Egy fotó, és más semmi
by Ille István
Vajon megtalálja? –Vagy most jött rá, hogy nincs ott.
Amikor végképp torkig vagyunk a magyar belpolitikával, (mikor nem?), pihenésképpen érdemes más vizekre evezni, például a képzőművészet világába. A festmények, szobrok, fotók sokszor többet mondanak el a maguk eszközeivel, mint egy szavakkal, betűkkel teleírt oldal.
Nézzék meg az alábbi fotót! Tanulmányozzák át alaposan! Önök mit látnak? Elemezzük együtt!
Orbán megbizonyosodik!
Egy bőrüléses padsorokkal teli helyiségben az álló főalak nem más, mint Magyarország első számú embere. Úrnak szokták szólítani. Sőt! Valamilyen tévhit folytán és félreértett udvariasságból (valójában butaságból és műveletlenségből) a magyarok még a távollétében is úrként emlegetik. Stílusára a saller, a koki, a vidéki kóceráj, a kipaterolás és hasonló kifejezések jellemzők, gyakran rop pávatáncot, szabadidejében pedig illuminált állapotban kislányok meghágásáról danászik. Tehát itt áll egy magyar úr, kezében papír, láthatólag felszólalásra készül, vagy éppen befejezte mondanivalóját. Délcegen kihúzza magát, bal kezével a potroha alatt nagy nehezen megtalált nadrágját – vagy ki tudja mijét – fogja. Jellegzetesen magyar mozdulat ez! Magunk – anélkül, hogy dicsekednénk – sok helyen jártunk a világban, de ezt a fogást csak és kizárólag magyar férfiaktól láttuk. Ilyen pózban még véletlenül sem tudná egyetlenegy lesipuskás sem lekapni, mondjuk, Nagy-Britannia miniszterelnökét, David Cameront, mert ő ilyet már csak neveltetése okán sem tesz. De a magyar úr igen, s teszi mindezt a nagy nyilvánosság előtt, az ország igen tisztelt házában, ahol hozzá hasonló tisztelt urak ülnek, és a bekiáltott jelszóra, ásítva gombokat nyomogatnak, meghatározva a haza sorsát.
De még véletlenül se hagyjuk figyelmen kívül a mellette ülő nőt, aki legszebb éveit a kommunizmus bűvöletében élte, mígnem élete delén, hirtelen megidvezült. Az elmúlt négy évben keresztényi alázattal, áldozatos államtitkári munkásságával verte szét a magyar oktatásügyet és visszarepítette az iskolákat a középkorba. Erkölcsöt és hittant is taníttat ő, aki feltétlen odaadása jeléül, főnöke pártjának színébe, narancssárgába öltözött. Íme, a mélyen keresztény szent szűz, aki a fotó pillanatában mohón tartja a markát a leletért.
A magunk részéről kinevezzük ezt a képet az év fotójának. Benne van egész Magyarország. Készítője Reviczky Zsolt a nol.hu munkatársa, akinek ezúton is gratulálunk.
Ille István | október 7, 2014 - 1:14 du. | Kategóriák: Ellenszék |
by Ille István
Vajon megtalálja? –Vagy most jött rá, hogy nincs ott.
Amikor végképp torkig vagyunk a magyar belpolitikával, (mikor nem?), pihenésképpen érdemes más vizekre evezni, például a képzőművészet világába. A festmények, szobrok, fotók sokszor többet mondanak el a maguk eszközeivel, mint egy szavakkal, betűkkel teleírt oldal.
Nézzék meg az alábbi fotót! Tanulmányozzák át alaposan! Önök mit látnak? Elemezzük együtt!
Orbán megbizonyosodik!
Egy bőrüléses padsorokkal teli helyiségben az álló főalak nem más, mint Magyarország első számú embere. Úrnak szokták szólítani. Sőt! Valamilyen tévhit folytán és félreértett udvariasságból (valójában butaságból és műveletlenségből) a magyarok még a távollétében is úrként emlegetik. Stílusára a saller, a koki, a vidéki kóceráj, a kipaterolás és hasonló kifejezések jellemzők, gyakran rop pávatáncot, szabadidejében pedig illuminált állapotban kislányok meghágásáról danászik. Tehát itt áll egy magyar úr, kezében papír, láthatólag felszólalásra készül, vagy éppen befejezte mondanivalóját. Délcegen kihúzza magát, bal kezével a potroha alatt nagy nehezen megtalált nadrágját – vagy ki tudja mijét – fogja. Jellegzetesen magyar mozdulat ez! Magunk – anélkül, hogy dicsekednénk – sok helyen jártunk a világban, de ezt a fogást csak és kizárólag magyar férfiaktól láttuk. Ilyen pózban még véletlenül sem tudná egyetlenegy lesipuskás sem lekapni, mondjuk, Nagy-Britannia miniszterelnökét, David Cameront, mert ő ilyet már csak neveltetése okán sem tesz. De a magyar úr igen, s teszi mindezt a nagy nyilvánosság előtt, az ország igen tisztelt házában, ahol hozzá hasonló tisztelt urak ülnek, és a bekiáltott jelszóra, ásítva gombokat nyomogatnak, meghatározva a haza sorsát.
De még véletlenül se hagyjuk figyelmen kívül a mellette ülő nőt, aki legszebb éveit a kommunizmus bűvöletében élte, mígnem élete delén, hirtelen megidvezült. Az elmúlt négy évben keresztényi alázattal, áldozatos államtitkári munkásságával verte szét a magyar oktatásügyet és visszarepítette az iskolákat a középkorba. Erkölcsöt és hittant is taníttat ő, aki feltétlen odaadása jeléül, főnöke pártjának színébe, narancssárgába öltözött. Íme, a mélyen keresztény szent szűz, aki a fotó pillanatában mohón tartja a markát a leletért.
A magunk részéről kinevezzük ezt a képet az év fotójának. Benne van egész Magyarország. Készítője Reviczky Zsolt a nol.hu munkatársa, akinek ezúton is gratulálunk.
Ille István | október 7, 2014 - 1:14 du. | Kategóriák: Ellenszék |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!