2022/08/24

Baloldaliság, Liberalizmus, Jobboldali konzervativizmus.

 Az alábbi gondolatokat egy beszélgetésnél öntöttem írásba és úgy gondolom, ide is el kell hoznom.

- Elnézést kérek, de kissé "hosszú" leszek. Úgy gondolom nem árt tisztázni néhány politikai fogalmat, ugyanis Magyar honban túl sokan nem értenek, nem is akarnak érteni, illetve "nagyjaink" példáját követve szándékosan félre magyaráznak fogalmakat, szitok szóként használnak olyan politikai elvrendszereket, jelzőket amiknek egyébként sokat köszönhetnének. Szerintem a Magyar baloldal nem igazán baloldal, a Magyar liberális nem igazán liberális, a Magyar konzervatív jobb nem igazán konzervatív jobboldal. A Magyar politikai pártpolitikai eszme és rendszer egyfajta kutyulmány. Magyarországon a liberalizmus, de még a demokrácia fogalmát is rosszul értelmezik és szitok szó lett a liberális.

A politikai ideológiák az 1800-as évek közepe táján kezdtek kialakulni. A "bal és jobboldal" meghatározás. Egyesek az Angol demokrácia kialakulásához kötik, míg mások a Franciához. Én az előbbit fogadom el inkább, bár az utóbbi elterjedtebb. A legenda szerint az Angol parlament megalakulásakor a házelnök hogy jobban átlássa ki hová tartozik, elrendelte, -a szociáldemokrata ( forradalmi ) párt képviselői üljenek a neki balra eső padsorokba a "konzervatívok pedig a tőle jobbra esőkbe, mindenki más középre. Így alakult ki a ma is használatos "bal és jobboldal" meghatározás.
 IDEOLÓGIÁK: 
Úgy gondolom nem árt tisztázni néhány politikai fogalmat, ugyanis Magyar honban túl sokan nem értenek, nem is akarnak érteni, illetve "nagyjaink" példáját követve szándékosan félre magyaráznak fogalmakat, szitok szóként használnak olyan politikai elvrendszereket, jelzőket amiknek egyébként sokat köszönhetnének. Szerintem a Magyar baloldal nem igazán baloldal, a Magyar liberális nem igazán liberális, a Magyar konzervatív jobb nem igazán konzervatív jobboldal. A Magyar politikai pártpolitikai eszme és rendszer egyfajta kutyulmány. Magyarországon a liberalizmus, de még a demokrácia fogalmát is rosszul értelmezik és szitok szó lett a liberális. 
Kezdjük a baloldalról, aztán végig az ideológiai skálán. 
--Szélső bal 
- Kommunista: Eredete a vallási közösségekből ismert "kommuna" szóból ered. A "kommuna" olyan közösség ahol a javak a közösség tulajdonában vannak, nincs magántulajdon. A javakat közösen állítják elő és a szükségletek szerint osztják el. -A totális társadalmi egyenlősdit hirdetik, azaz mindenki egyenlő, nincs gazdag és szegény. van a proletáriátus ( munkás osztály ) mint vezető erő, van a mezőgazdasági parasztság és van e kettővel szövetséges értelmiség. Az állami tulajdont tekinti elsődlegesnek, mondhatni szinte totálisan.
 - Szocialista: Valahol a Kommunista és a Szociáldemokrata közt helyezkedik el. A termelőeszközök nagyobb, fontosabb részét állami tulajdonként kezelik, de elismerik a magántulajdont is. Erős szociális védőhálót építenének ki a társadalom alá. Nincsenek társadalmi osztályok, azaz osztály nélküli társadalmat képzelnek el. 

--Baloldal 
- Szociáldemokrata: -A legfontosabb elve a "társadalmi szolidaritás" elve. Azaz a társadalom szolidáris azon tagjaival akik rosszabb körülmények közt élnek, kevesebb lehetőségük van, a gyengébbekkel a betegekkel az idősekkel. ... Az erősebb a magasabb jövedelmű a "társadalmi szolidaritás" elve alapján vállaljon többet a társadalmi terhekből. "A baloldal, illetve baloldali politika jellemzője, hogy nagy súlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, szemben a társadalmi hierarchiával, illetve egyenlőtlenséggel. A baloldali politika támogatja a kisebbségek és a hátrányosabb helyzetű csoportok jogait, illetve e jogok érvényre juttatását, támogatja a szabadságjogokat, és általában támogatja a kulturális sokszínűséget, gazdaságilag pedig a nagyobb állami szerepvállalást.
 --Balközép 
-Balliberális: Ez elvileg amolyan mondvacsinált ideológia. Ugyanis a "liberalizmus" és a "szociáldemokrácia" alapelveinek valamiféle keveréke. Megtalálható benne ez is, az is. 
--Közép
 -Liberalizmus: Túl sokak szerint a liberalizmus egyet jelent a szabadossággal az erkölcsi értékek a "hagyományos" családi értékek felrúgásával a tisztességes törvénytisztelő vállalkozás helyett a multinacionalista szabadrablással. Túl sokak értelmezik a liberalizmust és a demokráciát úgy, hogy nekik bármit szabad. Holott a demokrácia a liberalizmus nem erről szól. -A liberalizmus...röviden...az "élni és élni hagyni" elve. Azaz "A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadság-ot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt. Gyökerei a 17–18. századra, a felvilágosodás idejére nyúlnak vissza. Olyan korábbi alapvető elveket tagadott meg, mint az uralkodók isteni felhatalmazása, az öröklött kiváltságok, államvallás és protekcionizmus."

 -- Jobb közép
-Nép párt:  Fogalma és Eredete. Már az ókori Rómában létezett. Néppárt, a plebejusokat képviselő politikai csoport a Római Köztársaságban (i. e. 2–1. század) A plebeiusok (lat. plebs, erasmida helyesírással plebejus) az ókori Rómában a korlátozott jogú polgárságot alkották, megkülönböztetve a kiváltságos patriciusi osztálytól. Szabad emberek voltak, ők is rendelkeztek polgárjoggal, de nem rendelkeztek az előkelő születési arisztokrácia, a patriciusok kiváltságaival. 
Közérthetőbben és egyszerűbben az "egyszerű" népet képviselték. Nincs konkrétabb ideológiai vonala mint egyéb pártoknak, pl. a szociáldemokratáknak a liberálisoknak a konzervatívoknak. Az ideológiai skálán a jobbközépen helyezkedik el. Tehát a -Néppárt (populares) Azt a politikai csoportosulást szokták a néppárton érteni, amely azokból a politikusokból került ki, akik a népre támaszkodva annak nevében és annak érdekében cselekednek. Azaz nincs meghatározható és megírt konkrét ideológiájuk, hanem a "nép" vágyait, óhajait képviselik konkrét ideológiák nélkül. Általában nem határoznak meg ideológiai illetve társadalmi réteg határokat, de leginkább a bérből, fizetésből a munkájukból élő embereket, azaz a legszélesebb  népet képviselik. 
Ha egy párt nevében valamilyen "ideológia" IS szerepel a "néppárt" mellett, akkor az már NEM IGAZI "néppárt" mert az ideológiájukkal máris leszűkítették a kört és csak egy az ideológiájuk által meghatározott  szűkebb réteg "népet" képviselnek pl. "kereszténydemokrata néppárt" ( Vallási alapon ) , "szociáldemokrata néppárt" ( Társadalmi réteg alapon )..... azaz egy vallási vagy politikai ideológia mentén képviseli a "nép" egy részét.
 -A kereszténydemokrácia:  alapvető gondolatait összefoglalva leginkább a következő elemeket emelhetjük ki: -a vallás társadalmi szükséglet, -fontos a hagyomány tisztelete, -az ember eredendően tökéletlen és az emberi egyenlőtlenségnek természetes jellege van. A kereszténydemokrácia elképzeléseikre jellemző a szociális progresszivitás (ebben hasonló a szocializmussal, a konzervatívoknál is megjelenik, de kevésbé hangsúlyos), a vallási kérdés fontossága (még fontosabb, mint a konzervatívoknak), az internacionális orientáltság (a katolikus egyház, mint nemzetek feletti egyház befolyásának hatása!), sokkal jelentősebb, mint a – konzervativizmusban inkább fontos nacionalizmus, mely háttérbe szorul. Mivel a katolikus egyház is egyre inkább szociális beállítottságú lett, hisz meg kellett értenie a tömegek érdekeit. A 19. század végén két irányzat létezett: egy liberálisabb katolikus felfogás és egy antiliberális, amely szociálisan sokkal érzékenyebb volt. Tehát a "Kereszténydemokrácia" sokban hasonlít a "szocialista" pártokra, de mindennek alapját náluk a vallás adja azaz a "katolikus" vallási alapok. 

-Szélső jobb,
-Nacionalista, Fasiszta:  Egységes nyelvű, kultúrájú, színű, fajú nemzetállamok a fő elvük Egyes népek, nemzetek, illetve kultúrák felsőbbrendűségét hirdetik a többiek alacsonyabb rendűsége mellett. Köztük is vannak árnyalatok. Míg egyesek nemzetállamokban gondolkodnak, azaz egy állam = egy nemzet, de elfogadják más népek, más kultúrák hasonló jogát is. A nemzetállamokban a többségi nemzet a fő joggyakorló és vezető. Mások odáig mennek, hogy szerintük léteznek a felsőrendű népek...kultúrák a többiek pedig mind alacsonyabb rendűek és jogok nélküliek. Sőt... egyes nacionalisták egyenesen "rabszolga" népeknek tekintenek más népekre, másokat pedig annyira alacsonyrendűnek hogy kipusztulásra...pusztításra ítéltettek.

Léteznek még az úgynevezett "Zöldek"  Külön politikai ideológiájuk nincs. Ma már szinte minden oldalon vannak olyan konkrét ideológiájú pártok amelyek  "Zöldek" - ként IS definiálják magukat. Fő jellemzőjük, hogy a -"Környezetvédelmet" hangsúlyosabban kezelik.

Réteg pártok
, azok, amelyek a társadalom meghatározott rétegét képviselik, ilyenek a , -Munkáspárt, Kisgazdapárt, Parasztpárt. Őket az ideológiai skálán nem lehet elhelyezni, mert nem ideológiai, hanem társadalmi réteg alapon szerveződnek.
 
Politikus, Politika. Mi is ez? A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó magyar jelentése: közélet, ez értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat. A politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozik a politikatudomány.
A politikával hivatásszerűen foglalkozó személy a politikus.

Elnézést kérek a hosszúságért és a félreértések elkerülése végett nem "kioktatni " akarok és nem politikai oktatást tartani, de úgy gondoltam, nem árt tisztázni fogalmakat. Egyébként épp ezt a tisztázatlanságot látom egyik legnagyobb hibának a rendszerváltás óta. Mint már többször szóvá és írásba tettem... Magyar értelmiségi elit és politikai elit nem tartotta fontosnak, vagy “elfeledte?..., szándékosan?... megtanítani a népnek a fontosabb társadalmi, politikai fogalmak értelmezését a demokráciát. Az értelmiségi “elit” ...elvileg...mint a társadalom vezető ereje eltévedt valahol a rendszerváltás körül és a mai napig nem találja igazi szerepét, feladatát. Nagy részük beállt valamelyik párt szolgálatába, másik részük pedig “csak úgy van” mint átlag ember. Sajnálatos módon az oktatási rendszer is “elfelejtette” oktatni az alapvetően fontos társadalmi, politikai fogalmakat, társadalmi politikai rendszer működést a demokratikus “játékszabályokat”. a rendszerváltás óta felnőtt egy politikailag “műveletlen” korosztály. Nagy hiba!...Nagyon nagy hiba! ...az értelmiségi és politikai “elit” nagyon nagy hibája!
Ui. Mondják sokan ha kérdik... “Én jobboldali...., Én baloldali.... Én liberális vagyok.” Aztán ha rákérdeznek...”Mond má!...mit jelent az hogy baloldali, jobboldali, liberális?”... Akkor nagy többségében a naaagy habogás. ...még a pártok nagy “elitje” vezető funkciókban lévőknél is. ...és ez főleg szomorú. Talán ha vennék az emberek a fáradságot és mielőtt besorolnak másokat, de legfőképp önmagukat valamely oldalra, talán ha utána járnának mi is az az oldal, mit takar? ...mit jelent? ... Nagyon sokan meglepődnének hogy rossz oldalra soroltak.

Kattints a képre és nagyban jobban látható!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!