK-ban attól tartanak, hogy Kádár elvtárs halála után rosszabbodni fog az országban élő emberek helyzete, nehezebb lesz a megélhetés”. A jelentést felvevő hadnagy szerint az anyag operatív értékkel bír, intézkedésül szabja a vendégek adatainak összegyűjtését, ellenőrzését.

Krakus ügynök, vagyis Szita Károly végül 1989. május 9-én szerelt le, 1990-től már Kaposvár alpolgármestereként dolgozott.

Fenesi Lajos nyugalmazott alezredest, egykori beszervezőt 2004 augusztusában Lamperth Mónika belügyminiszter a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki.

Ami a fideszes politikus ügynökmúltjának utóéletét illeti, a 2005-ös cikkeket követően ismét nagy lett a csend. Akkoriban a történeti levéltár az Index kérésére kikereste és átadta Szita hálózati múltját igazoló dokumentumokat, de a jogszabály szerint csak a 6-os kartont, illetve a munkadosszié fedlapját (Szita titkos megbízott volt a III/II-nél. Index, 2005. február 2.). A jelentéseket akkor viszont még csak az érintettek, azaz a megfigyeltek ismerhették meg. Szita Károly az Országos Sajtószolgálaton keresztül azt üzente: visszaéltek személyes adataival, és kitart amellett, hogy nem azonos a Krakus Péter fedőnevű ügynökkel. Tóth András akkori nemzetbiztonsági politikai államtitkár erre úgy reagált, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által a levéltárnak kiadott iratok hitelessége megkérdőjelezhetetlen.



Többször próbálták azóta is azzal mentegetni a III/II-eseket, hogy szemben a III/III-as belső elhárítókkal ők csak kémelhárítást végeztek, magyar embereknek, környezetüknek nem ártottak. A jelentésekből is látszik azonban, hogy a különböző osztályok közötti határ nem volt ennyire egyértelmű, sőt az ilyen jelentések leginkább épp azokat az ismerősöket, rokonokat sodorhatták veszélybe, akik vélt vagy valós nyugati kapcsolataik miatt a jelentésekbe bekerültek.

Szita Károly a dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Ez részben a kornak is köszönhető volt, mivel a nyolcvanas évekre esett a működése. Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy március 15-én és október 23-án állandó készültségben kellett állnia, az élet és ma már a történelem azonban úgy hozta, hogy érdemben nem akadt tennivalója. Megnyilatkozásaiból jól látszik, Szita Károly a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.

A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől.

Forrás:lelkes-ugynok-volt-szita-karoly

ÉN EHHEZ NEM ADOM A NEVEM!

Embernek vannak elvei amiket nem ad fel, nem alkuszik rájuk. ....márakinek van......hát nekem vannak. Nekem mesélhetnek itt amennyit és aki akar, de a "jobbikra" SOHA!... Én nem adom a nevem ahhoz hogy egy tolvaj pofátlan arrogáns tróger maffia banda után esetleg egy "fél"?...vagy egész?...náci?...fasiszta? ...banda uralkodjon. Cuki "jobbik"?...mese! 2010-től hol volt ez a cuki jobbik? ...kik mellett álltak ki? ...kik mellett rendeztek tüntetést? ... hányszor tüntettek orbán banda ellen? ...hányszor gyújtották fel fél Pestet úgy mint 2006-ban? ( nem mintha hiányozna! ) Hol voltak az egyenruciban masírozó gárdistáik? ...hányszor vonultak orbán maffia ellen? .... SENKI MELLETT EGYSZER SEM!.... Bezzeg vonult a náci csürhéjük ellenünk mindahányszor szerveztünk mi demokraták másokért kiállók tüntetést... vonultak oda ellenünk balhézni náci jelszavakat skandálva "heil hitler!" - t kiabálva karlengetve.... és én szavazzak ezekre , mert esélyesebbek? ...SOHA! Tolvaj maffia banda helyett neonáci csürhéket? .... ÉN EHHEZ NEM ADOM A NEVEM!

Őszintén írom... Bár elveim szerint a "demokratákra" fogok szavazni, de nem bízom bennük sem. Nem bízok abban, bármi fölénnyel nyernének is, lesz itt tisztességes kőkemény elszámoltatás, büntetés, talpnyaló hűbéresek kiirtása a közhivatalokból. Majd lesz pár látszat per, látszat ...kirakat?...meghurcolás pár kisebb esetnél, aztán lassan lassan a feledés "jótékony" homályába hagyják veszni a dolgot... Én ezekben már nem bízok. Egyébként is... Itt amolyan "demokrata széplelkűsködéssel" , mert "ejj mi demokraták nem vagyunk olyanok" hozzáállással nem lehet rendet tenni. Igazi kemény következetes teljes elszámoltatást és büntetést, közhivatalok kitakarítását a talpnyalóktól csakis kőkemény eszközökkel lehet.

"Először magunkra zártuk a gettót, ..."

Parászka Boróka erdélyi újságíró cikke:

"Ma két ismerősöm keresett meg kétségbeesve-szomorúan, hogy közvetlen hozzátartozója megy a "békemenetre". Mit lehetne tenni? Egy ideig érvelsz, vitatkozol, de a busz elé mégsem fekszel. Pláne, ha azon a buszon a saját anyád-apád, nagyanyád, testvéred ül. Családi viszonyok már rég megkeseredtek Erdélyben a magyarországi belpolitika miatt. Kollegiális viszonyok, baráti kapcsolatok mentek rá. Tudom, ez így van Magyarországon is. Csakhogy itt sokkal szűkebb a tér. Nincs egy jobboldali, meg egy baloldali világ, nincsenek külön kocsmák, külön színházak, külön terek, amelyben békében hasadhatna és távolodhatna önmagától az erdélyi közösség. Eleve egy szűk kis gettóban élünk. Egymás mellé kényszerít a tér, a demográfia. Az utolsó mohikánok kétszer is meggondolják, vágják-e egymásba a szekercét. Néha szíven szúrják egymást, igen. Máskor meg elkerülik egymást. Kialakult a kínos témakerülésnek a koreográfiája, pontos szabályokkal. Egyre többen tudják, miről nem szabad beszélni, hogyan nem szabad beszélni, hogy kibírjuk egymás mellett, még arra a kis időre, amíg szép sorban kihalunk, kivándorolunk, vagy asszimilálódunk valami más, a mostaninál biztonságosabb nyelvbe, kultúrába, közösségbe. Tudjuk, az a más sem jobb, miért lenne jobb? De legalább a szavak nem röpködnek úgy, mint a repeszgránátok. Szóval így lesz ez a békemenet. Lesznek, akik felülnek a buszokra, és elmennek. És lesznek, akik hátramaradnak. Őket kétszer tapossák meg legalább. Azok, akiket buszoztatnak. És azok, akik a buszoztatottakat válogatott szidalmakkal, káromkodásokkal és sértésekkel káromolják. Erdély, a Tündérkert, elviselhetetlen lett. Először magunkra zártuk a gettót, és most szép lassan, módszeresen felgyújtjuk."

"Tényleg milyen ország az..."

Vásárhelyi Mária

"Nem tudom, hogy ezekben a rútul megvénült vezető kormánypárti politikusokban volt-e valaha szemernyi emberség, jó érzés, együttérzés, ám hogyha volt is, mára végleg kiveszett belőlük minden ilyesmi, abban biztos vagyok. Az elmúlt napok két eseménye mindennél beszédesebben bizonyítja ezt. Amikor Magyarország miniszterelnöke egy 27 éves újságíró és barátnője maffia módszerekkel történő, kegyetlen kivégzését is kizárólag politikai haszonszerzésre akarja felhasználni, akkor valóban úgy érzem, hogy ennél már nincs lejjebb. Amikor ezt a gyalázatos, minden jó érzésű embert mélységesen felháborító és elkeserítő gyilkosságot is "sorosozásra" használja fel, akkor tényleg szégyellhetjük magunkat, hogy ez az ember Magyarország miniszterelnöke. És ugyanezt érezhetjük akkor is, amikor helyettese, ez a politikai pojáca, aki nem mellesleg a kereszténydemokrata párt elnöke, meglátva a fotót, amelyen az általa galád módon legyilkolt jávorszarvas halott testét egy helikopter szállítja, így kommentálja azt: "nem én helikopterezek, hanem a jávorszarvas"...Nos akkor tényleg elfog a kétségbeesés és az undor. Nem azért sokkolnak ezek a megnyilvánulások mert bármiféle illúzióm volt még ezekről az emberekről, hanem azért, mert ilyenkor eszembe jut, hogy ma minden demokrata attól retteg, hogy ezek nemcsak hogy megnyerik a választásokat, hanem az is előfordulhat, hogy ismét kétharmados többségben lesznek a parlamentben. Tényleg milyen ország az, amely nemcsak hogy eltűri ezt, hanem újra és újra olyan felhatalmazást ad ezeknek az emberségükből kifordult, tébolyodott hatalom mániás politikusoknak, hogy a saját képükre formálhassák az egész országot?! Állítsuk meg az elembertelenedést!"

"Tartsd meg az aprót!"

Csatlakozom a levél írójához!

"Miközben a családod folyamatosan nyeli el a közpénzeket, a strómanjaid és a többi „pénzügyi zseni” pedig a világ szemét is mágnesként vonzó mértékben gazdagodik a közösből, addig te ki akarod szúrni a kisemberek szemét 12 ezer forinttal, tekintettel a választásokra. Tényleg ennyire nem ment át, hogy épeszű és jóérzésű ember már régen nem szopja be ezeket az alamizsnákat, Viktor?! Te csak ne osztogasd a közös pénzünket!

Mi nem mutyizunk, minket nem tudsz 12 ezer forinttal korrumpálni, Viktor! Lefőtt a kávé, vége, finito, konyec! Egyre átlátszóbb a rettegésed a hatalom elvesztésétől és legfőképpen az elszámoltatástól. Nem segíthet ezen már sem a húsvéti Erzsébet-utalvány a nyugdíjasoknak, sem a mostani rezsialamizsna. Tudod miért, Viktor? Mert az ország nagyobb része ráébredt, hogy már csak te, pontosabban a családod, meg a közönséges tolvaj haverjaid azok, akik az ország boldogulásának útjában állnak.

Míg a vejed csak az Eliosból többet tett zsebre, mint 12 milliárd, te most 12 ezer forintokat osztogatsz? Mifelénk ezt hívják könyöradománynak. Vagy csak ennyire érzed, hogy közeledik a bukás, ennyire kétségbeesetten kapálózol?

A te országod már régen nem a mi országunk, hanem a cinikus és fura arccal nevető Matolcsy Györgyök, a pitiáner, köztörvényes Farkas Flórik, a szivarozva pöffeszkedő Andy Vajnák, a páros szemmel tikkelő Habony Árpádok, az embereket lenéző Kövér Lászlók, a gusztustalanul sunyi Polt Péterek, a gőgösen gazdagodó Rogán Antalok, valamint az okos arcú Németh Szilárdok és Tállai Andrások országa. Ennek lesz most vége, Viktor!

És ha létezik igazság, akkor ti együtt, egy füst alatt lesztek felelősségre vonva, elszámoltatva és elítélve lehetőleg még idén az Európai Ügyészség által. Ami nevében nem lesz ugyan nemzeti, nem is magyar, de minden eddigi ügyészségnél magyarabb lesz abban, hogy megtanítja végre az elnyomó rablóbandának a magyarok igazságát.

És végre visszakapjuk a világtól az elvesztett becsületünket: mert mi magyarok nem vagyunk tolvaj nép és nem hagyjuk többé a szabadrablást büntetlenül! Nem engedjük tovább, hogy becsapott és 12 ezer forintokkal megvehető tudatlan és hangos kisebbség hatalmon tartson benneteket, nem engedjük, hogy újabb négy évig butítsátok a magyart, ugyanis mi vagyunk az eddig csendes többség!

"Tartsd meg az aprót!"

Forrás:"Tartsd meg az aprót!" ➠

Elég!

D. TÓTH KRISZTA: ELÉG.

Mi a fene történt velünk, emberek? Mi történik velünk? A szemünk láttára csorog a méreg a kútba. Látjuk, ahogy öntik, erre nemcsak hogy iszunk belőle, még mi magunk is csepegtetünk utána. Az lesz a vége, hogy a saját szemünk láttára fulladunk bele mind a saját dühünkbe. Mert ennek így nem lehet más a vége.

–

Hetek, sőt, hónapok, de az is lehet, hogy évek óta érzem: valami nincs rendben.
Nincs rendben az, ahogy egymással vagyunk.

Ahogy szólunk a másikhoz, ahogy nem figyelünk, ahogy túlreagálunk, ahogy odavágunk, ahogy hibáztatunk, ahogy felmentünk, ahogy magyarázzuk a magyarázhatatlant, mentegetjük a menthetetlent, ahogy szemet hunyunk, ahogy szelektálunk.
Ahogy mindent megteszünk azért, hogy csökkentsük a kognitív disszonanciát, amit az eddig ismert rendszereink ledőlése okoz.
Megosztódunk, acsarkodunk, fotelből háborúzunk, „jólmegmondjukneki”, okoskodunk, fröcsögünk, beszólunk, leszólunk, megbélyegzünk, hibát keresünk, kategorizálunk, ellenségeskedünk.
Migráncsozunk, cigányozunk, sorosozunk, brüsszelezünk, nácizunk, fasisztázunk, liberálisozunk, köcsögjobberezünk, buzizunk, droidozunk.
Feministázunk. Nőgyűlölünk. Férfigyűlölünk. Gyűlölünk.
Árkot ásunk. Tabusítunk.
Öklöt rázunk, rádudálunk, középső ujjat mutatunk, korrumpálunk, lefizetünk, mert mindenki csinálja, és különben is, ez nem az.
Ez más.
Ez nem olyan.
Mind egyforma.
Az összes politikus, az összes vállalkozó, az összes rendőr, az összes tanár, az összes főnök, az összes beosztott, az összes kereskedő, az összes beszállító, az összes megrendelő, akkor mi miért ne?
Fogd be a pofád.
Ne ugass bele onnan kintről.
Relativizálunk, áldozathibáztatnunk, egymásnak esünk, szmájlival tompítunk, bűnbakot keresünk, találunk, kiköpünk oldalra, kezeinket mossuk, felelősséget hárítunk.
Vagdalkozunk.
Kicsinálunk.
Megbosszulunk.
Tönkreteszünk.
Erőszakoskodunk.
Hatalmunk van. Használjuk. Kihasználjuk.
Visszaélünk.
Masszőrként bugyiba nyúlunk.
Bajnokként csoportban támadunk. Medence falához szorítunk.
Megfogjuk a fenekét. A mellét. A farkát.
Rendezünk és rendelkezünk.
Odadörgölődzünk.
Hisz csak rámenősen udvarlunk.
Vállfával nevelünk.
Lehúzatjuk a gatyáját.
Hisz ez csak művészet. Nevelés. Kiteljesedés. Szabálytalan.
Ne merj szólni, úgysem hinne neked senki.
Minek ment oda.
Minek szállt be.
Miért nem jött el.
Miért nem öltözött föl rendesen.
Mégis, mire számított.
Miért hallgatott húsz évig.
Ez egy ilyen szakma.
Érdekes, hogy velem sosem.
Pedig én is. Pedig én sem.
Kevés a mítú. Sok a mítú.
Akkor most már semmit se szabad?
Gyerekre ordítunk.
Szülői pofont osztunk.
Ráverünk a fenekére, csak egyszer, hogy megtanulja.
Mi is kaptunk,rendes ember lett belőlünk. Mégis.
Ugyan már, liberális bullshit.
Tanulja meg az a gyerek, hogy ki az úr a háznál.
Büdös kölke.
Amíg az én kenyeremet eszed.
Nem figyelsz órán? Itt egy tockos. Vonalzóval. Nincs abban semmi. Tisztelet. Mindennél fontosabb.
Ezek a mai fiatalok. A jogaikkal nagyon tisztában vannak, bezzeg a kötelességek.
Bezzeg.
Nem szólunk, ha fáj.
Nem szólunk, ha másnak fáj.
Nem szólunk, ha nincs rendben.
Nem szólunk, ha nem fér bele.
Nem szólunk, ha látjuk.
Nem nézünk oda.
Nem halljuk meg.
Nem rajtunk múlik.
Nem tudtunk róla.
Inkább nem tudunk róla.
Szánkat befogjuk, hallgatunk, csöndben meghúzódunk.
Csak nehogy valami baj legyen.
Csak éljük túl.
Semmi más nem számít.
Senki más nem számít.
Elhisszük, hogy ezt érdemli.
Elhisszük, hogy ezt érdemeljük.

Elég.