Ti értitek? Én nem. Nem értem!

Napok óta olvasom, hallom hírekben... Katonákat küldünk a nemzetközi haderőbe az Iszlám állam nevű terror horda ellen. Értem. Eddig értem. 
Ugye hónapok óta láttam itt a frászbukon képeket ennek a terror hordának viselt dolgairól. legyilkolt ártatlanok, Nők, Gyermekek, Férfiak, lerombolt műkincsek, terror, gyilkosságok, mészárlás..... Véres vadállati terror. Aztán láttam sok sok szörnyülködést Magyar emberektől ezek miatt a rémtettek miatt. Láttam kiáltásokat... "Ki és mikor tesz már ellenük?"...meddig engedik még ezeket a rém tetteket? .... Aztán...aztán jött a bejelentés... Valakik valahol döntöttek... Meg KELL állítani ezt a terrorista gyilkos hordát! Úgy döntött a Magyar kormány is... , részt veszünk ebben erőnkhöz lehetőségeinkhez mérten... ( na jóóó...talán kicsit erőnkön túl... ) 
...és most nem értem! Most mit látok mindenfelé? Tiltakozások, felháborodások a részvételünk miatt. Jogos vagy jogtalan félelmek, egymás rémisztgetése terror fenyegetettséggel, terror támadásokkal... a "mi fiaink" féltése. Már ez is milyen érdekes... a "Mi fiaink".... hát ja...Ilyenkor a "Mi fiaink"... Különben? Mint olyan régóta már... "ingyenélő élősködő dologtalan katonák...." voltunk. 
Szóval a részvételünk az Iszlám állam nevű terror horda ellen... Szörnyülködés segítség kiáltások hónapok óta a terror láttán. Aztán mikor jönnek a tettek, akkor szörnyülködés a részvétel miatt. 
Hogy is vaaan? ... 
Ha terror van, szörnyülködünk, kiáltunk tettekért. Ha tenni kell, szörnyülködünk mert nekünk is kéne tennünk? Mi vaaan? Baj van! Tegyen már valaki valamit!... Jóó. Tegyünk. Na de bárki csak nekünk ne kelljen? 
Mint annó a Szolidaritás... Baj van..Mentünk kb ötöde az érintetteknek. A többiek,.. Várták röhögve...tesznek majd mások értük is. 
Baj van! A Haza kifosztva kirabolva , hűbéresek senki szarháziak talpnyalók uralkodnak. Baj van! Tegyen má valaki!..Valaki? Bárki csak nekik az érintetteknek ne kelljen? Hogy is van eeez? Baj van, Tegyen má Valaki...Bárki... Csak nekünk ne kelljen. ..értünk önmagunkért sem. Tegyenek mások, dögöljenek meg mások...másokért is értünk is...Ugye? ... Értitek Ti ezt? Egyáltalán értitek a lényegét az írásomnak???... 
Én nem értem...Magunkat nem értem. A népet, ezt a gyáva mindig másra váró népet nem értem. Mindenki bárki csak nekünk ne kelljen..... Sírnak a sajtósok a elvett sajtószabadságért a korengedményesek a jogfosztottságukért a rokkantak a megaláztatásokért a magánnyugdíjpénztáriak az ellopott pénzükért a devizások az elszabadult árfolyamokért az állat tartók az elvett legelőkért a trafikosok az elvett trafikokért a pedagógusok az eszetlenül széjjel vert közoktatási rendszerért , sírunk a számtalan különadó miatt a gyermekeink külföldre kényszerülése miatt... Sírunk a stadionokra elfecsérelt milliárdokért a lezüllesztett egészségügyért a korrupt rendszer miatt a korrupt köztisztviselők miatt a maffia kormányzás miatt. sírunk taknyos senkik hirtelen gazdagodása dőzsölése miatt a MI pénzünkből az eszetlen agyatlan magyarázkodásokért, hűbéres talpnyalók agyatlankodásai miatt. ...sok sok...túl sok minden miatt van okunk sírni. ...Éééés?...Tenni? Bárki csak nekünk ne kelljen? ... Ti értitek? Én nem. Nem értem!

Sírunk panaszkodunk kiáltunk segítségért tettekért valakihez... érted? Valakihez. Na de mi? ... ha nekünk is tenni kell? Ugye kiáltoztak itt már sokan a Nyugathoz az Unióhoz tettekért értünk. De miért is? Nekünk nem kéne tennünk saját magunkért? A Gyerekeinkért a jövőjükért? Mindig mások? Mások élete nem drága? Csak a miénk? Mások ne féljenek csak mi félhetünk? Mindig másra várni , még önmagunkért is?

Tudjátok... Már egy ideje forog a fejembe egy írás gondolata... Most leírom a lényegét... Egyszerűen nem tudom sajnálni sem a devizásokat, sem a pedagógusokat, sem az egészségügyiseket, sem a parasztokat, sem senkit akit kifosztottak kiraboltak ezek az orbánista talpnyaló hűbéres maffiózók. NEM TUDOM SAJNÁLNI ŐKET! Miért nem? 2002 és 2008 között minden évben tüntettek pedagógusok, egészségügyisek, vasutasok, gazdák, buszosok, BKV-sok minden szarért. Emlékszünk...Traktorokkal jártak tüntetni Pestre... Most? Hol vannak? Sírnak. Ééés? Tettek, tesznek valamit? Gyávák, gerinctelenek országa ez. Várják hogy majd más tegyen helyettük,? Hívtuk, hívták ezt a népet ejj de hányan. Kifogás mindig akadt a miért nemre. Akkor nekem NE sírjon ez a gyáva nép! NE! Majd ha tenni is óhajt önmagáért másokért, Majd ha hívó szóra jönnek, elindulnak... na majd akkor. Addig?... sírjon csak, nyüszítsen de otthon és tűrjön birkamódra.

Ez a mocskos féreg orbán hűbéres maffia rezsim azért teszi amit tesz, azért teheti, mert a félelemre a gyávaságra a gerinctelenségre épít.

...és igaza van...Sajnos.

A Múlt elkezdődött. - fidelitas = besúgóhálózat.

A Blog tulajdonosának megjegyzése: A fidesz ifjú titánjai a jövő. orbán viktor ifjúgárdája?...fidesz III/III ügyosztály ügynök építő hálózat tartó tisztjei? ...A múlt elkezdődött. ..........
http://propeller.hu/itthon/3077707-provokatorfigyeles-ez-uj-fidelitas-elso-feladata

A Fidelitas "provokátorfigyelő" csapatot alakít – közölte a Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

"Nem szeretnénk, ha a baloldal hétvégihez hasonló húzásaiból hagyomány lenne" – mondta Böröcz László, utalva a március 15-i állami ünnepségen történtekre. "Provokátorfigyelő" csapatuk megalakítását azzal indokolta: "mindenkinek joga van tudni, kik azok a baloldali provokátorok, akik szét akarják verni" mások rendezvényét.

A Fidelitas vezetője arra kért mindenkit, "aki provokátorokat ismer fel", küldje el nevüket, képüket a provokatorfigyelo@fidelitas.hu címre, ők pedig közzéteszik. Böröcz László ezt "tudásbővítő, ismeretterjesztő" szolgáltatásnak nevezte.

Koncz Zsófia, a Fidelitas országos alelnöke is arról beszélt, hogy vasárnap a március 15-i állami megemlékezésen provokátorok jelentek meg, "civilnek állították magukat, de valójában szélsőséges, baloldali pártaktivisták voltak". Szavai szerint ezek az emberek "ordibálásukkal, sőt tettlegességig fajuló agresszivitásukkal" több tízezer család békés ünnepét akarták tönkretenni. Ez a viselkedés méltatlan az ünnephez és a magukat normálisnak tartó baloldali pártokhoz is – fogalmazott.

http://propeller.hu/itthon/3077849-feljelentettek-fidelitaszos-spiclitoborzokat

Böröcz László, a Fidelitas hétvégén megválasztott elnöke szerdán sajtótájékoztatón közölte, hogy "provokátorfigyelő" csapatot alakítanak, mert "mindenkinek joga van tudni, kik azok a baloldali provokátorok, akik szét akarják verni" mások rendezvényét. Egyúttal arra kért mindenkit, "aki provokátorokat ismer fel", hogy küldje el nekik a nevüket, képüket. A Fidesz ifjúsági társszervezetének bejelentését több ellenzéki szervezet is bírálta.

A DK felszólította a Fideszt, hogy álljon el "diktatórikus tervétől", és tegyen le a gyülekezési jogukkal élők "állampárti megfigyelésétől", megfélemlítésétől. Az Együtt és a PM ifjúsági szervezete, valamint a DK is bírálta a Fidelitas által szerdán bejelentett "provokátorfigyelést", követelve annak leállítását. Az Y-GEN Egyesület és az Együtt társult ifjúsági szervezete már ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a "provokátorfigyelő" csapat tevékenységével összefüggésben személyes adattal való visszaélés bűncselekmény kísérletének alapos gyanúja miatt. Feljelentést tesz a PM ifjúsági tagozata, a ZöldFront is a Fidelitas ellen és azonnali lemondásra szólítja fel Böröcz Lászlót – derül ki a párt szerdai, MTI-hez eljuttatott sajtómeghívójából.

Az Y-GEN az MTI-nek küldött közleményében azt írta: jogi álláspontjuk szerint a Fidelitas által meghirdetett "provokátorfigyelő" csapat tervezett tevékenysége nem csak felháborító és a magyar történelem legsötétebb korszakait idézi, hanem törvénysértő is. Felszólították ezért a Fidelitast, tartsa magát a törvényes működéshez.

Vadai Ágnes, a DK színeiben politizáló független országgyűlési képviselő közleményben írta: "a Fidesz-jugend hathatós segítséget nyújt a kormánypárt saját ÁVH-jának felállításához azzal, hogy megrendelésre talál majd – természetesen baloldali – provokátorokat". A putyini hatalomgyakorlás ezzel új szintre lépett – fogalmazott a politikus.

A Blog tulajdonosának megjegyzése: Nem mintha eredménye is lenne majd. Jön polt péter főügyész haver orbán csicska, aztán jóól lesöpri oszt annyi.

http://kettosmerce.blog.hu/2015/03/18/segitunk_a_fidelitas-nak_itt_a_top_10_baloldali_provokator

SEGÍTÜNK A FIDELITAS-NAK: ITT A TOP 10 BALOLDALI PROVOKÁTOR!
A Fidesz ifjúsági szervezete (nem az, amelynek vezetőjét hamis euróval való kereskedés miatt lecsukták, hanem a másik), a Fidelitas Provokátorfigyelőt indít, mert „mindenkinek joga van tudni, kik azok a baloldali provokátorok akik szét akarják verni” mások rendezvényét. A Fidelitas vezetője arra kért mindenkit, „aki provokátorokat ismer fel”, küldje el nevüket, képüket a provokatorfigyelo@fidelitas.hu címre, ők pedig közzéteszik. Böröcz László ezt „tudásbővítő, ismeretterjesztő” szolgáltatásnak nevezte.

Mi segítünk a Fidelistanak! Össze is szedtük a tíz legfontosabb embert, aki provokálja a baloldaliakat, aki baloldali provokátor. A mi listánkon nem olyanok vannak, akik rendezvényeket vernek szét, hanem egyenesen olyanok, akik az országot teszik élhetetlenné, és ezzel tüzelik a baloldali szavazókat. Természetesen ezt a cikket el is küldjük a Fidelistasnak, hogy közzétehessék.

10. Kocsis Máté
Sajnos Kocsis mostanában kevesebbet provokál. Pedig még emlékszünk arra, amikor a gyerekeinket drogtesztre küldte volna, vagy amikor egyszerűen betiltotta a hajléktalanságot. Kocsis szereti a nyolcadik kerületi civil szervezeteket is provokálni, majd betiltani. A Fidesz kommunikációs igazgatója a baloldali szavazók egyik fő provokátora.

9. Polt Péter
Polt Péter azzal bőszíti az ellenzéki szavazókat, hogy 2010, újbóli legfőbb ügyészi kinevezése óta egyetlen egy vizsgálat se indult korrupciós ügyben kormánypárti politikus ellen. Hiába szivárgott ki hangfelvétel a trafikmutyiról, vannak bizonyítékok a földmutyiról, és az V. kerületi ingatlanmaffia ügyében. Polt rendíthetetlen. Viszont miután az Átlátszó megírta, hogy 0, azaz 0 ügy indult Fideszes politikus ellen, vizsgálatot indított. Saját maga (aki egyébként a 90-es években maga is a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje volt) vizsgálja ki, hogy a saját ügyészsége, miért nem lép fel Fideszes politikusok ellen.

8. Áder János
A köztársasági elnök olyan zseniális mondatokkal bőszíti fel az ellenzéki szavazókat, mint például, hogy azért kell az áramár-kalkulációt, a hatástanulmányokat titkosítani 30 évre Paks kapcsán, mert egy atomerőmű nem bicikli tároló. De attól is szívesen utcára megy bárki, amikor a magát zöldnek nevező elnök fenntarthatósági ügynökséget akar létrehozni, miközben a kormány teljesen szétveri az összes zöldhatóságot.

7. Balog Zoltán
Az Emberi Erőforrások lelkésze azzal vívta ki a baloldali választók haragját, hogy miután a bíróság kimondta, hogy a balogi „szeretetteljes felzárkóztatás” is a szegregáció, ezért törvényellenes, jó fideszes szokás szerint a református lelkész törvénybe iktatta a szegregáció megengedhetőségét, vagyis az egész társadalom jövőjét ellehetetlenítő iskolai elkülönítés lehetőségét. De miniszterként ő hagyta helyben a korábbi oktatási ámokfutásokat is, amelynek következtében szétverték a közoktatást és a felsőoktatást. Ő aztán igazán provokálja a baloldaliakat.

6. Vida Ildikó
Vida Ildikó nem csak tolmács kérésével provokál. A NAV vezetője, akit még úgy se rúgnak ki, hogy köztudottan Simicska embere, miután kitiltották korrupciós ügyei miatt az USA-ból, saját maga ellen indított vizsgálatot, és csodák-csodája, nem talált semmit. Pedig bizonyítékok vannak, amiket nemrégiben nagyrészt az ÁSZ is igazolt, hogy a NAV szemet huny ÁFA-csalások fölött. Ameddig Vida Ildikó nem mond le, a baloldali szavazók provokálva lesznek.

5. Az M1 új stábja
80 milliárd forintot kap az államtól a közmédia arra, hogy legyártson egy teljesen vállalhatatlan hírtévét. Majd azt hazudják, hogy mindenki őket nézik, amikor a kutya se kapcsol oda. Hazudnak, manipulálnak, önhittek, cinikusak és még bénák is. Mindezt kétszer annyi pénzből, mint az Országos Mentőszolgálat éves büdzséje. Amikor egy baloldali odakapcsol vagy hall róluk, provokálva lesz.

4. Matolcsy György
Az MNB elnöke most éppen azzal provokál, hogy arra az emberre bízza a brókerbotrány kivizsgálását, aki maga írta alá a Quaestor kötvénykibocsátását. De 2 és fél éve, mióta Matolcsy beült a trónjára és a PSZÁF-et beolvasztották, Matolcsy és csapta semmit nem tett az emberek pénzügyi biztonságáért, ellenben százmilliárdokat költ magánegyetemre, festményekre, luxuskiadásokra. Mi a felelőtlenség és az MNB urizálása, ha nem provokáció?

3. Lázár János
Lázár János tíz éves fia 70 milliós új házba költözhetett. Az ingatlan családi összefogással sikerült megvásárolniuk. A főminiszter – aki szerint mindenki annyit ér, amennyije van – a fő civilbaszogató, nekiment a médiának is, kirúgatta az Origo főszerkesztőjét, amikor arról írtak cikket, hogy merre utazgatott közpénzen, összefoglalva elüt mindenkit, aki az útjába kerül. Bár mostanában keveset van szem előtt, ő az egyike a három embernek aki eljutott arra szintre, hogyha meglátja a baloldali választópolgár, sikítófrászt kap.

2. Rogán Antal
Az V. kerületi ingatlanbotrány fő alakja, a megélhetési bevándorlózás, a kisemberezés nagy alakja, a Fidesz kommunikációjának nagyágyúja, a lakásnövesztés mestere. Na, ő az, aki tényleg fel tudja tekerni bármilyen baloldali választó vérnyomását 200/180-ra!

1. Orbán Viktor
A miniszterelnök, aki most is, miközben több tízezre keresik a Quaestorban elveszett pénzüket, arról beszél, hogy meg kell menteni a Győr focicsapatát. Ez az ember a saját falujába húzott fel egy óriási stadiont és vagy 5 focipályát. Mindeközben feudális állapotokat hoz létre a rászorulók közmunkára kényszerítésével, a munkaalapú társadalom értelmetlen víziójának megvalósításával. Az illiberális demokrácia jegyében mohón teszi rá minden közhivatalra a kezét, hiszen a fékek és ellensúlyok csak a gyengék béklyói (és nem, mint egyesek hiszik, a jól működő társadalmak elengedhetetlen alkatrészei). A nemzeti nagyvállalkozóknak, vagyis saját családjának és barátainak valahogy olyan sok pályázati és állami pénz jut, hogy sikeresen bekerültünk az Unió 3 legkorruptabb állama közé. A keleti nyitás remek tervével lényegében kicsinálta a magyar külpolitikát, pár éve tartott szenvedélyes beszéde az orosz befolyás veszélyéről, vállalhatatlanságáról – nem mellesleg puccsról – ugyanúgy hullanak vissza a fejére, mint a fülkeforradalom, amit nem mondtunk. Ő és kormánya mára jól láthatóan teljesen dilettáns politikát visz. Ő régi motoros a baloldali választók provokálásában, de idén ért csak a csúcsra!

Gyanúnk szerint egyébként ezek az emberek nem csak a baloldali szavazókat, hanem minden magyar embert provokálnak. Reméljük a Fidelitas elnöksége elégedett lesz a munkánkkal!

JámborAndrás

A Blog tulajdonosának megjegyzése: Ezennel feljelentem önmagamat mint az orbán maffiára hűbéres talpnyaló rendszerre fokozottan veszélyes elemet.

Álságos ünnep

Helyettem is írtad az én "ünnepi" érzéseimet is megfogalmaztad. Mi már sem ünnepelni, sem tüntetni nem tudunk. Mi már csak parancsra "ünnepelünk" és tüntetésnek nevezett mosoly vizitelő népgyűlésekre járunk. Hallgatunk önjelölt aztán "sztárolt" szónokocskákat, szakadozva akadozva hangsúly hibáktól hemzsegő felolvasott beszédeket, aztán békésen haza megyünk és marha büszkék vagyunk magunkra... Mi ott voltunk.....legalább mi ott voltunk.... Bátrak vagyunk.... Bátrak? ..........

Éva Barics‎KODE-2014 = Kontrollált demokrácia-2014

2015.Március 15. Nemzeti ünnep. 
Megalázott, méltóságuktól megfosztott emberek százezrei. Jogfosztott rokkantak... Létminimum alatt élők.... Magányos szülők, akiknek a gyerekei elmenekültek.... Devizahitelesek.... Nyugdíjalaposok... Blokádosok.... Közmunkások..... Munkanélküliek.... Elnyomott média... Internet adósok... Sátorbontás... Éhezők…
Már belefáradtam, belefáradtunk. Elmenni? Hova? Vidéken semmi sem történik. Közvetíti a TV. Néztem volna,de... aztán el is felejtkeztem róla. Este reménykedve (csodában hittem?) kapcsolok az ATV-re. Várom, mutatják a barikádokat... A repülőteret a menekülő kormánytagok távolodó gépével...
Csodák márpedig nincsenek.
Álságos ünnep. Fővárosi- magyar módra. Zöld-fehér-piros kokárdák özöne (Istenem! Még azt sem tudják hogyan kell rendesen megvarrni). Fordított magyar címer. Hamis történelem, amely Petőfit olyan Parnasszusra emeli, ahol sosem járt (Érdekes, épp most azonosították a csontjait kínai tudósok..). Hősök, hősnők... de a mai hétköznapi hősöknek nincs becsülete. Részeg lökdösődik, ordít. Versmondás már anyák napjára is.
Az ünnep méltósága odaveszett.
Lázadás, oh dehogy! Színház, szerepekkel. Tüntetés, felvonulás, ünnepi csillogás. Hamis.
Blokád, anno. Néhány CB rádió, néhány lelkes ember. Estére egy ország egységben. Szónokok, csillogás nélkül. Őszinte emberek.
Szégyellem leírni, vártam valamit. Tudom, nem csak én. Hazamentek. Újabb százak, akik többé nem jönnek el.
Semmi sem változott. Másik csatornára váltok….

...és hozzászóltam Én: 

Tüntetésre hívnak minket évek óta, aztán mondanak...felolvasnak ...unalmas ezerszer elhangzott lózungokat, de a tettekre híváshoz már gyávák. Felvállalni a tömeg tűzbe hozását a vezetés felelősségét, azt már nem. Haza küldenek "békésen". Mondván... Mi demokraták békések vagyunk. Meddig még? Programot célt adni? Minek? Végletesen több részre szakadt ország. Egyrészt az agymosott orbán hívek akik istenné avatták bálványukat. Egyrészt mi akik demokratáknak nevezzük magunkat és próbálkozunk, ....de csak próbálkozunk. Egyrészt a jobboldali szélsőség... Isten és a nem tudom mi ki mentsen meg tőlük minket! Egyrészt a gyáva otthon dünnyögők. Egyrészt a minden iránt közömbösek. Egyrészt a már végképp leszakadó mindenbe belefáradó belefásuló reménytelenek reményüket vesztettek. Büszkék vagyunk magunkra mert mi legalább.... Mireee? Mire vagyunk büszkék? Bátrak? Ugyan mire? ....

Elbújunk zárt és titkos csoportokba. a saját vezetőinket sem merjük felvállalni, kiállni értük mellettük. Megelégszünk a kékmacikás rózsaszín szívecskés klubokkal. Nem merünk írni sem a saját érzéseinket megfogalmazni, vagy legalább a sajátjainkét megosztani. Beállunk önjelölt megváltók mögé mellé, akiket aztán sztárokká avatunk, mártírrá kiáltunk ki mert ... Nálunk nem VEZETŐK vannak, hanem sztárolt istenített magukat vezetőnek képzelő senki megmondó emberek, nyomuló senkik. Mi pedig..., valójában gyáva vagy már fásult belefáradt díszlet ezek mögött. Mögött...és nem Mellett. Ezek a "sztárok", mi a díszlet.

-Elegem van a "sztárokból"! VEZETŐT akarok! Igazi célt programot adó VEZETŐT!
-Elegem van a "sztár" csináló "bátrakból"! Igazi harcos bátor a VEZETŐ mellé állni tudó és akaró a VEZETŐT követni tudó és akaró tömeget akarok!

Mikor telik be végleg a pohár? Mikor mitől fog kicsordulni? Nem tudom. Nehogy "jó" Magyar szokás szerint évtizedek kelljenek. vaaagy...egy nagyon nagy katarzis. Nem kéne megvárni. Az véres lesz.

"Színpadon kínpadon...."

Judit Barta

Együtt vagyunk a fájdalmaimmal, fizikaival és lelkiekkel.. Ők és én. Együtt, egyedül, elválaszthatatlanul.
Elmélkedem. Felbuggyan bennem erősen egy Shakespeare idézet: "Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő."

Fellépünk, majd lelépünk a "színpadról", de ezen közben mit teszünk? Teszünk-e eleget? Hogy fog emlékezni ránk a jövő? hamis vagy valós képet mutat? És ki mondja meg, mi a hamis és mi az igaz?? Ott mélyen, legbelül??

Szerintem színház az egész világ,és színész benne minden ember!! (nem osztanám itt az embereket nemekre, a hangsúly az EMBERen van. )

Tudatosan, vagy anélkül, de játsszuk az életet,sokszor észre sem véve, nem gondolva arra,milyen következménye lesz e játéknak. A szerepek átélése,a megélések milyensége változhat, és változik is életünkben. A megértések (vagy meg nem értések) is átértékelődhetnek idővel. Szeretünk, nem szeretünk, hiszünk, nem hiszünk.., bízunk, csalódunk, és így tovább. Ami tegnap még játék volt, ma komoly, holnap talán tragédia lehet.
Sírva kacagunk és nevetve sírunk, tettetjük, boldogok vagyunk, boldogtalanul is szerepet játszunk - gyakran,. Már amikor sikerül, mert olykor szerepünkből kiesünk, hisz emberből vagyunk. (Sokszor kérdezem magamban ezt is. Vajon mindenki emberből van kis hazánkban ?)

De miért is általánosítok? És ezt a befejezhetetlen gondolatsort gyorsan félbehagyva, leírom, mi váltotta ki belőlem, hogy írjak.

Természetesen a politika, amit gyűlölök! Még jobban azt, megváltoztathatatlan gyűlölettel (ami érzést korábban nem ismertem) , aki belevitt,rákényszerített, hogy ezzel foglalkozzam. Ma viszont a politizálás minden embertársamnak kötelessége volna, így mindannyian beleszólnánk, irányíthatnánk életünk, országunk sorsát !!

A tegnapi tüntetésről sok- sok képet láttam megosztani és valami rettentően zavart!! Legtöbb képről nekem egy május elsejei felvonulás jutott eszembe, és nem tüntetés. Jókedvű, boldognak látszó vidám emberek sokasága vonult, fotózkodott, mikor üvölteni kellett volna,közösen, egyszerre! Természetesen országosan, és magamat is beleértve!
Pedig nem játék ez, és nem Május 1.Valami más szerepet kellene színre vinni, valami mást "játszani",de nagyon komolyan! Majd egyszer,ha a történelem írók nem hamisítják meg ezt a korszakot, utódaink nem lesznek, nem lehetnek büszkék a ma emberére. Mert hogy kimondom. Elkúrtuk, nem kicsit, de nagyon!
Most még egy fájdalommal többet élek meg, a reménytelennek látszó, tehetetlen fájdalmat, azzal az erős óhajjal, hogy ideje volna valami más, komolyabb szerepre váltani.
Nincs kedvem, nincs erőm ezen a "színpadon" (kínpadon) és így játszani,,,,:(

ELÉG VOLT!

Egy kedves harcostársam írta a fentieket. Sajnos csak egyetérteni, együtt érezni tudok vele. Mi tüntetni sem tudunk Rendesen, csak "tisztességesen". Mi úgy megyünk "tüntetni" mint egy népünnepélyre, Május 01-i felvonulásra. 

Egyre kínosabb Magyarnak lenni. -Frei Tamás írása.

Frei Tamás hivatalos oldala

Hosszú írás, ugyhogy csak türelmesen smile hangulatjel
Ennek a rövidített változata jelent meg ma a Figyelőben, aztán annak a tovább rövídített változatai itt és ott. Dolgozik a média, és aztán persze a kommentelők, akik az eredetit nem is látták. Tanulságos utóélet smile hangulatjel Szóval akkor az eredeti:

Nemrégiben itt, Amerikában, egy nagyon sokszínű, nemzetközi társaságban megint hibát követtem el. Bevallottam, hogy magyar vagyok. Újabban sokszor átfut az agyamon, hogy elkerülendő az egyre megvetőbb tekinteteket, a lesajnálást és a sokak szeméből sugárzó megvetést, azt kellene mondanom, hogy Finnországból érkeztem. És akkor megúsznám azokat a perceket, melyeket egyre többször és egyre hosszabban magyarázkodással és mentegetőzéssel töltök.

Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen jó is volt régen Puskás, a Rubik kocka, és az 56-os szabadsághősök országából valahová megérkezni…

Manapság viszont magyarként már különböző nyelvekre váltva csatározok az adott körben a finneknek azonnal kijáró, legalább semleges kíváncsiságért, hogy a társaságban ne én legyek a rögtön félretolt, nem is igazán kultúrembernek tartott magyar, valahonnan a balkánszerű mélységből.

Hiszen már maga a kifejezés is beszédes. Mi magyarok is használjuk a Balkánt, mint régió-meghatározást, lenéző és lekicsinylő jelzőként. Balkáni, mondjuk gőgösen sok mindenkiről, sokféle népről. Aztán lassan mi magunk leszünk azok. A világ szemében egyre inkább.

Én persze nem szeretnék sem bolgár, sem román, sem albán cipőben járni. És hasonlókban. Moldávban, törökben és makedónban. Most mégis egyre többször a saját bőrömön érzékelem, hogy milyen is lehet onnan, ezekből az országokból (persze nem bankrablóként, koldusmaffia szervezőként vagy prostituáltként) Nyugatra menni, megérkezni, élni, megpróbálni szorgalmasan dolgozni és beilleszkedni.

Kínos és sokszor megalázó. Sajnos!

Az az igazság, hogy egyre kellemetlenebb magyarnak lenni a világ kultúrvidékein. Sok mindenhez nem értek, de ezt azért érzékelem. Járom a világot lassan három évtizede, érzem a saját bőrömön az épp aktuális „országimázst”. És most az a rossz hírem van, hogy soha, de soha, amióta élek, utazok, külföldön dolgozok, külföldiekkel ismerkedek, európai és amerikai társaságokban elvegyülök, ennyire nem volt kínos magyarnak lenni.

Mint most!

Valószínűleg még a kommunizmus idején sem. Amerikai rokonaim legalábbis ezt mesélték. Az oroszok által megszállt, de 56-ban ellenük lázadó magyar kisembereket ugyanis a mindennapjaikban, ha Nyugaton jártak vagy éltek, nem kísérte a mostanihoz hasonló lesajnáló és lenéző megvetés.

Úgyhogy valószínűleg nem él már senki, nincs a határon innen és túl olyan magyar ember, aki azt tudná mondani, hogy nyugi: volt már ennél rosszabb is.

Abban az ominózus társaságban, pár héttel ezelőtt, ahol elkövettem a hibát és magyar voltam finn helyett, nos, ott és akkor azt találta mondani egy nagyon tájékozott 30 körüli fiatalember, hogy üzeni Mr. Orbánnak: illene megnéznie a számokat. Az 505 millió lakosú Európai Unió éves GDP-je tavaly 14300 milliárd euro volt. Magyarországé ebből összesen csak 100! Vagyis a nagy egésznek mindössze a 0.7 %-a. A nulllllla-egész héttized százaléka! Még egyetlen százalék sem.

Azt kérdezte az üzletember tőlem, hogy szerintem mit szólnának annak a cégnek a vezetői, melyben a részvények kevesebb, mint egy százalékát birtokló irinyó-pirinyó tulajdonos mindig mindenbe „belepofázna”. Elnézést, de ő mondta így. „Pattogna és belepofázna, ahelyett, hogy örülne, hogy egyáltalán meghallgatják, és az ő cégébe kiszervezett munkákat előre kifizetik?” Ezt kérdezte… Az Európai Uniós támogatásokra, a valódi nagytulajdonosok (németek, franciák, britek) zsebéből kifizetett ezermilliárdokra gondolt.

Kicsit még vitatkoztam vele, védtem a mundér becsületét, hogy az Unióban a miniszterelnökök „felügyelő bizottsági” ülésein nem a részvénymennyiség szerint osztják a szavazatokat, hanem mindenkinek van egy. Orbán Viktornak, vagyis nekünk, magyaroknak épp annyi, mint a francia elnöknek, tehát 60 millió franciának és az ő 2100 milliárd eurós GDP-jüknek (a magyar 21 szeresét állítja elő hatszor annyi francia, vagyis az a gazdaság három és félszer hatékonyabb, mint a magyar, ennyivel jobban teljesít! Hát csak ennyire hanyatlanak, tette hozzá apró fricskaként az üzletember).

Szóval próbáltam érvelni, mire kávés hasonlattal élve magyarázta el, hogy mire gondol. Azt talán jobban értem, ezt feltételezhette. Tudta, hogy a Cafe Frei ütemesen fejlődik, most már külföldön is nyitunk kávézókat, van néhány tucat üzletünk, a cég profitja nő, minden szám szép, a vállalkozás egészséges. De akkor is! Mi lenne, ha ott ülnék a világ nagy kávézóhálózatainak közös mega-vállalkozásában, egy asztalnál a több mint 20 ezer kávézót üzemeltető Starbucks főnökével? És mivel sikeresnek érzem a saját ici-pici cégünket, Howard Schultz viszont épp nehézségekkel küzd, itt-ott még be is kellett zárnia pár Starbucksot, heveskedve és kioktató módon (hanyatlik a cége, mondanám neki) én akarnám megmondani, hogy ki is vezesse a közös vállalkozásunkat. Amit persze az utolsó centig ő finanszíroz. Ahelyett, hogy örülnék annak, hogy egyáltalán bevettek a cégbe. Meg annak, hogy a Starbucks ezermilliárdokat ad a Cafe Frei-nek (nem hitelbe, hanem a Starbucks profitjából felzárkózási segélyként, amit soha nem kell visszafizetnem), hogy építsünk belőle Magyarországon pörkölő üzemeket, aztán stabil megrendelést is adna mellé kávépörkölésre (német autógyárak és a többi). Ettől lenne a Cafe Frei, ezeknek a megrendeléseknek köszönhetően profitábilis és fejlődő cég. Ha pedig Howard Schultz felvonná a szemöldökét a számára érthetetlen viselkedésem miatt, akkor azonnal elrohannék a konkurenciájához, és külön-üzleteket kötnék, akár még a belső üzleti terveinket is kifecsegve (Putyin és társai).

Értem már? Ezt kérdezte… Felfogom? Felfogja ezt a magyar kormány? És személyesen Orbán Viktor? Érti ő az állandóan bírált nyugati világot, az ottani észjárást és gondolkodást, vagy csak azt hiszi, hogy érti?

Nyersen fogalmazott, de legalább világosan beszélt. A merjünk nagyot álmodni mára oda vezetett, hogy egy pici és viszonylag elmaradott európai ország vezetője állandóan meg akarja mondani, hogy mi legyen a nagy céggel. Például, hogy ki legyen a vezérigazgató. Emlékszünk még Orbán Viktor Juncker ellenes manőverére ugye, ahol teljesen egyedül maradt, ő a részvények 0.7%-os tulajdonosa?

Az a lengyel életrajzíró, Igor Janke, aki „Hajrá magyarok” címmel alaposabb és körültekintőbb könyvet írt Orbán Viktorról, mint bárki Magyarországon, és igazán nem sorolható a magyar kormányfő bírálói közé, azt találta a minap mondani, hogy „meglepő számára, hogy Orbán ennyire túlértékeli a saját erejét”.

Tulajdonképpen ugyanarról beszélt, mint a fiatal amerikai üzletember. Nulla egész héttized százalékkal nem kellene ennyire aktívan „kavarni”, ráadásul a többségi tulajdonosok szándékaival ellentétesen. Mert ennek rossz vége lesz.

Amúgy szerintem most már a vége felé közeledünk. A rossz vége felé! Amikor a magyar külpolitikai gondolkodás a siker és nagyság mércéjének tekinti a kormányfő találkozóit Merkellel, Putyinnal, Porosenkoval és a minap Lengyelországban (ottani szövetségese, Kaczynski szerint Orbán „szétveri az európai szolidaritást"). Szóval lehet, hogy a kormánypropaganda szerint ez siker, de az is lehet, hogy csak a hinta leng ide-oda. Szaladni kell mentegetőzni az egyikhez azért, mert találkoztunk a másikkal.

Lehet nem szeretni a szabad nyugati világ sajtóját, és persze lehet élvezni is azt a világlátást, szemléletet, széles látókört, ami árad a berlini, párizsi vagy New Yorki utcán kapható lapokból. És néha persze (a nyelv ismeretében) elmélázni egy orosz napilap szűklátókörűségén, a realizmustól elszakadt stupidságain. Ez egyéni ízlés kérdése. De az sajnos akkor is tagadhatatlan, hogy az állandóan rendszerező, skatulyázó, és érthető keretekben gondolkodni akaró nyugati sajtó, politika és közgondolkodás újabban kezd konszenzusra jutni abban, hogy miképpen is néz ki Európa.

A hidegháború utáni Európa.

Van az atlanti Nyugat, az óceánra néző hatalmas országok, melyek perspektívája a történelmi múlt miatt globális és kozmopolita. Az egész világ ügyeit átérző, Európát a Föld egészén zajló hatalmas gazdasági és politikai sakkjátszma egyik kulcsszereplőjének képzelő, és ilyen mentalitással élő demokráciák. Nagy-Britannia, Franciaország és bizony Spanyolország tartozik ide. Aztán van a kontinentális, kicsit befelé forduló, németek vezette Közép-Európa, és van a szétzüllő Balkán.
A Balkán, ahol a vezetők lépésről lépésre aláássák a működőképes demokrácia alapjait.

Mostanság például nap mint nap a macedón cirkusszal vannak tele a nyugati újságok (otthon nem is hallani erről), a legújabb példával, hogy erőszakos vezetők miképp is keltik cinikusan életre az újságírók agyában a kommunizmusban megismert öncenzúrát, az óvatos félelmet. Hogyan is mételyezi a közéletet ebben a régióban a korrupció, az állami szervezetek visszaélései, ügyészség, titkosszolgálat, adóhatóság, mikor, hol, és éppen mi. Szerbia, Bosznia, Montenegró, Románia, Bulgária, hosszú a sor.

Ennek a balkáni régiónak két markáns, eblematikus figurája van, ketten emelkedtek ki a többi „vezér” közül, akik „drámai nyomatékkal” (közelmúltbeli idézet a Neue Zürcher Zeitungból) képviselik és testesítik meg a Balkánt, a demokrácia lassú csődjét, ezt a hosszútávon hanyatlásra ítélt, ál-demokratikus és ál-kapitalista régiót. A török elnök Erdogan, és az „illiberális” magyar miniszterelnök, Orbán Viktor.

Ez a helyzet.

Magyarországot a világ egyre kevésbé sorolja Közép-Európához, az osztrákokhoz, csehekhez, lengyelekhez és németekhez. Mi már a Balkán vagyunk, nálunk kezdődik és Törökországig tart.
Lehet persze ezen most felháborodni, dühösnek lenni, újabb érvet látni ebben arra, hogy a nyugati liberalizmus elvesztette a józan eszét, de akkor is ez van. Akkor is ez a gondolat gyűrűzik, terjed és issza magát egyre lejjebb, egyre mélyebbre és egyre többek fejébe hosszú évekre, vészesetben évtizedekre.

Én azt tapasztalom, hogy a brüsszeli hivatalnokok irodáiból mostanra már elért a nizzai kávéházak teraszáig, a dublini kocsmákig és a miami jazzklubokba.

Itt az ideje elcsendesedni, és hagyni a Starbucks főnökét, hogy meghatározza az irányt. Úgyis kultúrember, meg fogja kérdezni a véleményünket, főleg, ha a teljesítményünk alapján kiérdemeljük.

Legyünk finnek, de nem csak azt füllentve, hanem valójában is!

Akit nem tudsz legyőzni.... Titkos szolgálatok és a hatalom....

„Akit nem tudsz legyőzni, zúzd szét a becsületét!"

Ügynökök révén azt terjeszteni befolyásos ellenzékiekről, hogy ügynökök – már a rendszerváltás előtt is ez volt az állambiztonsági szervek egyik leghatékonyabb eszköze a nem kívánatos személyek likvidálására. Egy most bemutatott dokumentumfilm arra vállalkozik, hogy feltárja a lejáratás és bomlasztás módszereit, a puha diktatúrában alkalmazott lelki terrort, melynek célja az ellenzéki csoportok máig ható megosztása, vezetőik lejáratása a beépített emberek által. A Hetek cikke.

A titkosszolgálati módszereket, kapcsolati tőkét az állományból kilépők később is kamatoztatták újabb politikai csoportoknak tett szolgálatok formájában.

Göncz Árpád, Bibó István, Erdős Péter – csak néhány név arról a hosszú-hosszú listáról, amely a lejáratandó személyek nevét tartalmazza. Az állambiztonsági iratot, melyben sok ma is élő értelmiségi neve megtalálható, a nemrég bemutatott Lejáratás, bomlasztás – A hálózat örök című dokumentumfilmben teszik közzé az alkotók. A film az 1957 utáni korszak jellegzetes állambiztonsági módszerét kívánja bemutatni, amikor a fizikai erőszakot fokozatosan felváltotta a lelki terror, elsősorban olyan ellenzéki személyekkel, csoportokkal szemben, akikből a Kádár-rezsim nem akart mártírokat csinálni.

A karaktergyilkosság módszere

Mai szóval élve inkább a karaktergyilkosság módszerét választotta velük szemben. „Akit nem tudsz legyőzni, zúzd szét a becsületét, és fordítsd ellene az elvbarátait” – a filmalkotók így foglalják össze az állambiztonsági szolgálatnak egészen 1990. januárig, a Duna-gate botrányig biztosan alkalmazott technikáját, a lejáratás és bomlasztás módszerének a lényegét. Hankiss Ágnesnek, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatójának tanulmányára épül fel a film, amely a neves akadémikus-szociológus, Szalai Sándor sorsán keresztül példázza a titkosszolgálat rafinált módszereit. Azt, hogy miként épültek be társaságokba, hogyan figyeltek meg, hallgattak le személyeket, hogyan osztották meg a csoportokat, miként ásták alá a bizalmat, hogyan hitették el hiteles ellenzékiekről azt, hogy ügynökök, akiknek családtagjai nem mellesleg máig küzdenek a vélt örökséggel. Tanítványai, bajtársai, kollégái, rokonai mind elfordultak Szalaitól, aki 1983-ban úgy halt meg, hogy a köztudatban az maradt meg róla: barátját, Mérei Ferenc pszichológust is ő juttatta börtönbe, hogy a saját bőrét mentse. Huth Gergely rendező-újságíró lapunknak elmondta: a Szalai-ügyhöz kapcsolódó részletes jelentések gyakorlatilag kész forgatókönyvet adtak a játékfilmes részek párbeszédeihez, cselekményéhez.

A baloldali ikonnak számító, egykori szociáldemokrata Szalai Sándor pályája mellett a film a ’80-as évek egyik legmarkánsabb ellenzéki művésztársasága, a Krassó Györgyhöz közel álló Inconnu csoport hasonló módszerekkel történő lejáratását, ellehetetlenítését is bemutatja. „Máig megvannak az állambiztonsági dokumentumok, amelyek szerint egyéni sérelmekre, ügyekre támaszkodva ellentéteket szítanak a társaságon belül, és egymásnak ugrasztják őket. A módszer sikeres volt, a cso­port fel is bomlott” – mondja Huth Gergely. A kétféle eset azt hivatott illusztrálni, hogy az állambiztonsági szervek pártállástól függetlenül minden ellenzékivel egyformán bántak el, és a csoportokat is szembeállították egymással, hogy ne tudjanak közös platformot létrehozni. Az „Ék 87” fedőnevű akció dokumentált célja volt például a népi és urbánus értelmiségiek megosztása úgy, hogy az urbánusokat a népiek antiszemitizmu­sáról győzték meg, a népieket pedig arról, hogy az urbánusok lenézik őket, mint mucsai parasztokat.

A régi rendszert békés átmenettel hozzáidomítva az újhoz

A film Végvári József volt őrnagyot is megszólaltatva kitér Nagy Imre és társai 1989-as újratemetésére, s a Duna-gate botrányra is, amikor kiderült: az állambiztonsági szervek a rendszerváltó ellenzéki pártokkal szemben is folytatták a lehallgatást és a bomlasztó tevékenységet. Végvári elmondja, hogy a kilencvenes évek elején a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a fele állambiztonságis volt, akik sikerrel akadályozták meg az ügynöktörvény elfogadását. Hankiss Ágnes szerint a belügyi szer­vek igyekeztek kézben tartani az egész rendszerváltás – ahogyan ők nevezték: „modellváltás” – folyamatát, a régi rendszert békés átmenettel hozzáidomítva az újhoz. A filmkészítők konklúziója szerint így nem véletlen, hogy már a rendszerváltás idején ezernyi törésvonal szabdalta szét az ellenzéket, ez máig ható titkosszolgálati aknamunka eredménye. Huth hangsúlyozza: nem a bűnbakkeresés vagy szerecsenmosdatás volt a céljuk, hanem a rendszer aljasságából fakadó mechanizmusokat akarták bemutatni, filmjüket iskolai oktatófilmnek is szánják.

A film rendezője szerint a ’80-as években már a leggyakrabban alkalmazott módszer volt, hogy mindenkit egymásnak ugrasszanak. „S ha azt nézzük, hogy miért sikerült ennyire rosszul a rendszerváltás, miért volt ilyen megosztottság, hogy a rendszerváltó ellenzék egy idő után jobban utálta egymást, mint magát a rendszert, amit le akart váltani, akkor lehet azt mondani, hogy nem csak a magyar néplélekben van a hiba, hanem inkább abban, hogy túlságosan jól dolgozott az állambiztonság” – vélekedik az újságíró. Hankiss Ágnes a filmben utal arra is: a titkosszolgálati módszereket, kapcsolati tőkét az állományból kilépők később is kamatoztatták újabb politikai csoportoknak tett szolgálatok formájában, a lejáratás, bomlasztás terén is megszerzett tudás mindmáig hasznosul. Kérdés marad persze, hogy múlttisztázás nélkül miként lehet közös nevezőre jutni, vagy hogyan lehetne elkerülni az ügynökváddal való további visszaéléseket.

Hetek / Makki Marie-Rose

Forrás: http://www.atv.hu/belfold/20150222-a-halozat-orok-a-modszerek-osiek/hirkereso?fb_action_ids=10205806607192180&fb_action_types=og.recommends

 Na most elnézést de nevettem egyet. Ugye milyen régóta mondom ééén... Rengeteg volt titkosszolgálatos mentette át magát a rendszerváltáskor ide oda pártokba közhivatalokba. Naná nem "sikerült" sosem az ígéretek ellenére az a III/III-as törvény úgy ahogy ígérték. . Naná a módszer most is azonos. Vajh hová is mentették át magukat a legtöbben? Melyik párt az amelyik e módszerek alkalmazásában a legsikeresebb? Naa? ..Naaaa?... Megvan? .........Na ugye!

A kdnp és a "tisztes szegénység".

"A KDNP-s Szászfalvi László : szerinte a baloldalnak nincs joga arra, hogy szegényellenességgel vádolja a kormányt. Rétvári Bence neki felelve arról beszélt, hogy > >a közmunka nyomor helyett tisztes szegénységet kínál< <".

Ez az álkeresztény suttyó ilyent merészelt kiejteni a száján. "A közmunka nyomor helyett tisztes szegénységet kínál." Nos akkor tisztázzuk. A közmunka megalázó! Éhbérért végeztetnek többnyire megalázó semmit érő munkákat közmunkásokkal. Aztán mi az a "tisztes szegénység"? A szegények már eleve tisztes...ségesebbek minden ilyen rétvári féle senkiházitól. Az orbán rezsimben már a "tisztes szegénység" is dicsőséges alternatíva? ...főleg fura ez egy állítólag kereszténytől.
Javaslom minden ilyen rétvári féle senkiházinak, kdnp-s álkereszténynek, fidesznyik orbán hűbéresnek!-Lehet példával a sajátjukéval a családjaikéval bemutatni azt a "tisztes szegénységet"! Éljenek meg tisztes szegénységben 47 ezerből közmunkával.