Egy bejegyzésre reagálva, -
A bejegyzés,
"parancsra cselekedni
csak az önmagátnem tudó képes
parancsot megtagadni
csak az önmagát ismerő mer
a parancs valami olyan
mint a körívet metsző
más körívek
az egyiket jobbról
a másikat balról
mérjük fel
egy pontban metszik egymást
de bekötni azt
ugyanabba a pontba kell"
a reakcióm, -
Katona voltam és parancsokat hajtottam, parancsokat hajtattam végre. ...és mindig tudtam önmagamat! Ha nálam öntudatosabb, tudatosabb hivatásos katonát látott valaki, az festette magát. Tudatosabb és öntudatosabb voltam mint a igen többség bármelyik civil ki sosem cselekedett parancsra. Mindig tudatában voltam annak, mivel jár mi a következménye annak a parancsnak amit kaptam és végrehajtottam, de annak is tudatában voltam, mivel jár mi a következménye annak a parancsnak mit én adtam ki. Annak is tudatában voltam, mi lesz, mi lenne a következménye ha megtagadnám azt a parancsot, vagy ha a beosztottaim tagadnák meg az általam kiadottat. A Katona a Rendőr parancsokat hajt végre. A civil munkahelyen a főnök utasítása is parancs, csak nem úgy híjják és sokkal kevésbé súlyosak a megtagadása következményei.
Volt parancs ami igen nem tetszett, de megtagadni azt sem lehetett, ám tény..., végrehajtani lehetett ...és lehet kevésbé fájóan is. Van mikor NINCS mérlegelés, végre KELL hajtani úgy ahogy kiadták.
Szerencsémre...szerencsénkre...nem kerültem olyan helyzetbe amikor hitem és elveim szerint megkellett volna tagadnom a parancsot. Viszont...Volt olyan helyzet amikor nem úgy hajtottam és hajtattam végre.
Éééés...Volt olyan..., bármi hihetetlen is..., amikor megbeszéltük a kollégáimmal, ha jön az a parancs, NEM hajtjuk végre, azaz megtagadjuk valamilyen formában. Ilyen volt a rendszerváltáskor. Ha jött volna a parancs hogy a hadsereg menjen utcára és akadályozza meg a rendszerváltást akár úgy is hogy a tömegbe lő, azt nem hajtottuk volna végre. Azt igen, hogy ha kell, segítünk a rendőrségnek mindaddig amíg az esetleg gyújtogató fosztogató, lincselő tömeget kell megfékezni, de békés tüntetőkre NEM LÖVÜNK, NEM OSZLATUNK. Aztán az a taxis blokád is ilyen volt. Nem került rá sor egyikre sem, nem vezényeltek ki minket. Elsőnél az akkori Honvédelmi miniszter Kárpáti Ferenc vezérezredes adta ki..."A Hadsereg a laktanyákban marad. Ha a nép rendszerváltást akar, akkor a hadsereg dolga azt tudomásul venni és védeni a hazát." Másodiknál a Köztársasági elnök Göncz Árpád nem engedte a hadsereg bevetését a taxis blokádok felszámolásához. ...pedig a parlament erkélyéről részegen szónokoló Horváth Balázs azt szerette volna.
Katona voltam és parancsokat hajtottam, parancsokat hajtattam végre. ...és mindig tudtam önmagamat! Ha nálam öntudatosabb, tudatosabb hivatásos katonát látott valaki, az festette magát. Tudatosabb és öntudatosabb voltam mint a igen többség bármelyik civil ki sosem cselekedett parancsra. Mindig tudatában voltam annak, mivel jár mi a következménye annak a parancsnak amit kaptam és végrehajtottam, de annak is tudatában voltam, mivel jár mi a következménye annak a parancsnak mit én adtam ki. Annak is tudatában voltam, mi lesz, mi lenne a következménye ha megtagadnám azt a parancsot, vagy ha a beosztottaim tagadnák meg az általam kiadottat. A Katona a Rendőr parancsokat hajt végre. A civil munkahelyen a főnök utasítása is parancs, csak nem úgy híjják és sokkal kevésbé súlyosak a megtagadása következményei.
Volt parancs ami igen nem tetszett, de megtagadni azt sem lehetett, ám tény..., végrehajtani lehetett ...és lehet kevésbé fájóan is. Van mikor NINCS mérlegelés, végre KELL hajtani úgy ahogy kiadták.
Szerencsémre...szerencsénkre...nem kerültem olyan helyzetbe amikor hitem és elveim szerint megkellett volna tagadnom a parancsot. Viszont...Volt olyan helyzet amikor nem úgy hajtottam és hajtattam végre.
Éééés...Volt olyan..., bármi hihetetlen is..., amikor megbeszéltük a kollégáimmal, ha jön az a parancs, NEM hajtjuk végre, azaz megtagadjuk valamilyen formában. Ilyen volt a rendszerváltáskor. Ha jött volna a parancs hogy a hadsereg menjen utcára és akadályozza meg a rendszerváltást akár úgy is hogy a tömegbe lő, azt nem hajtottuk volna végre. Azt igen, hogy ha kell, segítünk a rendőrségnek mindaddig amíg az esetleg gyújtogató fosztogató, lincselő tömeget kell megfékezni, de békés tüntetőkre NEM LÖVÜNK, NEM OSZLATUNK. Aztán az a taxis blokád is ilyen volt. Nem került rá sor egyikre sem, nem vezényeltek ki minket. Elsőnél az akkori Honvédelmi miniszter Kárpáti Ferenc vezérezredes adta ki..."A Hadsereg a laktanyákban marad. Ha a nép rendszerváltást akar, akkor a hadsereg dolga azt tudomásul venni és védeni a hazát." Másodiknál a Köztársasági elnök Göncz Árpád nem engedte a hadsereg bevetését a taxis blokádok felszámolásához. ...pedig a parlament erkélyéről részegen szónokoló Horváth Balázs azt szerette volna.
Ui. Csak hogy tisztábban józanabbul lássunk.
Mindaddig míg a bíróság ki nem mondja hogy azok a "bűnözők" Bűnözők, addig a rendőr kötelessége védeni őket. Sőt!... A rendőr köteles megvédeni a bűnözőt is, azaz nem engedheti hogy meglincseljék, bántsák, megverjék... stb. Ha a rendőr a békés jogszerűen tüntető tömeg oszlatására, esetleg közéjük lövetésre kapna parancsot, aaazt már megtagadhatná, sőt, meg KELL tagadnia mert "bűncselekmény elkövetésére szólít fel".
Jaaa és... Ha a rendőrt ( Katonát ) vagy társát az általa őrzött személyt, személyeket vagy objektumot támadás éri, vagy annak közvetlen veszélye fenyegeti, a rendőr köteles azt megakadályozni akár kényszerítő eszközök használatával is. Ilyen kényszerítő eszköz lehet a "testi kényszer a gumibot a könnygáz a bilincs, végső esetben lőfegyver használata. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!