Vida Ildikó a NAV elnöke. Az első Orbán-kormány idején APEH-elnöknek
kinevezett Simicska Lajos vette maga mellé helyettesnek az egykori
Bibó-kollégista Vida Ildikót, több Mahir-leányvállalat volt vezetőjét. A
kormányváltás után visszatért a Mahír cégcsoporthoz, onnan került
2010-ben az adóhatóság élére.
-----------------------------------------------------------------------------------------
A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes
állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen
minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal,
amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási,
döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot
azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a
2010-es kormányváltás óta.
A bevezető átugrása
Bankárok és bizományosok: az MFB-BÁV-csoport
Útépítők és követeléskezelők: a Betonút-csoport
Médiavásárlók és szerencsejátékosok: a Simicska-csoport
Mezőgazdászok és energetikusok: a szolnoki Nyerges-csoport
A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet
2012-ben közzétett országjelentése szerint Magyarországon a korrupció
minőségileg új szintre lépett: megjelent egy, a hazánk fejlettségi
szintjén általában már nem jelentkező probléma, az ún. state capture, a
foglyul ejtett állam jelensége. Az állam – vagy a kormány – foglyul
ejtéséről akkor beszélhetünk, ha egy adott terület működtetéséért
felelős szereplők, törvényhozók illetve állami tisztviselők nem a közjó,
hanem bizonyos magánérdekek logikája szerint alakítják a
kompetenciájukba tartozó terület szabályozását, így az egyébként
formálisan szabályos és legális döntések egyértelműen bizonyos üzleti
csoportok érdekeit szolgálják. Az államot foglyul ejtő csoport lehet egy
vagy több család, csoport, üzleti vagy ágazati érdekkör. A csoport
tagjai ebben az esetben a közvetett befolyásolás, a legális vagy
illegális lobbi helyett akár ténylegesen is elfoglalhatják az
államapparátus tevékenységük szempontjából fontos pozícióit, illetve
bizalmi embereiket neveztethetik ki ezekre a posztokra.
A TI
megállapításaival összhangban, szélesebb körben is általánosnak mondható
meggyőződés, hogy a Simicska-Nyerges érdekkör katonái mára vagy
megszállták, vagy befolyásuk alá vonták az államélet szinte összes,
számukra fontos posztját, így értelemszerűen jelentős befolyásra tettek
szert az uniós fejlesztési forrásokra és magyar közpénzekre kiírt
kisebb-nagyobb pályázatok sorsa fölött is. E vélekedéssel szemben úgy
tűnik, hogy – bár valóban számos fontos döntési, illetve döntésközeli
pozícióban találunk olyan állami tisztségviselőket akik életútjuk
alapján kötődnek a Simicska-Nyerges pároshoz – a képlet ennél kicsit
bonyolultabb: a közpénzekért folyó versenyben sikeresen működnek más,
szintén a Fideszhez, illetve az első Orbán-kormányhoz köthető csoportok
is. A különböző konzorciumi együttműködések vagy az egyes közhatalmi
pozíciókba való kinevezésekkel járó formális tulajdon-, illetve
pozícióátruházások pedig azt mutatják, hogy ezek a „körön belül”
egymással rivalizáló csoportok adott esetben képesek a hatékony
kooperációra is.
A jobboldali gazdasági holdudvarban meghatározó
szerepet játszó Töröcskei István nagyvállalkozó-bankár legutóbbi állami
kinevezését követően például egyes cégekben korábban meglévő
tulajdonrészeit Nyerges Zsolt vette át, vezérigazgatói pozícióját a
Töröcskei-birodalom zászlóshajójának számító Pro-Aurum Zrt.-ben pedig
Tóth Marianna, Simicska Lajos egyik legrégebbi kádere örökölte. Tovább
árnyalja a képet, hogy egyes, az új érában kinevezett állami
tisztviselők több érdekcsoporthoz is kötődnek, illetve hogy egyes
cégekben, illetve projektekben együtt lépnek föl az egymással egyébként
versengő csoportok; ráadásul a végrehajtói szinten nem ritka az átjárás a
különböző csoportok között.
A HVG összesítése szerint a száz
milliárd forintot meghaladó árbevétel után 14 milliárd forint osztalékot
fizettek ki a Simcska-Nyerges cégbirodalom vállalkozásai a
tulajdonosoknak csak 2011-es üzleti év eredményeként (Céghajlatváltozás;
HVG 2012. 07.07.) A bevétel túlnyomó része a sajtó által elég pontosan
dokumentált módon állami és önkormányzati megrendelésekből adódott,
vagyis a 14 milliárdos profitot termelő projektek zöme közpénzekből:
uniós fejlesztési, illetve magyar állami és önkormányzati költségvetési
forrásokból valósult meg. Bizonyos ágazatokban – például az állami
vállalatok és szervezetek közterületi hirdetéseinek piacán – olyan
mértékű volt e cégek előretörése, hogy a versenytársak lényegében nem is
rúghattak labdába. Hasonlóképp az építőiparban is egyedülálló a
Közgép-csoport által elnyert közbeszerzések aránya – akár a cég által
megpályázott összes projekthez, akár a többi magyar tulajdonú építőipari
cég közbeszerzésen elnyert megrendeléseihez viszonyítva.
Bizonyos esetekben jól látszik, hogy a Simicska-Nyerges cégbirodalom
körüli pártfogói ténykedés nem merül ki az egyes konkrét pályázatokat
támogató manőverekben, hanem azon túlmenően erősen emlékezetet azokra a
mechanizmusokra, amelyeket a közgazdasági szakirodalom
járadékszerzésként vagy járadékvadászatként ír le.
Járadékvadászatról (rent seeking) akkor beszélünk, ha egyes
monopolhelyzetben lévő piaci szereplők az árakat szabályozó-ellenőrző
állami hatóságokat befolyásolva extra jövedelemre tesznek szert.
Jellemzően például a villamosenergia-szolgáltatói szektorban van esélye a
vállalatoknak a járadékszerzésre. A természetes monopóliumok mellett
az állami szabályozás befolyásolásával mesterségesen is létrejöhet
monopólium, ami a piaci viszonyok közt elérhetőnél magasabb profitot
eredményez az adott vállalatnak. Ehhez persze szükség van a
szabályozó-ellenőrző, illetve az adott szolgáltatást vagy árut
megvásárló állami szervezet együttműködésének megnyerésére, tehát
valamilyen korrupciós mechanizmusra is.
Amikor pedig már egyes
piaci szereplők írják vagy íratják a saját működésükre vonatkozó
szabályokat, az állam foglyul ejtéséről (state capture) van szó. A
vállalat és az állam közti közvetítő szerepét piacgazdaságokban
általában lobbisták játsszák – ezzel szemben a mostani magyar helyzet
esetében úgy tűnik, hogy az érintett cégekhez, illetve érdekcsoportokhoz
kötődő személyek kerülnek nagy számban a legfontosabb
szabályozó-döntéshozó-ellenőrző posztokra. Próbáljuk elképzelni például,
hogy a Fideszből érkező Domokos László vezette Állami Számvevőszék
elmarasztalja a Baji Csaba vezette Magyar villamos Műveket, mert
előnytelen szerződést kötött a Simicska-Nyerges cégek valamelyikével.
A Kreatív Online, illetve a Kantar Média összesítéséből az derül ki,
hogy az állami szervezetek és vállalatok a kormányváltás óta feltűnő
mértékben növelték köztéri reklámköltéseiket, miközben erről a piacról –
adott esetben a versenyben való részvétel lehetőségétől is megfosztva –
lényegében kiszorultak a Mahír-Publimont komplexummal konkuráló cégek. A
kínálat ilyen jellegű mesterséges beszűkítése lényegében
monopolhelyzetet teremtett az adott piacon, így a kormányzathoz közel
álló vállalkozói csoportnak lehetősége nyílt a járadékszerzésre – a
Simicska-birodalom ékköve, a Publimont Kft. 2011-ben kimagasló: 24
százalékot meghaladó árbevételarányos eredményt produkált, azaz a 4,3
milliárd forintos árbevétel 1 milliárd fölötti adózott eredményt hozott.
Hasonlóképp az „állam foglyul ejtésére” utaló jelenség volt
megfigyelhető például tavaly a közúti közlekedésről szóló törvény
módosításának elfogadásakor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a
Közgéptől érkezett helyettes államtitkára, Schváb Zoltán a jogszabály
előkészítésekor tevékenyen közreműködött abban, hogy olyan szabályozás
szülessen, ami egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza a közterületi
reklámpiac szereplőinek egy részét – értelemszerűen javítva ezzel a
szabályozás által nem érintett Simicska-cégek pozícióját.
Elképzelhető persze, hogy pusztán a nyílt és egyértelmű politikai
támogatás is elegendő e cégek helyzetbe hozásához, de valószínűbb, hogy
fontos szerepet játszik a cégbirodalom közpénzekkel való
kistafírozásában az a kapcsolati háló, amelyik néhány csomópontszerű
szervezet és személy körül alakult ki – jelentős részben még az első
Orbán-kormány idején.
Ebben az időben a Fidesz hátországát
jelentő cégek jövedelemhez juttatását első sorban a Magyar Fejlesztési
Bankon (MFB) keresztül történő autópályaépítés-finanszírozás révén
oldották meg, de kulcsszerep jutott az akkori MFB-nek a privatizációs
manőverekben is. Nem alaptalan feltételezés, hogy az a tulajdonosi és
végrehajtói kör, amelyik fontos bizalmi pozíciókba jutva döntő szerepet
játszott az akkori „eredeti tőkefelhalmozásban” és ennek részeként a
Fidesz-közelinek tartott médiabirodalom felépítésében is, ma hasonló
funkciót tölt be az államigazgatás, illetve az állami források és vagyon
hasznosításának különböző színterein. Sőt mi több, egyik-másik szereplő
ugyanabban a pozícióban teszi a dolgát ma is, mint három kormányzati
ciklussal ezelőtt.
Ábránkon a különféle érdekcsoportokhoz kötődő
személyek állami és önkormányzati intézményekben (minisztériumokban,
önkormányzatokban, hatóságokban), illetve a köztulajdonban levő cégekben
betöltött pozíciójának aránya látható.
Bankárok és bizományosok: az MFB-BÁV-csoport
Részben a funkció, részben az intézményt irányító személyek miatt az
egyik meghatározó érdekcsoportnak tehát az egykori MFB Zrt.-hez, illetve
az MFB közreműködésével a Töröcskei-Simicska tulajdonosi körhöz került
BÁV Zrt.-hez kötődő szereplők csoportját tekintjük, ez az
MFB-BÁV-csoport. Az MFB akkori (1998-2002) vezetői közt ott találjuk az
intézmény mai elnök-vezérigazgatóját, Baranyay Lászlót, valamint az
elmúlt egy évben több milliárdos nagyságrendű állami megrendelést szerző
I.M.G. Kft. vezetőjét, Patonai Pétert.
Patonai cégének egyik
legnagyobb megrendelője az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. – ennek
vezérigazgatója, Szentpétery Kálmán 1999 óta vezette a BÁV-ot, amelynek
igazgatóságába akkor került be az MFB akkori és mostani igazgatósági
tagja, Várady György. Az akkori MFB és a mostani MFB vezetői közt ott
találjuk Orosz Ferencet, aki júniusig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő
Zrt. első embere volt, Vér Ivánt, aki szintén befolyásos „utas” vezető,
Nánásy Csabát, a Vegyépszer körüli cégek egyik kulcsfiguráját, vagy a
közismert és méltán népszerű fejlesztési minisztert, Németh Lászlónét –
igaz, Baranyay László akkori elnöki főtanácsadója, a vele mindmáig
bizalmas viszonyban álló Simicska Lajos azóta nem vállalt állami
pozíciót.
Baranyay László 2010 júniusa óta újra az MFB Zrt.
vezérigazgatója. Az MFB igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány
idején - újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli
cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori alkalmazottak
közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan immár Baranyaynak is
főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz milliárd forint közpénz
jutott autópálya-építő cégekhez, illetve bizonyos privatizációs
manőverekben volt a szervezetnek kiemelkedően fontos szerepe az állami
tulajdonú banknak. Ma a magyar állam nevében az MFB gyakorolja a
tulajdonosi jogokat az összes nagyobb infrastruktárális beruházással és
forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalatnál a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től Garantiqa Hitelgarancia
Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a Magyar Turizmus Zrt.-től a
Diákhitel Központ Zrt.-ig több tucatnyi különböző egyéb állami vállalat
is.
>>> K-Monitor: Baranyay László
Búza Éva
jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagja, a
MAG Zrt. felügyelőbizottsági tagja és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
vezérigazgató-helyettese. Volt Bibó-kollégista. Az első Orbán-kormány
idején a Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyvezető igazgatója, vezető
jogtanácsosa, később üzleti vezérigazgató-helyettese, majd
elnök-vezérigazgatója volt. Ez utóbbi pozíciójában Baranyay László
váltotta, ő pedig a később csúfos véget ért Magyar Posta Tetra Rt.
vezérigazgatója lett. Később az MNB-nél, illetve a MÁV-nál dolgozott.
>>> K-Monitor: Búza Éva
Ilenczfalvi-Szász Gábor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
felügyelő bizottságának tagja és a sokmilliárdnyi fejlesztési forrás
fölött diszponáló Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója.
2002-től 2010 áprilisáig a BÁV Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt.
Nánásy Csaba a Szerencsejáték Zrt. igazgartóságának tagja, Baranyay
Lászlóval, Kollár K. Attilával és Szentpétery Kálmán
elnök-vezérigazgatóval ül ebben a testületben. Keveset szerepel, mégis
az egyik kulcsfigurája az első Orbán-kormány idején az
MFB-BÁV-Vegyépszer körül kialakult csoportnak – a neve szinte minden
fontosabb ügynél fölbukkan. Felügyelő bizottsági tag volt 2001-től a
Főtaxinál, valamint a 2001-től BÁV-tulajdonú, majd Nagy Elek testvére,
Sárkány Nagy Erzsébet érdekeltségébe tartozó Metal-Art Zrt.-nél,
valamint a Vegyépszer-csoporthoz tartozó Virex Vagyonkezelő Kft.-nél.
Vezérigazgató volt az egykor az Inforg Rt. tulajdonában álló Pro-Cash
Vagyonkezelő Zrt.-nél, és közvetetten kapcsolódik a jobboldali
médiakonglomerátumhoz is.
>>> K-Monitor: Nánásy Csaba
Németh Lászlóné a Nemzeti fejlesztési Minisztérium minisztere. 1999-
2001 között a Patonai Péter és Baranyay László vezette Magyar
Fejlesztési Bankban dolgozott, majd az Állami Autópálya-kezelő Rt.
igazgatósági tagja volt. 2001-2002-ben igazgatósági tagja volt a
botrányos véget ért Magyar Posta Tetra Rt.-nek, melynek Kalmár István
volt a vezérigazgatója. Ugyanebben az időszakban a Defend Security
Vagyonvédelmi Kft. felügyelőbizottságában is tag volt. 2000-2002-ben az
ELMIB Rt. igazgatóságának is tagja – ugyanekkor felügyelőbizottsági tag
itt Böröcz István, az MTVA jelenlegi elnöke. Miniszterré történt
kinevezése előtt az ismét Baranyay László által irányított MFB-ben
dolgozott vezérigazgató-helyettesként.
>>> K-Monitor: Németh Lászlóné
Orosz Ferenc a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2012 júliusában
lemondott vezérigazgatója volt. 1998 októberétől igazgatósági tagja volt
az MFB-nek és a BÁV-nak is, 2003-tól a Vegyépszer-tulajdonos Nagy Elek
cégében, a ProCash Rt.-ben is hasonló tisztséget töltött be.
Szentpétery Kálmán a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése
szerint mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta ott
találjuk nem csak a botrányos körülmények között a Simicska-Töröcskei
érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de a Főtaxi Zrt., illetve a
Metal-Art Zrt, vezetőségében is. Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt.
révén milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos
érdekkörébe tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai
Péter tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt.
Töröcskei István az
Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, a Fideszhez köthető
cégügyletek és hálózatok egyik csomóponti figurája a különböző cégekben
meglévő vagy volt tulajdonrészei és vezető tisztségei révén. A Nyergesék
révén elhíresült Budai Malomipari Kft.-től a Vegyépszer-cégeken és a
HírTv Zrt.-n át a CIG Pannónia Zrt.-ig és a Simicska házaspár
tulajdonában lévő, idén 1,7 milliárd osztalékot fizető Neo-Met Kft.-ig
tart a sor. Rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír, a
Simicska-féle ProAurum Zrt.-ben állami kinevezéséig vezérigazgató is
volt, tulajdonrészét Nyerges Zsolt, ottani pozícióját a több
Simicska-céget is vezető Tóth Mariann örökölte. A ProAurum számos, ebbe
az érdekkörbe tartozó cégben tulajdonos, így a Közgépben is. Töröcskei
jelenleg az MVM-tagvállalat MAVIR igazgatótanácsi tagsága mellett a
szintén energetikai profilú PannErgy Nyrt.-ben is igazgatósági tag.
>>> K-Monitor: Töröcskei István
Várady György az MFB igazgatóságának tagja, Baranyay szűkebb köréhez
tartozik. 1998-tól is hasonló tisztséget töltött be, egyébként igazi
jolly joker, hiszen nevét éppúgy megtalálhatjuk a BÁV Zrt., a
Töröcskei-féle ProAurum Zrt., vagy a Simicska-féle ProA és ProB
Kft.-ben, mint a céghálózatban vagyonkezelői szerepet betöltő Neo-Met
Kft.-ben, de vezető tisztviselő az állami hitelgarancia-vállalatban, a
Garantiqa Zrt.-ben is.
Vér Iván a KIKSZ Közlekedésfejlesztési
Zrt. vezetője, az MFB igazgatóságának tagja. A KIKSZ az uniós
finaszírozású közúti közlekedési fejlesztési projektek tervezésében és
ellenőrzésében kulcsszerepet játszó szervezet. Vér a Nemzeti Autópálya
(NA) Rt. első vezérigazgatója volt – abban az időszakban, amikor
autópálya-építésben egyeduralkodó volt a Magyar Autópályaépítő
Konzorcium. 1998-2002 között az MFB igazgatóságának is tagja volt.
>>> K-Monitor: Vér Iván
Vouszka Péter az Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottságának
elnöke, a Magyar Közút Zrt. felügyelőbizottságának tagja. 2004-től
2009-ig, a Vegyépszer Zrt. ”másodvirágzása” idején a társaság
felügyelőbizottságának tagja volt.
Útépítők és követeléskezelők: a Betonút-csoport
Az új rend szerinti pénzosztási mechanizmusnak vannak más, kevésbé
látható nyertesei is: így például a Közgép Zrt. által két év alatt
elnyert 200 milliárd forintnyi közbeszerzés mellett elkerülte a sajtó
figyelmét, hogy tavaly azok a konzorciumok, melyeknek tagja volt az
EuroAszfalt Kft. is, csak a burkolatfelújítási tendereken 75 milliárd
forintnyi állami megrendeléshez jutottak. Az EuroAszfalt Kft.
tulajdonosa a Dunaholding Rt. botrányai óta közismert Dunai György, ő a
tulajdonosa a PannonAszfalt Kft.-nek és a Betonút Zrt.-nek is. Az
Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) jelenlegi irányítói közül hárman is
nemrég még Dunai különböző útépítő cégeinek vezető beosztású
tisztségviselői voltak: az ÁAK jelenlegi vezérigazgatója, Bakó Attila
egészen 2010 tavaszáig, Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója pedig négy éve még a Betonút Zrt.
vezérigazgatójaként tevékenykedett. Ezen tisztségviselőket a
Betonút-csoportként azonosítottuk. Különös módon szintén az
EuroAszfalttól érkezett Suhaji Tamás, aki 2010 júliusa óta a Magyar
Követeléskezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. A Betonút a Vegyépszerrel
párban alkotta azt a Magyar Autópályaépítő Konzorciumot, amelyik a
Hídépítő Zrt.-vel kiegészülve 1998 és 2002 között 300 milliárd forintot
meghaladó értékű közbeszerzéses munkákhoz jutott.
Bakó Attila az
Állami Autópálya Kezelő Zrt. vezérigazgatója; 2010. március 31-ig a
Betonút Zrt. aláírásra jogosult vezető tisztségviselője, egy időben
vezérigazgatója volt.
Horváth Gergely Domonkos: a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Korábban több vezető beosztást is
betöltött, 2007-2008-ban a Dunai György érdekeltségébe tartozó Betonút
Zrt. vezérigazgatója volt, ebben a tisztségében Sári Attila váltotta.
>>> K-Monitor: Horváth Gergely (Betonút)
Mihályi Máté az Állami Autópálya Kezelő Zrt. gazdasági
vezérigazgató-helyettese. 2010. március végéig a Betonút Zrt. aláírásra
jogosult munkavállalója volt.
Sári Attila az Állami
Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, a Magyar Közút Nonprofit
Zrt. felügyelő bizottságának elnöke. 2004-től 2009 szeptemberéig a
Betonút Zrt. alkalmazottja, az utolsó évben vezérigazgatója, 2010.
áprilisáig a Közgép többségi tulajdonába került, a csongrádi Tisza-gát
felújításának botrányos közbeszerzésén most konzorciumban nyertes
Kötiviép’B Kft. felügyelő bizottsági tagja volt.
Suhaji Tamás: A
Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. Kinevezését
megelőzően, 2009-2010-ben az Euroaszfalt Kft. aláírásra jogosult
munkavállalója. Az EuroAszfaltnak most fizetési nehézségei vanak,
felszámolási eljárást is kezdeményeztek ellene. Az MKK Zrt. egyebek
mellett követelésfelvásárlással, illetve faktorálással foglalkozik.
Médiavásárlók és szerencsejátékosok: a Simicska-csoport
Simicska Lajos egykori APEH-elnök reklám- és médiacégeinek
valószínűtlen mértékű térhódítása közismert, ezért külön csoportként
kezeljük azokat, akik Simicska valamelyik cégénél dolgoztak, és most az
államszervezet valamelyik területén tevékenykednek, ez a
Simicska-csoport. Vida Ildikó jelenlegi NAV-elnök Simicska
cégbirodalmából érkezett Simicska helyettesének az adóhatósághoz az első
Orbán-kormány idején, majd a 2002-2010 közötti szocialista
kormányzatokat szintén Mahír-alkalmazottként vészelte át. Szentpétery
Kálmán egyenest a BÁV Zrt. vezérigazgatói székéből ült át a
Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói székébe – 2011 óta az állami
szerencsejáték-monopólium szinte összes közterületi hirdetése a
Publimont felületein jelenik meg. De szintén Simicska-cégtől került a
közmédia élére Fazekas Csaba, majd fél után oda is tért vissza.
Fazekas Csaba a kormányváltás után Simicska Lajos műsorgyártó cége, a
Szerencsejáték Zrt.-vel összefonódott HungIster Zrt. vezérigazgatói
székéből ült át fél évre a közmédiarendszert finanszírozó MTVA
vezérigazgatói székébe; e pozíciójában 2011 márciusában a Kalmár István
helyetteseként a Magyar Posta zavaros ügyeiben annak idején kétes
hírnevet szerzett Böröcz István váltotta. A HungIster Zrt. azóta is házi
beszállítója az MTVA-nak.
>>> K-Monitor: Fazekas Csaba
Győri Tibor „Orbán Viktor személye körüli államtitkár” – 2010 óta
tanácsadó, 2012 júniusa óta államtitkári rangban ad tanácsot, a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is az irányítása alá tartozik. Az ELTE
jogi karán tanult, Bibó-kollégista, Vida Ildikó évfolyamtársa. 1995-1998
között a B-Reklám Kft. ügyvezetője, ekkor lett a cégben tulajdonos
Simicska Lajos. Győri 1995-2003 között a Mahír Zrt. vezérigazgatója;
2006-2010 között a Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Felesége, dr.
Győriné dr. Maurer Amália polgári szakos bíró a Fővárosi Ítélőtáblán, és
tagja volt annak a tanácsnak, amelyik jogerős ítéletet hozott a
Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. által az Élet és Irodalom
hetilap szerkesztősége ellen indított sajtó-helyreigazítási perben.
Sajtóhírek szerint Győri feladata volt 2006-tól az önkormányzatok
gazdálkodásának felügyelete, illetve olyan elszámoltatási ügyek
figyelemmel követése, amelyek vizsgálata fideszes érintettséget tárt
volna fel.
>>> K-Monitor: Győri Tibor
Horváth
Lajos a Magyar Követeléskezelő Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. felügyelő
bizottságának elnöke, ez utóbbi állami cég is százmilliós nagyságrendben
hirdet Simicska közterületi reklámfelületein. 2001-2002-ben az egyik
legértékesebb Simicska-Töröcskei szerzemény, az ekkortájt privatizált
Metal-Art Zrt. igazgatósági tagja volt.
Kollár K. Attila a
Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja; Simicska Lajossal való üzleti
kapcsolata a Fidesz-MDF székházügyig visszavezethető. Az MDF gazdasági
igazgatója már 1992 áprilisától helyet kapott a Simicska, illetve Varga
Tamás és Kövér Szilárd (Kövér László mai házelnök testvére) által
alapított Quality Invest Rt. felügyelőbizottságában. Simicskával együtt
igazgatósági tag volt a MAHIR Magyar Hirdető Rt.-ben, illetve 1995-ben
rövid ideig tagja volt a Simicska résztulajdonában álló B-Reklám
Kft.-nek is. 2002 elején állami vállalatok, a Hungexpo mellett a Magyar
Fejlesztési Bank és a Szerencsejáték Rt. egyik leányvállalata által
létrehozott Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt. igazgatóságában
is helyet kapott.
>>> K-Monitor: Kollár K. Attila
Kalmár István: a NAV informatikáért felelős elnökhelyettese, a Nemzeti
Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. 1998 és 2000 között Simicska
Lajos jobbkezeként már betöltötte ezt a pozíciót, később a Magyar Posta
elnök-vezérigazgatója volt. Vezetői tevékenysége nyomán elsősorban a
Defend Kft.-vel kötött szerződéseket, illetve a Tetra-rendszer
sokmilliárdos kudarcát hányták a szemére. A Defend Kft.-ben épp a Magyar
Posta révén lett anno felügyelőbizottsági tag Németh Lászlóné jelenlegi
fejlesztési miniszter.
>>> K-Monitor: Kalmár István
Vida Ildikó a NAV elnöke. Az első Orbán-kormány idején APEH-elnöknek
kinevezett Simicska Lajos vette maga mellé helyettesnek az egykori
Bibó-kollégista Vida Ildikót, több Mahir-leányvállalat volt vezetőjét. A
kormányváltás után visszatért a Mahír cégcsoporthoz, onnan került
2010-ben az adóhatóság élére.
>>> K-Monitor: Vida Ildikó
Mezőgazdászok és energetikusok: a szolnoki Nyerges-csoport
Közismert, hogy erős az összefonódás Simicska Lajos és Nyerges Zsolt
cégei között, és az állami szervezetek élén amúgy is találunk jó néhány
kettős kötődésű vezetőt: Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója vagy
Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt vezérigazgatója, illetve maga
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter is ilyen többes kötődésű
szereplő. Ugyanakkor van egy olyan kör is, amelyik egyértelműen Nyerges
Zsolthoz és Szolnokhoz kötődik. Többek között Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter és államtitkára, Búsi Lajos, Hegmanné Nemes
Sára, az NFM államtitkára és Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke alkotják a
szolnoki csoportot. Az egyszerűség kedvéért mi most egyetlen halmaznak
tekintettük a Nyerges Zsolt cégeihez köthető tisztviselőket és a
Nyergeshez Szolnokon keresztül kötődők csoportját.
Baji Csaba a
Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Közgép energiaipari
cégének vezetői székéből ült át az MVM vezérigazgatói székébe.
Pályafutását az adóhatóság revizoraként kezdte Szolnokon. A szolnoki
csoport egyik meghatározó cégének, az Axon Vagyonkezelő Rt.-nek volt
később felügyelőbizottsági elnöke. E társaság igazgatóságának a mai
napig tagja a Hídépítő-cégek tulajdonosa, Apáthy Endre: a Betonút és a
Vegyépszer mellett a 2000-ben meglóduló autópálya-építés nagy nyertese a
Hídépítő volt. Az első Orbán-kormány idején Baji a Paksi Atomerőmű
vezérigazgatója volt. Nyerges Zsolt (és 2005-ig Petykó Zoltán) a
tulajdonosa annak az Arno’99 Zrt.-nek, amelyik korábban az E-OS
Energiakereskedő Zrt-t tulajdonosa volt; a mostani tulajdonos a Közgép
Zrt. 2008 és 2010 között Baji az E-OS Energiakereskedő igazgatósági
tagja volt. Az E-OS cégekkel a Közgép tulajdonosai bevallottan is az
energiakereskedelem és a megújuló energia piacára próbálnak betörni.
Talán ez a magyarázata annak a különös ténynek, hogy a magyar
villamosenergia-ipari szabályozásban kulcsszerepet játszó
MVM-tagvállalat, a MAVIR Zrt. igazgatóságában ott találjuk Töröcskei
Istvánt és az első fideszes cégvásárlásokban elhíresült idősebb Stumpf
testvért, Jánost. A MAVIR felügyelőbizottságát pedig Nyerges régi
megbízható üzlettársa, Petykó Zoltán vezeti.
>>> K-Monitor: Baji Csaba
Bártfai Márton a Concordia Zrt. vezérigazgatója. A Concordia fontos
termeltetői, raktározói és finanszírozói szerepet tölt be az
agráriumban. Kinevezése előtt Bártfai Márton egyebek mellett a Közgép
által tulajdonolt Budai Malomipari Kft. ügyvezetője, illetve
2008-2009-ben a Mezort Zrt. által birtokolt Sárvári Mezőgazdasági Zrt.
vezérigazgatója volt.
Búsi Lajos a Vidékfejlesztési Minisztérium
helyettes államtitkára. 1992 óta hivatásos politikusként a
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fideszben politizál. Kinevezése előtt éppen a
megyei közgyűlés alelnöke volt, Nyerges Zsolt személyes ismerőse.
Fazekas Sándor a Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere. A karcagi
kötődésű miniszter 1987-ben végzett Szegeden a jogi karon, 1990 óta
politikusként dolgozik. 2010-ig a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei
alelnöke, a megyei közgyűlés tagja, Nyerges Zsolt személyes ismerőse.
Kisebb botrányt kavart, hogy az általa vezetett minisztérium
költségvetési gazdálkodási főosztályának élére Nyerges régi üzlettársa,
Petykó Zoltán lányát, a szinte pályakezdő Petykó Adriennt nevezte ki.
>>> K-Monitor: Fazekas Sándor
Gajdos Róbert a Közbeszerzési Hatóság (korábban Tanács) elnöke.
Szegeden egyetemi évfolyamtársa volt a szintén jogász Nyerges Zsoltnak;
egyes nem cáfolt sajtóhírek szerint mind a mai napig jó viszonyban
vannak.
>>> K-Monitor: Gajdos Róbert
Gopcsa Péter
az Országos Villamostávvezeték Zrt. vezérigazgatója. Korábban
évtizedekig a Közgép műszaki igazgatójaként dolgozott, majd a
Transelektro Ganz Röck Zrt. vezérigazgatója volt. A Ganz Röck csődje óta
az OVIT bérli annak eszközeit, és lényegében folytatja a cég eredeti
tevékenységét.
>>> K-Monitor: Gopcsa Péter
Hegmanné Nemes Sára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért
felelős államtitkára. 1988-tól 1993-ig a HECO Ipari és Kereskedelmi
Kft.-nél főkönyvelő, 1993 és 1998 között a SÁBA Kereskedelmi
Adótanácsadó és Számviteli Betéti Társaságnál cégvezetőként,
adószakértőként, majd könyvvizsgálóként dolgozott. 2006-tól Szolnok
Megyei Jogú Város alpolgármestere. Hírek szerint fontos szerepe volt az
új közbeszerzési törvény kidolgozásában.
>>> K-Monitor: Hegmanné Nemes Sára
Horváth Péter a Magyar Energia Hivatal elnöke. Kinevezése előtt a
MOL-nál dolgozott különböző tisztségekben. Nyerges Zsolthoz hasonlóan
szolnoki illetőségű, a szolnoki Fidesz elnöke.
Kovács Ákos a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese. Az első
Orbán-kormány idején a Vegyépszer tulajdonában levő Mahíd 2000 Rt.-t
vezette, 2006-ig ennek vezető tisztviselője volt. Kinevezése előtt a
győri Jedlik-hidat építő KSM-2008 konzorciumot vezette. A konzorcium
tagjai a Közgép, a Strabag és a Mahíd 2000 Zrt. voltak.
Kovács
Pál az NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára; 1988-2004
között a Paksi Atomerőműnél volt osztályvezető, a műszaki
vezérigazgató-helyettes műszaki titkára, a kapacitásfejlesztési pályázat
atomerőművi projektjének vezetője, majd Baji Csaba akkori vezérigazgató
műszaki titkára.
>>> K-Monitor: Kovács Pál (NFM)
Kövesdi Zoltán a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnöke – 2011.
szeptember 30-ig a Közgép Zrt. felügyelő bizottsági tagja volt;
1998-2002 között a szombathelyi városi Fidesz-frakcióban politizált, ezt
követően ennek külsős szakértőjeként működött. A Szegedi Egyetem 880
millió forintos napenergia-hasznosítási pályázatán a Közgép által
tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt. ötödikként végzett, de a KDB
megváltoztatta az eredményt, és a négy másik indulót kizárta. Ugyancsak a
KDB döntésével nyerte el az E-OS Innovatív Zrt. a 600 milliós költségű
újszilvási naperőműves projektet. A KDB elutasította a Porr
jogorvoslati kérelmét a NIF által kiírt 15 milliárd forintos, a váci
vasútállomáshoz kapcsolódó felújítási munkák ügyében; így az újabb
eljárásban újra indulhat az a konzorcium, amelynek a Közgép is tagja. A
68-as út Marcalit elkerülő szakasz ügyében megintcsak a Közgépnek adott
igazat. A KDB döntése nyomán nyerte el a 13 milliárdos záhonyi vasúti
projektet az Eurokapu-2011 konzorcium, melynek a Közgép is tagja.
Nyerges Attila végzettségét tekintve állatorvos, egyébként Nyerges
Zsolt testvére. Németh Lászlóné kinevezése után került politikai
főtanácsadóként a miniszter asszony mellé a Nemzeti Fejlesztési
Minisztériumba.
Petykó Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
(NFÜ) elnöke; 2011 áprilisáig a Közgép felügyelő bizottságának tagja
volt. Nyerges Zsolttal együtt vezette a Nyerges tulajdonában álló,
sárvári központú Mezort Zrt.-t, amelynek négy éven át
vezérigazgató-helyettese volt. 2002-től 2004-ig Nyerges Zsolttal közösen
birtokolták az Anro’99 Zrt-t is. Lánya, Petykó Adrienn a
Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.
>>> K-Monitor: Petykó Zoltán
Schváb Zoltán a Nemzeti fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős
helyettes államtitkára; 2005-2006 között a Közgép Gép és
Fémszerkezetgyártó Zrt. főépítésvezetője, 2006-tól főmérnöke. 2006-ban a
MÁV-Hajdú Vasútépítő Kft. műszaki igazgatója, majd 2007-2010 között a
Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. építési és tervezési
igazgatója, 2008-tól építési, tervezési és vasúti igazgatója.
>>> K-Monitor: Schváb Zoltán
Tiborcz Péter 2006 és 2010 között a Fidesz Fejér megyei elnöke,
jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója.
Testvére, Tiborcz István a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt.
egyik alapítója és jelenleg is igazgatója. A család a Fejér megyei
állami földbérlet-pályázatok egyik nagy nyertese.
>>> K-Monitor: Tiborcz Péter
A helyzet persze – épp a döntéshozatali mechanizmusok
átláthatatlansága, illetve a politikai és gazdasági hatalom
összefonódása miatt – bonyolultabb annál, mintsemhogy leírható lenne
néhány erős, az államszervezet egyes részeit foglyul ejtő csoport
uralmaként. Néhány forrásunk szerint a Közgép menetelését lassan két éve
kísérő botránysorozat egyébként is arra késztette e furcsa
politikai-gazdasági konglomerátum irányítóit, hogy „kicsit vegyenek
vissza”: általános meglepetésre az utolsó nagy útépítési projekt, az
M43-as autópálya befejező szakaszára kiírt pályázatot nem a Közgépes
konzorcium, hanem a Duna Aszfalt Kft. nyerte. Igaz, a győztes
vállalkozás is inkább barát, mint ellenég: Esztergomban Meggyes Tamás
idején félmilliárdos munkát végeztek épp a Közgéppel konzorciumban, sőt,
Szolnokon is dolgozhattak. Tavasszal az atlatszo.hu közreadta azon
cégek listáját, amelyeknek hitelkeretet nyitott az MFB: a
magántulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közül a Közgép után a
második legnagyobb hitelkeretet éppen a Duna Aszfalt kapta.
A
most közreadott névsorral tehát mindössze annyit szerettünk volna
bemutatni, hogy egyes állami vezetők illetve állami vállalatok vezetői
kinevezésük előtt mikor és milyen kapcsolatban álltak azokkal a cég- és
érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most
szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Ez a lista
nyilván bővíthető, és bővíteni is fogjuk. Egyrészt fokozott figyelemmel
fogjuk kísérni azt, hogy a listán szereplő állami tisztviselők döntései
milyen projekteket és mekkora összegeket érintenek. Másrészt nyilván
bővíthető maga a névsor is.
Becker András – Bodoky Tamás
Forrás: atlatszo.hu