Új útra lépünk.

Kedves barátaim, ismerőseim! A most következő írásom nektek szól és kemény lesz, kemény szavak, kemény mondatok, de őszinték.
Az utóbbi hetekben sokat agyaltam, gondolkodtam valamin. Az a "valami" pedig az, új útra lépek. Ti akik évek óta ismertek és követtétek az életemet, tudjátok....tudhatjátok ha figyeltetek... jól, rengeteget agyaltam, ötleteltem, utat kerestem, mentem, csináltam, próbálkoztam, kritizáltam, javasoltam.... Sokszor el és belefáradtam, sokszor éreztem úgy, reménytelen és feladom. Aztán ?... újra kezdtem, újra próbáltam.
Rá kellett jönnöm, hiábavaló volt.
Pár hete aztán valami újat találtam. Agyaltam gondolkodtam rajta hetekig. Leírtam már, úgyhogy most nem írom le megint. Aztán döntöttem.
Új útra lépek.
Tudom... Nem lesz egyszerű, göröngyös és sok akadállyal lesz tele. Tudom azt is..., lesz...VAN aki mellettem lesz és biztat, támogat mint ahogy eddig is.
Mi lesz belőle?.. Nem tudom még.
Amit tudok... Ezekkel a régiekkel én már nem tudok mit kezdeni, ezek már nem az én utam. ...ezt is leírtam már miért...

Elindulok ezen az új úton, aztán majd alakul. Viszem a hitemet a tudásomat a tapasztalataimat az elveimet az elkötelezettségemet a tenni akarásomat. Teszem amit tudok amit tehetek.

Elindulok mert úgy döntöttem... én nem vagyok hajlandó egy helyben toporogni senki kedvéért, még a barátok kedvéért sem. Nem vagyok hajlandó azért toporogni egy helyben hogy a "barátok" megmaradjanak. Nem vagyok hajlandó kettő teljesen rothadt alma közül a kevésbé rothadtat választani még a "barátok" kedvéért sem, ha ott az ép körte. Akkor inkább a körte.
Én maradok az aki voltam, maradok ugyanaz a Kulcsár Lajos István aki voltam vagyok. Bármi lesz is... ÉN...ÉN maradok!
Akik ezért elhagynak, már nem kívánnak vállalni?...Ám legyen... Ott a "delete" vagy "enter" gomb. ..Törlés!... megfogjátok találni.
Akik eztán is követni kívánnak, esetleg csak csendben, vagy támogatni, biztatni... Nekik előre is köszönöm!

Végezetül idehoztam egy barátnak írt válaszomat,

Íme!

"Egyébként pedig az az érzésem, ha elvesznek azok a baloldali barátok, akkor nem én veszítem el őket, hanem ők engem. Tudod.......Nem vagyok hajlandó megállni és egy helyben toporogni, sem pedig visszahúzni hagyni magamat csupán azért hogy a barátok...barátok?...megmaradjanak. A le árulózást sem tűröm, "....valami leessen neked is." mocskos megjegyzéseket pedig végképp nem tűröm még barátoktól sem, ...főleg nem olyanoktól akik csak láttak de nem ismernek, akik 1/10-ét sem tették mint én....pusztán azért mert én menni akarok, mert rájöttem...ezekkel a régiekkel már többé nincs egy utam. ....."

Köszönöm a figyelmeteket! Akik távoztok?...Köszönöm hogy eddig barátok, ismerősök lehettünk! ... Akik maradtok?... Köszönöm!