Félbeszakították Bradánovics Bendegúz felszólalását a megyei diákparlament múlt pénteki, kaposvári ülésén a városházán. A Munkácsy gimnázium diákönkormányzata elnökét az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja állította meg beszéde közben személyeskedésre hivatkozva – a negyedikes gimnazista később ismét szót kapott, ám előtte kihúzatták mondanivalójából a „sértéseket”.
– Arra is jó a mai ülés, hogy elmagyarázzuk a diákoknak, milyen jogaik és lehetőségeik vannak – mondta lapunknak a somogyi diákparlamenten Rózsás Ildikó, az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja, a városházi összejövetel levezető elnöke, aki kérdésünkre azt állította, a politikai döntéshozók maximálisan meghallgatják az országos diákparlament ajánlásait.
Majd nem sokkal később – az immár nem sajtónyilvános felszólalások alatt – mégsem engedte elmondani egy diákvezető véleményét.
– Előttem többen is megfogalmaztak kritikákat – mesélte Bradánovics Bendegúz –, jellemzően a heti öt kötelező testneveléssel kapcsolatban, de azt is szóvá tették, hogy az előző, vagyis három éve összeült országos diákparlament óta semmi sem változott érdemben, bármit is jelzett az országos grémium. Ezután kaptam szót.
„Tisztelt képviselők, delegáltak! Tisztelt Diákparlament! – kezdte beszédét a munkácsys gimnazista. – A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az „emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás. Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasráütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert.”
Eddig jutott, ekkor ugyanis Rózsás Ildikó személyekedésre hivatkozva félbeszakította, s közölte vele, akkor folytathatja felszólalását, ha kihúzza belőle a személyeskedéseket.
– Két-három beszéddel később kaptam ismét szót – folytatta Bradánovics Bendegúz –, addigra már kivettem a szövegből azokat a passzusokat, melyekről úgy gondoltam, sértőek lehetnek. Mármint a levezető elnök szempontjából, ugyanis magam semmiféle kivetnivalót nem találtam a leírtakban. Miután befejeztem a beszédemet, csak a tankönyvekkel kapcsolatos felvetésemre válaszoltak, ám arra is csak egy semmitmondó reakció érkezett.
A Munkácsy diákönkormányzatának elnöke később ismét szót kért, s jelezte, senkit sem akart megbántani, s elmagyarázta, a dilettáns szót nem sértésként mondta, hanem arra utalt, hogy az oktatási vezetés nem reagált érdemben a tavalyi év pedagógus- és diáktüntetésein felvetett problémákra.
– Az iskolában a diákok megtapsoltak, amikor legközelebb bementem – jegyezte meg felszólalása utóéletéről –, s néhány tanár is megkeresett, és megköszönték, hogy ki mertem állni értük. Igaz, azt is mondták, hogy hivatalosan nem vállalják véleményüket. És igazából ez a borzasztó: elvileg a diákparlamentnek a demokrácia gyakorlása lenne az értelme, erre éppen annak egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérül...
A meghúzott felszólalás
Bradánovics Bendegúz megmutatta a teljes felszólalását, vastag betűvel jelezzük azokat a részeket, melyeket végül nem mondott el.
Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól.
Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit.Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt.
A ponthatárokat évről-évre emelik, ezzel ellehetetlenítve sok diák jövőjét.
Borzalmas, mikor iskolába menet korunkbeli fiatalokat látunk utcát söpörni, ezzel teljesen ellehetetlenítve a jövőjét és a szellemi fejlődését. Ez miatt szükséges visszaállítani a 18 életéves tankötelezettséget, hogy megakadályozzuk az éppen kialakuló tudatlan társadalmat.
Az óraszámokat csökkenteni kell, mivel a diákok rettentő mértékig túl vannak terhelve. Túlterheltség miatt meg kell szüntetni a heti 5 testnevelést, mivel sok intézmény küzd jelenleg is a feltételek megteremtésével, valamint rettenetesen lefárasztja a diákokat is, ezáltal nem tudnak hatékonyan figyelni az órákon. Több nyelvoktatás szükséges, valamint ha kötelező a diplomához a középfokú nyelvvizsga, abban az esetben az állam teremtse meg rá a lehetőséget, hogy egy diák az állam finanszírozásából kapjon 2 lehetőséget a nyelvvizsga letételére.
A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10 évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12 évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak.
A diákönkormányzatok jogkörét növelni kell egy demokratikusabb diákérdek képviselet létrejötte érdekében. Minden iskolában meg kell teremteni a tanításhoz szükséges körülményeket, eszközöket. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is.
Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná mi történik jelenleg a nevével.Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert.
Forrás: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/elhallgattatott-kritika-felbeszakitottak-a-diak-felszolalasat-693725
Bradánovics Bendegúz
Majd nem sokkal később – az immár nem sajtónyilvános felszólalások alatt – mégsem engedte elmondani egy diákvezető véleményét.
– Előttem többen is megfogalmaztak kritikákat – mesélte Bradánovics Bendegúz –, jellemzően a heti öt kötelező testneveléssel kapcsolatban, de azt is szóvá tették, hogy az előző, vagyis három éve összeült országos diákparlament óta semmi sem változott érdemben, bármit is jelzett az országos grémium. Ezután kaptam szót.
„Tisztelt képviselők, delegáltak! Tisztelt Diákparlament! – kezdte beszédét a munkácsys gimnazista. – A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az „emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás. Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasráütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert.”
Eddig jutott, ekkor ugyanis Rózsás Ildikó személyekedésre hivatkozva félbeszakította, s közölte vele, akkor folytathatja felszólalását, ha kihúzza belőle a személyeskedéseket.
– Két-három beszéddel később kaptam ismét szót – folytatta Bradánovics Bendegúz –, addigra már kivettem a szövegből azokat a passzusokat, melyekről úgy gondoltam, sértőek lehetnek. Mármint a levezető elnök szempontjából, ugyanis magam semmiféle kivetnivalót nem találtam a leírtakban. Miután befejeztem a beszédemet, csak a tankönyvekkel kapcsolatos felvetésemre válaszoltak, ám arra is csak egy semmitmondó reakció érkezett.
A Munkácsy diákönkormányzatának elnöke később ismét szót kért, s jelezte, senkit sem akart megbántani, s elmagyarázta, a dilettáns szót nem sértésként mondta, hanem arra utalt, hogy az oktatási vezetés nem reagált érdemben a tavalyi év pedagógus- és diáktüntetésein felvetett problémákra.
– Az iskolában a diákok megtapsoltak, amikor legközelebb bementem – jegyezte meg felszólalása utóéletéről –, s néhány tanár is megkeresett, és megköszönték, hogy ki mertem állni értük. Igaz, azt is mondták, hogy hivatalosan nem vállalják véleményüket. És igazából ez a borzasztó: elvileg a diákparlamentnek a demokrácia gyakorlása lenne az értelme, erre éppen annak egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérül...
A meghúzott felszólalás
Bradánovics Bendegúz megmutatta a teljes felszólalását, vastag betűvel jelezzük azokat a részeket, melyeket végül nem mondott el.
Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól.
Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit.Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt.
A ponthatárokat évről-évre emelik, ezzel ellehetetlenítve sok diák jövőjét.
Borzalmas, mikor iskolába menet korunkbeli fiatalokat látunk utcát söpörni, ezzel teljesen ellehetetlenítve a jövőjét és a szellemi fejlődését. Ez miatt szükséges visszaállítani a 18 életéves tankötelezettséget, hogy megakadályozzuk az éppen kialakuló tudatlan társadalmat.
Az óraszámokat csökkenteni kell, mivel a diákok rettentő mértékig túl vannak terhelve. Túlterheltség miatt meg kell szüntetni a heti 5 testnevelést, mivel sok intézmény küzd jelenleg is a feltételek megteremtésével, valamint rettenetesen lefárasztja a diákokat is, ezáltal nem tudnak hatékonyan figyelni az órákon. Több nyelvoktatás szükséges, valamint ha kötelező a diplomához a középfokú nyelvvizsga, abban az esetben az állam teremtse meg rá a lehetőséget, hogy egy diák az állam finanszírozásából kapjon 2 lehetőséget a nyelvvizsga letételére.
A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10 évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12 évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak.
A diákönkormányzatok jogkörét növelni kell egy demokratikusabb diákérdek képviselet létrejötte érdekében. Minden iskolában meg kell teremteni a tanításhoz szükséges körülményeket, eszközöket. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is.
Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná mi történik jelenleg a nevével.Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert.
Forrás: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/elhallgattatott-kritika-felbeszakitottak-a-diak-felszolalasat-693725
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!