Tábornokok orbán viktor évértékelőjén.

Mint ismert, több tábornoki rendfokozatú katona egyenruhában vett részt orbán viktor miniszterelnök évértékelő rendezvényén. Ezek közt a tábornokok között a jelenleg is aktívak mellett, több jelenleg nyugállományú tábornok a Magyar Honvédség volt vezérkar főnöke is részt vett. Ezek a jelenleg már nyugállományú tábornokok Havril András, Deák János és Fodor Lajos volt vezérkari főnökök. Az aktívak pedig Böröndi Gábor, Mihócza Zoltán és Korom Ferenc tábornokok.

A honvédelmi törvény és a Magyar Honvédség szolgálati szabályzata TILTJA!...hogy a Magyar Honvédség tagjai párt illetve politikai rendezvényeken résztvegyenek. A Magyar Honvédség tagjai ( fegyveres erők és testületek tagjai IS! ) nem lehetnek pártok, illetve politikai szervezetek tagjai. Ilyen politikai szervezetek munkájában és rendezvényein nem vehetnek részt. Minden katonának -IS- tartózkodnia kell az olyan magatartástól, amellyel a Magyar Honvédség és tagjai iránti közbizalmat veszélyezteti. Ezen fontos szabályokat súlyosan megsértették Böröndi Gábor, Mihócza Zoltán és Korom Ferenc tábornokok.

Nyugállományú katona lehet párt illetve politikai szervezet tagja és ott aktív szerepet is vállalhat, DE!... egyenruhát ilyenkor NEM VISELHET a fegyveres testületet nem képviselheti! Nyugállományú katonának -IS- tartózkodnia kell az olyan magatartástól, amellyel a Magyar Honvédség és tagjai iránti közbizalmat veszélyezteti. Havril, Fodor és Deák tábornokok ezeket a szabályokat súlyosan megsértették. Ezzel a magatartásukkal méltatlanná váltak az egyenruha és a rendfokozat viselésére.

A fegyveres erőknek teljes mértékig pártpolitika mentesnek KELL lenniük és az ország teljes lakossága érdekében az esküjük szellemében kell a feladataikat teljesíteniük. Ezt a fontos alapelvet sértette meg súlyosan a jelenlegi honvédelmi miniszter, aki ráadásúl volt katona, tábornok és a Magyar Honvédség Vezérkar Főnöke volt miniszteri kinevezéséig. A Honvédelmi Miniszter hozzájárult ahhoz hogy egy politikai rendezvényen a Magyar Honvédség tábornokai egyenruhában vegyenek részt. Hozzájárult?...vagy épp ő hívta őket?...elvárta tőlük?...

A nyugállományú katona az ilyen jellegű "elvárást" nem köteles végrehajtani! ...Tehát mentek ők hárman önként és ott bájvigyorogtak orbánnak a tábornoki egyenruhájukban feszítve. A nyugállományúak közül kettőt személyesen ismerek. Egyikük Fodor Lajos tábornok. Őt Nagyatádról ismerem még tiszthelyettes koromból. Fodor tábornok akkor ott a mi ezredünk törzsfőnöke, majd az ezred parancsnoka volt. Őt egy igen katonás, kemény, igazságos és emberséges parancsnoknak ismertem meg. Sok mindenben példaképem is volt. .... ezzel a megjelenésével romba döntötte mindazt amit róla hittem. Életem nagy csalódása. Havril András tábornokot Nagykanizsáról ismerem. Ő volt ott a dandár parancsnoka amikor én ott szolgáltam egy évig. hát... Tőle nem is vártam mást...... hosszú.... A többieket nem ismerem személyesen. Egy biztos... A Magyar Honvédség tábornoki karáról régóta megvan a nem épp felemelő véleményem. A jelenlegi honvédelmi miniszterről pedig még aktív Vezérkar főnök korából lett igen lesújtó a véleményem. ....na de ez más téma....

Nos... Bármit is hablatyol a miniszter vagy a sötét ostoba államtitkára, ez egy pártpolitikai rendezvény volt! Hiába szervezte egy "civil" szervezet, az a "civil" szervezet pártpolitikai szervezet és EGY párthoz a fidesz-hez kötődik. Ez az "évértékelő" pedig NEM Magyarország Miniszterelnökének A! Miniszterelnöki Évértékelője volt, hanem orbán viktornak a fidesz elnökének egyértelműen pártkötődésű és tematikájú valamije, azaz egyértelműen párt rendezvény. HA! Magyarország Miniszterelnöke tartana egy valós az ország a minisztériumok az állami szervezetek elmúlt egy évét értékelő rendezvényt, ott már megjelenhetnének mind a fegyveres erők, mind pedig az állami szervezetek vezetői is.

Ha én az ellenzéki képviselők helyében lennék, mind a honvédelmi minisztert, mert engedélyezte....vagyis inkább "elvárta" a tábornokok ilyetén megjelenését, ezzel súlyos törvény sértésre adott "engedélyt"?...utasítást?... inkább, mind pedig a tábornokokat a katonai bíróságon feljelenteném.

Egy mondatom mégegyszer... "Nyugállományú -IS!- és aktív katonának tartózkodnia kell az olyan magatartástól, amellyel a Magyar Honvédség és tagjai iránti közbizalmat veszélyezteti." Márpedig ezek a tábornokok ezt tették. Ezzel hogy egy párthoz a fideszhez kötődő pártpolitikai rendezvényen egyenruhában jelentek meg azaz a Hadsereget képviselték, a magyar nép felé azt jelezték, a Magyar Honvédség orbán viktor és pártja iránt elkötelezett, nem pedig esküjükhöz híven a Magyar nép egésze iránt.
Egy velejéig romlott, korrupt, horthysta uram bátyám sógor koma rendszert építő a demokrácia értékeit lábbal tipró az EU-t ócsároló de a pénzéért két marékkal ácsingózó az országot gyűlölködéssel elárasztó a népet a végletekig megosztó förmedvényt támogatnak a tábornok "urak" és azt jelezték az egyenruhás megjelenésükkel, az egész hadsereg a Magyar Honvédség ezt támogatja. Én mint ennek a Magyar Honvédségnek volt hivatásos tiszt tagja és jelenleg jogfosztott "szolgálati járadékos" (...és ez a tróger kormány fosztott meg a jogos jussunktól, taposta lábbal a jogainkat  és ezek a tábornok "urak" akkor kussoltak és nem álltak ki mellettünk a volt beosztottaik mellett..... Ugye tábornok "urak!?... "beosztottaimat megvédem és róluk a legjobb tudásom szerint gondoskodom!" ) kikérem magamnak hogy azonosítsanak ezzel az orbánista bandával. Én NEM AKAROK hozzájuk kötődni és csak remélni tudom  jelenlegi aktív Honvédség és rendőrség sem. A NÉPHEZ!...A HAZÁMHOZ életemen át az eskümhöz híven!

Menekültek, ...Migránsok. ...Délszláv háború... 1990-es évek

Menekült tábor Nagyatád. Ebben a somogyi kisvárosban ebben a laktanyában kezdtem a hivatásos katonai pályafutásomat. Akkor egy a hadsereg által elhagyott és lepusztult laktanyából a hadsereg a vöröskereszt és más civilszervezetek általi összefogásnak köszönhetően 2...KETTŐ HÉT alatt több ezer ember befogadására alkalmas menekült tábor épült. Igen!... mert akkor emberség volt, voltak hozzáértők, voltak akik összefogják és volt segíteni akarás. Nézzétek meg az erről szóló kisfilmet. Büszke vagyok rá, hogy ott kezdtem a hivatásom és büszke vagyok rá, ha kicsit is, de részese lehettem. EMBERSÉG! TISZTESSÉG! SEGÍTENI AKARÁS! HOZZÁÉRTÉS! ....ennyi "csak". ........

https://www.atadhir.hu/hirek/nagyatad-1/amikor-egesz-europa-megismerte-nagyatadot-1854.html?fbclid=IwAR0v0M3zldXfHZLIQoPD55gGAmuNOPxez8IkHuAbxHbhsLVBfZfvFkkatfo

Nem kádárizmus!...nem a kommunista... Szín tiszta horthyzmus!

Pár éve már megosztottam. Máraitól a múltból a mának!

...és a mának! Ez az a mai "keresztény naaagy nemzeti" trógerekre vonatkozó jellemző. Ez az a szín tiszta horthysta tróger uram bátyám sógor koma hűbéres talpnyaló naaagy keresztény hű de nemzethy trógerság ami jellemzi ezeket. A "nagy nemzethy meg hűde keresztény" bizbasz csak egy ócska máz. ...és neeeem kádárizmus!...neeeem a kommunista... Szín tiszta horthyzmus!

"Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a “jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint “keresztény magyar ember” előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert “keresztény magyar úriember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem “keresztény magyar” vagy “úriember”, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul. "

Márai Sándor naplójából (1945)

"Az oroszok olyanok, amilyenek, semmit nem ígértek nekünk, semmit nem akartak tőlünk, mi üzentünk hadat nekik, s most a fegyver jogán érkeztek hozzánk, legyőzött országba, mely jogcím nélkül megtámadta hazájukat. Nem illethetjük őket szemrehányással. De a magyarok! Az egyetlen ország Európában, ahol a nemzet történelmének legválságosabb pillanatában akadt egy Szálasi-kormány, akadtak törvényhozók, akik iparkodtak megjátszani a legalitás komédiáját e horda számára! Csak hogy a zsákmányt kiegészítsék még, néhány héttel prolongálják létezésüket is, hogy elveszejtsék Budapestet s mindent, ami az országból megmaradt! Ezekkel csakugyan nincsen alku, ezek számára nem lehet kegyelem. A zsidófaló, nácibarát középosztály most megkísérli, hogy mindazért, ami most történt, a nyilasokra hárítsa a felelősséget. Nem igaz, hogy a nyilasok a főbűnösök. A nyilasok csak következménye mindannak, amit ez a társadalom az elmúlt 25 évben elkövetett, hogy műveltség, erkölcs és tehetség nélkül érvényesülhessen. A nyilas horda éppen olyan bűnös, mint az a magyar vezető réteg, mely az alkotmányosság palástja alatt Horthy 25 évében szemérmetlenül fűtött, buzdított mindenfajta reakciót. Ez a társadalom ilyen, egyszerűen nem háríthatja el a felelősséget. Most szívesen odadobják koncnak a nyilasokat, hogy meneküljenek. De ilyen olcsón nem menekülnek. Csak egyről nem beszélnek a parasztok, nagyságosok és méltóságosok: arról, hogy mit szenvedtek az orosz városok és falvak lakosai, s arról, hogy esztendő előtt magyar állampolgárok százezreit rúgták ki lakásukból, elvették minden holmijukat, nyomorúságos batyukkal gettókba, téglagyárakba, disznóhizlaldákba zárták őket, onnan nyolcvanával, leplombált vagonokba préselték – gyermeket, asszonyt, férfit vegyesen – ezt a nyomorult tömeget, s a vagonokban, égő hőségben hat napig utaztak a lengyelországi deportációs telepek felé, megőrültek a szomjúságtól, anyák szültek a vagonokban, és a gyermek ott hevert halottan az ölükben, s a férfiak tébolyodottan ültek a halottak mellett, húsz százalék volt a vagonokban a mortalitás… S végül az auschwitzi, olmützi Vernichterunslagerekben a gyermekeket, öregeket gázkamrákban megölték, a munkabírókat egy ideig még dolgoztatták, a lányokat, asszonyokat a kísérleti telepen beoltották betegségekkel… Mindezekről nem beszél senki azok közül, akik most rettegnek a beszállásolástól, és féltik a “zabrálóktól” a lisztet, a fehérneműt. Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a “jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint “keresztény magyar ember” előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert “keresztény magyar úriember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem “keresztény magyar” vagy “úriember”, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt 30 éves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen. Talán megalkuszik fogvicsorgatva, s mert önző és gyáva: bizonyára hajlong majd az új rend előtt, de szíve mélyén visszasírja a “jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni, és aladárkodni a nagyvállalatokban képzettség és hozzáértés nélkül. Ez a fajta soha nem változik meg."

Élni és Élni hagyni!

Csak úgy...vagy nem csak úgy?... jutott eszembe. Egyik legfontosabb alapelvem...( nekem vannak ilyenjeim ) az "Élni és élni hagyni!" elve. Nem értem azokat az embereket akiket zavar mások mássága. Nem értem a rasszistákat a nácikat a fasisztákat. Nem értem a mások életével foglalkozókat. Nem értem miért zavar embereket ha valaki meleg, leszbikus, hús evő, vega, lila vagy hupikék vagy rózsaszín hajú, barna sárga rézbőrű...így vagy úgy él, csalja vagy nem... Nem értem őket. A másoktól a másságtól lesz kevesebb a nyugdíja a fizetése a párizsija a margarin a kenyerén a levegője az oxigénje....a tudoménmije? Végettem lehet valaki barna szőke hupilila rézbőrű sárga, festheti ződre kékre a haját, lehet keresztény hindu pogány, csalhatja vagy nem, ehet húst vagy zőccséget, ihatja a páleszt a bort a sört, lehet meleg, lehet leszbikus.... Bánom én milyen az autója háza ruhája.... EMBER legyen! Tegye! ... Ne mások kárára, rovására tegye, ne akarja senkire ráerőltetni, ne kiáltsa ki a saját hitét nemzetiségét, vallását, életformáját ....egyedül üdvözítőnek!... Éljen!...és Hagyjon élni! Élni és Élni hagyni!...és nem lett sem több, sem kevesebb a nyugdíjam a párizsim a margarin a kenyeremen a házam sem lett sem kisebb, sem nagyobb, az autómba sem jut sem több sem kevesebb benzin... Sőt!...még a lelki békém is sokkal jobb! Van elég trógerság ebben a világban...keresztény fehér...meg másmilyen..... Csókoltatom a másságot! Én is más vagyok, te is más. ...és akkor? :) Szar ügy mi? :D EMBER vagy?... Na! Ez a lényeg! Minden más csak lelki nyomorékság, lelki mozgáskorlátozottság!
👬👭👫👱👳👴👵👸👩👨👧👦👥👤

Migráns betörés? Lámpás? Te mit választanál?

E bejegyzésemnek három kérdést adtam címnek.
A napokban megjelent egy hír, miszerint az egyik határátkelőnél mintegy 60-70 "migráns átszakítva a kerítést, betört az ország területére. Több sajtó is megszerezte az ott lévő kamera felvételét. .. Erre vonatkozik az első "kérdés". A "lámpás"?... és a "...mit választanál?" ......

Eleve miért "Fegyveres Biztonsági Őrök" őrzik a határt? Ja hogy nincs elég rendőr?...mert levezényeltek egy csomót boszniába ugyi...kücsönbe... Akkor viszont miért nem katonák!? ...az sincs elég? pacal rezsi sziszi nagy mellénnyel...izzé...nagy hassal tokával hirdette..."Megerősítjük a határ védelmet, több katonát vezényelünk a határra..." Hol vannak? Kiképzetlen töketlen "biztonsági őrök " őrzik a határt?

Végig látják a "behatolókat" a monitoron...Ugye mozog a kamera jól láthatóan és követi a mozgásukat, azaz valaki vezérli a kamerát. Tehát látták őket. DE!...megvárják míg a kerítést EGY ember lehúzza, majd az oszlop kidől...csak úgy lazán....Milyen kerítés az ilyen?.... átmásznak rajta.... ( Minő fura.... Ezek a "migráncsok tudták hogy ott a leggyengébb?...ugyanis egyenesen odamegy.....) Azán mennek ki azok a "fegyveres biztonsági őrök"? ...
Eleve már akkor a kerítésnél kellett volna lenniük, mikor látták a monitoron, hogy érkeznek.

Ha én lennék a főnökük, nemhogy jutalmat adtam volna nekik, hanem kirúgááááás! Ha rendőr vagy katona?... Katonai ügyészség elé velük.

Eleve több sebbül vérzik ez a történet..... Ha valaki figyelmesen megnézi azt a felvételt...Még szakértőnek sem kell hozzá lenni. Soook furaság feltűnik rajta.

Ha annyira őrizni kell azt a határt, akkor őrizzék ám de rendesen rendőrökkel, katonákkal! ...és akkor a feltételeket is biztosítsák ám hozzá de rendesen!
Esetleg nem is kell annyira őrizni azt a határt, így elég a "fegyveres biztonsági őrség" is? Ez esetben viszont, akkor fogják be a pofájukat rezsi sziszistül töketlen bakondistul mindannyian és ne használják a "naaagy veszélyt" a sötét ostoba magyar riogatására holmi tróger propaganda célból!

"Amely nép sötétségben él, ne zászlót vigyetek előtte, hanem lámpást." ( Ady Endre )

A sötét ostoba szolgalelkű magyar előtt vihetsz akár 1000 W-os reflektort is. Sötét és szolgalelkű marad, mert eleve fingja nincs arról, mi is az a demokrácia, nem is tud mit kezdeni vele. Neki urak kellenek akik előtt hajbókolhat, kezet csókolhat, akik megmondják neki miről mikor mit gondoljon, mi legyen a véleménye. Urak akik "ellenséget" adnak neki akit aztán lehet gyűlölni, akire ráfoghatja összes saját balfaszságát, történelmi bűnét, sikertelenségét. Közben pedig döngetheti mellét naaaagy magyarságával hűde kereszténységével, ríhat, sopánkodhat a saját ostobasága miatt elcseszett sötét múltján. Közben pedig irigyel, lenéz mindenkit aki sikeresebb nála, aztán naaagy magyarságára kereszténységére a naaagy hősi múltjára hivatkozva kevetálhatja mások javait, jólétét..."mert az neki jár".... hát ilyen a magyar..... Ilyen volt és ilyen is maradt. Aki mindezeket megadja, biztosítja neki, az fogja ( meg )...vezetni.

"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen. " ....vagy méginkább is-is!....teszem hozzá én.

Ha most megkérdenék...."Te mit választanál.........?" Gondolkodás nélkül vágnám a választ. "Vissza oda!"...és nem azért, főleg nem azért mert akkor voltam fiatal, hanem épp a ma fiataljaiért a fiaimért. :( Ti tettétek ezt trógerok, talpnyalók, ócska szolgalelkűek! 😪

"...apám azt mondta, neked jobb lesz. Én is ezt mondtam a fiamnak. És aztán számonkért, szelíden, de igazat kérve...És én nehezen tudtam neki mondani bármit is..."

:'( Én sem ezt ígértem a fiaimnak. :'( ...és nem ezt ígérték nekünk azok a trógerok a naaagy rendszerváltó demokraták. Ne legyen nyugtuk a sírban sem. Vesse ki őket magából ez az átkozott megnyomorított föld!

Isten? Lucifer? Ördög vagy Angyal?

Egy "bölcselet"-ről jutott eszembe... Aszondja a "bölcselet".... "Vigyázz hogy kiben bízol! Az ördög is egyszer még angyal volt." Aztán jutott eszembe.... Az ördögöt azért tették ki a menyországbul, mert a főni szemébe merte mondani az igazságot, azaz hogy nem alkotott tökéletest, vagyis gyarló az alkotása. Bebizonyította Istennek, hogy nem tökéletes ő sem és az alkotásai sem. Ha Isten olyan mindentudó, végtelen hatalmú, akkor tudnia kellett volna, hogy az alkotása az ember gyarló. Nos ha ezt tudta...tudnia kellett, akkor mire föl kísérti ..."mindenttudás fája"....és mire föl bünteti? Ő alkotta ilyenné. Lucifer semmi mást nem tett, mint bebizonyította Istennek, nem alkotott tökéletest. A főni pedig az helyett, hogy belátta volna az ördög igazságát, ki.aszta az állásábul. Akkor most? ... Jaaa...és akkor akik maradtak és még mindig "angyalok"? ...Úúúgy van!...a simulékony főninek bólogatók.
Na akkor most kikben is bízhatunk? ... Istenben aki képtelen belátni tévedését? Az angyalokban akik bólogatnak a főnöknek? Az ördög Luciferben aki a főni szemébe merte mondani az igazságot? .........és erre ennek okán a világ Isten és Lucifer örök csatájának "áldozata". ...úgyhogy menjen a bánatosba mindkettő! ...de ha választanom kell...ene, választom inkább Lucifert

Tanulság, Következtetés?.... Idióta hülegyereket neveltem a kölkömből, aztán büntetem őt azért ami az én hibám?.... Leteszem a gyerekemet a 300 fokos lépcső aljára, én a lépcső tetején pöffeszkedek és elvárom a kölkömtől, másszon föl hozzám, imádjon, aztán majd ha ezt megteszi, szeretni fogom és kap minden jót... hát milyen szülő az ilyen?

Nekem valahogy nem jött be az az álságos néphülyítő mese. Biztosan rosszul raktak össze...Isten elcseszett műve volnék én is.... vagy a kölök akit leraktak a qrva magas lépcső aljára, aztán ott hagytak, gyere mássz fel ha tudsz és akkor majd hű meg hú..... Na...Kölök koromban sem tetszett az a sok ellentmondás abban a biblia nevű mesében, aztán meg főleg nem tetszett, hogy az az Isten nevű akárki miket mível az emberrel pusztán mert ő megteheti. A rossz szülő mintapéldányának tekintettem. Legfőképp pedig nem tetszett, hogy annak az Istennek a nevében mennyi mocskot aljasságot követtek el az ő papjai csuhásai. ...és ő a naaagy mindenek tudója mindenek ura mindezt tűri?....
Mindez az Isten...ek mese semmi más, mint az ember próbálta megmagyarázni a számára felfoghatatlant és gondolta, tán azok valami felsőbb hatalom művei, majd elnevezte istennek, ...akárminek, majd jöttek a trógerek akik mindezt kihasználva uralkodni kezdtek másokon. ...azaz hatalom az isten...ek nevében, mások vak hitét kihasználva mások a többiek felett. Az emberiség történetében ezidáig semmi nem volt ami megosztóbb, aminek nevében több mocskot követtek volna el mint az istenek. ....és ezt az a mindent tudó a mindenek ura a jóságos tűri, hagyja? ....ugyan má!

Zsidó - Keresztény - Muszlim... három vallás, egyazon isten...és gyilkolják egymást. ... Hogyan is?.......

"Nem Isten teremtette az embert, hanem az ember Istent... és mivel akkoriban még nem volt mit igazolni ott a tábortűz (vagy még az se volt?) mellet, így hát az ok a félelem az ismeretlennel szemben. Aztán jött a kereszténység, amely az addigi összes istent összegyúrta egybe és mindenek felett állóvá tette, s földi helytartói ennek nevében sanyargathatták azokat, akik hittek benne és ölhették azokat, akik nem. :( Hogy van-e Isten igazából, ki tudja, s ha van, melyik az igazi? Hány vallás van és ennek a nevében hány millióan haltak meg már? :( Köszönöm, de ebből az álságosságból én nem kérek!"

Schilling Árpád: Levél a színházi kevesekhez, akik most fölébredtek

Olvasd el föltétlenül! Talán neked is leesik!... Emlékszel?... "Utánunk ti következtek"...nem hittétek, aztán amikor rád került a sor, "szolidaritásunkért" kiáltottál. Megsértődtél amikor vissza kérdeztünk..."Te hol voltál amikor minket....?" Most is azt mondom... TE!...TI!...is sorra kerültök. ... ".....és addigra már nem lesz majd aki melletted kiáll."


Kedves Kisebbség!

Azt ugye tudod, hogy a szakma (színházigazgatók, rendezők, színészek és egyéb színházi dolgozók) nagy része – továbbiakban A többség - nem ért egyet azzal, hogy politizálsz?

A többség úgy érzi, továbbra is jól mennek a dolgok, sőt, most mennek csak igazán jól, hogy láthatják szenvedéseidet. Megszámlálhatatlan sértett és bosszúvágyó ember dörzsöli elégedetten a tenyerét, amikor arról hall, hogy majd elveszik a támogatásodat, feloszlatják a társulatodat és kirúgnak Téged. Előre fogadásokat kötnek, hova mész munkáért könyörögni és hogyan fogod elfogadni végre az ő játékszabályaikat. Alig várják, hogy végre boldogan nyugtázzák: az inga most felénk lengett, ez már a mi világunk. A többség szerint elég a korlátlan szabadságból, elég az istentelenségből és nemzetietlenségből. 

Vannak A többségnek olyan tagjai is, akik nem hívei a jelenlegi rendszernek, akik érzékelik a szakmai és erkölcsi problémákat, de még mindig bíznak abban, hogy hallgatásukért kijár a júdáspénz. Akár kőszínháziak, akár függetlenek, ők szememben a szakmánk legalja, Dante világában övék a pokol kilencedik köre. 

Bár igyekeztél Te is megfelelni egynémely elvárásoknak, alkalmazkodtál, adaptálódtál itt meg ott, valahogy semmi sem volt elég. 
Nem ért meglepetésként, hogy Téged is megtaláltak, de valahogy mégsem erre számítottál, azt hitted, marad valamennyi józan ész és méltányosság a rendszerben. Azt hitted, hogy ezt csak nem merik, meg egyáltalán, nem vagy Te olyan fontos, hogy Veled is fölmossák a padlót, hogy Téged is megleckéztessenek. Tévedtél! Nem először és lehet, hogy nem is utoljára. 

Eddig Te sem politizáltál, Te sem szóltál, inkább hallgattál. A kibekkelésről úgy tartottad, hogy az a legcélravezetőbb és legbölcsebb megoldás. Ezt tanultad és ezt is adtad tovább: ne szólj szám, nem fáj fejem, hallgatni arany és így tovább. Kényelmesebb és biztonságosabb volt A többséggel együtt haladni, vagy éppen ülni a melegben. (Ahol büdös van, ott bizony meleg is – valamit valamiért.) 

Nem szóltál, amikor A többség sértett, bumfordi vezére, Vidnyánszky Attila átírta az Előadó-művészeti törvényt. Nem szóltál, mert olyan jó volt hallani, hogy a nagytermészetű ember, az elnyomott magyarság védőangyala a társulatok érdekében cselekszik, és mivel Te is társulati tag vagy, örömmel vetted, hogy Téged sem zavarhatnak el, nem kell elhagynod szeretett otthonod, nem kell megváltoznod. Igaz, hogy ez az új törvény, amit Attila kedves ügyvéd barátjával, Kriza Zsigmonddal pár nap alatt megalkotott, gyakorlatilag megszüntette a demokratikus döntéshozatalt, és a független, értsd nem kőszínházi, nem normatív alapon támogatott, de nemzetközileg elismert művészetet a kafkai EGYÉB kategóriába sorolta, végső soron kipusztulásra ítélte. Te nem szóltál, mert nem ért közvetlen sérelem, és egyébként sem szeretsz elméleti írásokon rágódni, vitázni, együttműködni, nem akartál bajlódni a szavak mögött megbúvó súlyos üzenettel, amit Molnár Ferencnél egyszerűbben senki sem fogalmazott meg nálunk: einstand!

Ingerküszöbödet, kedves szakmai Kisebbség, nem érte el az sem, amikor az új törvény betűi szerint létrejöttek a centrális erőtér bizottságai, átalakultak az érdekképviselet szervezetei és előkerültek, előbújtak Vidnyánszky Attila elvbarátai, támogatói, mindenki, akiről eddig nem hallottunk semmit, de most végre megkapták jutalmukat. Nem emelkedtél szólásra, amikor a nagytermészetű uraság kinevezte magát legfőbb elnöknek, rektornak, igazgatónak. Nem zavart a minden demokratikus szakmapolitikai szabálynak ellentmondó gyakorlat, mert közvetlenül nem érintett, az elvi kérdések meg sohasem érdekeltek igazán. Soha nem fogalmaztad meg magadnak, hogy mit is jelent a demokrácia. Abban biztos voltál, hogy számodra a művészet, a művészeted a legfontosabb, és éppen ezért azt a rendszert, amely biztosította neked a szabad alkotást, sohasem támadtad közvetlenül. Elfogadtad azt, ami és aki békén hagyott, más ügyébe nem akartál beleavatkozni. Ezért nem szóltál, amikor a főnök ígéretének megfelelően lassan és akkurátusan elnyomta a függetleneket, mint valami gennyes pattanást. Ideológiai elhajlással vádoltak meg műhelyeket, személyeket, és szigorúan ideológiai alapon (tehát szakmai indoklás nélkül) vágtak meg támogatásokat, nyúltak bele pályázatokba, segítettek vezetői pozícióba olyanokat, akik önerőből még egy levelet sem tudnának megírni, nemhogy egy pályázatot.

Nem szóltál, amikor az állami támogatásaikat lassan elvesztő, nem normatív alapon támogatott intézmények búcsút mondhattak a TAO támogatásuknak is. Te meg tudtál egyezni, a Te helyzeted rendezve lett, így megszűnt az érdek, amely szólásra ingerelt volna. 

Épp így nem szóltál, amikor végre valaki szóvá merte tenni, hogy egyesek túl sok mindent megengednek maguknak és erkölcstelen a viselkedésük: szóvá merte tenni a szexuális és hatalmi zaklatást! Nem az áldozatot védted, hanem saját magadat! Attól tartottál csupán, hogy kevesebben vesznek jegyet, ha valahol kiderül az igazság. Hagytad, hogy addig gyalázzák azt, aki szólni mert, amíg el nem menekült. 

Te, kedves szakmai Kisebbség, hallgattál, súlyosan hallgattál, sőt kikérted magadnak, ha mások politizáltak, tüntettek, ugattak, zavart keltettek! 

„Minek keresi a bajt? Hát, magára vessen!” – mondtad, miközben bölcsen mosolyogtál, és messzire elkerülted azokat, akik helyetted is védték a demokráciát, a kultúrát, a szabadságot. 
Hallgattál, nem mozdultál, mondván, a Te otthonod a színház, a színpad csodálatos világa, Te nem akarsz a nyilvánossággal perlekedni, Te megveted a sajtót, a közösségi médiát. Nem tartottad fontosnak, hogy felemeld a szavad, amikor az Alaptörvénybe beemelték az Istent, mint legfőbb hadurat, és kihúzták belőle, hogy az állam köteles segíteni annak, aki az utcára kerül. Te ugyanígy hallgattál, amikor lojalitáshoz kötötték az egyházi támogatásokat, és azt büntették, aki igaz keresztény szellemben él, amikor kinyírták a szabad sajtót, amikor háborúból menekülők ellen uszítottak, amikor hajléktalan embereket kriminalizáltak, amikor eltörölték a tanszabadságot. Nem szóltál, amikor a földdel tették egyenlővé Magyarország első ökogazdaságát, Kishantost, őrületbe és halálba kergetve azokat, akik egyensúlyt akartak teremteni az ember és a természet viszonyában, helyette telepítettél pár szelektív hulladékgyűjtőt. Nem szóltál, amikor árvákat, testi és szellemi fogyatékkal élőket toloncoltak ki a megszokott otthonukból. Nem szóltál, amikor százával lakoltatták ki az embereket. 

Nem szóltál, mert nem Te voltál a sértett, az abuzált, az elnyomott, a megalázott. Nem szóltál, mert nem voltál együttérző, nem voltál szolidáris, nem voltál eltökélt és bátor a kultúra, a demokrácia, a közösség védelmében. 

Tudod, a szolidaritásról nem elég akkor szónokolni, amikor Neked van szükséged a segítségre.
A szolidaritás olyan, amit mindig és mindenkor gyakorolnunk kell. Akkor is, sőt akkor a leginkább, amikor nem nekünk van szükségünk a segítségre, hanem olyannak, aki nem a kollégánk, a barátunk, valami idegen, valaki nagyon más, aki bajban van, és minket semmiféle személyes érintettség vagy érdek nem hajt arra, hogy cselekedjünk, legföljebb a mardosó lelkiismeretünk. 

Minden, ami az elmúlt években történt velünk, az elsősorban kulturális kérdés, a kultúránk ügye. Mi más volna a kultúra, mint az, ahogy egy közösség működik, ahogy viselkedik egy nemzet, ahogy a hatalom kommunikál a hatalommal nem rendelkezőkkel. Amikor az emberek között feszül a gyűlölet, a megvetés, a kirekesztés, a korrupció, a lopás, a félrevezetés gyakorlata, a gyengék, az árvák, a bajba jutottak elárulása, a vérrel és verejtékkel dolgozók jogainak semmibevétele, a másokért kockázatot vállalók lejáratása, a közösségek szétverése, a talmi feldicsőítése, a műveletlenség tananyaggá avatása, az erkölcs kifigurázása, ordas eszmék képviselőinek hozsannázása és így tovább és így tovább, akkor nem mondhatod, hogy a kultúra összeomlása a Te színházad megszüntetésének igényével kezdődött. Nem mondhatod, hogy most a kultúra van veszélyben, csak akkor, ha elismered, hogy eddig is a kultúra volt veszélyben, csak te elfelejtetted ezt szóvá tenni. 

Végtelenül fontos, hogy végre kijössz a mesterséges megvilágításból a valódi fénybe, és csatlakozol azokhoz, akik eddig érted is harcoltak, csak Te erről nem akartál tudomást venni. 
Örömteli, hogy végre felfogod, hogy itt bizony minden mindennel összefügg, és amiről eddig azt hitted, hogy nem a Te ügyed, az bizony lehet a Tiéd is. Talán bizonyos dolgokat még nem éltél át teljes mélységében, talán nem voltál elég körültekintő és kicsit késve reagáltál, de igazságtalan volna, ha nem ismerném el, hogy most viszont végre valahára megmozdultál. Habár a saját érdeked mozdított, rájöttél, hogy nem kerülhető el, sajnos szükségszerű a kiállás, a nyilvánosságban folytatott harc. Te is megértetted, és ez engem mélyen és igazán megérint, hogy ami történik, az tűrhetetlen, mert semmi köze sem a nemzeti, sem a keresztény értékekhez, és az nem pártpolitizálás, ha ez ellen lázadunk. 

Megértetted, hogy a demokrácia nem csak politikai formula, hanem életfelfogás, világnézet, amire valóban szükségünk van, és amit aktív jelenlét, nyilvános kiállás nélkül képtelenség megvédeni. Sőt, tovább megyek, épp az ilyen kiállások, közös megfogalmazások teremtik meg a demokráciát, ezen keresztül fejlődünk, tanulunk, és végül adunk konkrét formát annak a rendszernek, amiben élni szeretnénk. Élni és alkotni, amit te is épp úgy szeretsz, mint én. 

Szeretettel reménykedem abban, hogy most nem állsz meg itt, egy jól sikerült, jó hangulatú tüntetés után, 
amikor találkozhattál sorstársaiddal és nézőiddel, akikkel együtt egy jót kurjongattatok, nem teszed le a „fegyvert”, és nem bújsz vissza oda, ahova szoktál. Nem engeded, hogy személyes alkukkal, kiskapukkal, háttérbeszélgetésekkel elsimítsák a Te ügyedet, miközben a többieket ugyanúgy rúgják tovább, mint a rühes kutyát. 

Teljes szívemből kívánom, hogy legyél elég erős belátni, hogy ez a játék most komolyabb, mint amihez szoktunk a színpadon. Ez a játék most az életünk, és ezért nem jár se taps, se kitüntetés. Ebben a játékban a kultúra egésze a tét! Közös célunk csak az lehet, hogy szűnjön már meg végre a hatalmaskodás, az arrogancia, a sértett bosszúvágy kultúrája! Célunk az emberséges közösség és az önkifejezés szabadsága! Szakmaiság és szolidaritás!

Ezt kívánom Neked, és Veled együtt bízom abban, hogy munkánk/harcunk egyszer sikerre vezet.

Forrás: Az eredetit ITT olvashatod!