2020/11/12

Nyílt levél Benkő Tibor Honvédelmi Miniszternek és Pintér Sándor Belügyminiszternek.

Miniszter urak! 

Benkő miniszter úr! e levelem elsősorban önnek szól, s csak másodsorban Pintér miniszter úrnak. 

Már a tavaszi "Egészségügyi veszélyhelyzet" kihirdetésekor is megkérdeztem amikor láttuk, katonákat vezényeltek vállalatokhoz, kórházakhoz, utcára járőrözni. Akkor nem méltatott senki válaszra, így most önöktől kérdem így nyilvánosan! Nyilvánosan, mert a nép az önök munkaadója nyilvános és tisztességes, kielégítő választ vár önöktől. Tudják? .. "A néppel a népért!"...és soha nem ellene!

Mesélje már el nekünk valaki! ...már a tavasszal is kérdeztem, de senki nem akadt aki válaszolt volna!!! ...miért?... nem mernek?...nem tudnak?... Mi indokolja, hogy "tüzeléshez kész" helyzetben tartott gépkarabéllyal kell járőrözniük a katonáknak a TEK-eseknek...na és páncélozott gépjárművel!? 

Ha támad a vírus, azonnal letudják lőni? Ha a "Soros bérenc libsik" támadnak?... vagy mi bánatomért!? ...vagy csak megszokták a hadszíntéren Afganisztánban esetleg?... Egyszerű "rambózás"? Elárulom önöknek! A "Kádár rendszerben" a rendszerváltáskor SEM hordtuk MI Katonai Rendészek így a fegyvert...és előtte főleg nem. ...és utána sem. Akkor most miért is? .. Elárulom azt is önöknek ha a miniszterelnökük propagandistái nem mondták volna... ez így leginkább félelmet kelt és rombolja a lakosság hadseregbe a katonákba vetett bizalmát. MI volt katonák pedig hajunkat tépve igyekszünk védeni a mundér a hadsereg becsületét .... ÖNÖK HELYETT ... mindhiába és győzködjük az ismerőseinket és másokat, hogy ugyan má ne a katonákat szidják, ne őket bántsák, hiszen ők csak parancsot hajtanak végre...."...

Szóval? A kérdésem most IS fennáll! Miért kell ez így?

Megjegyzem... legalább az legyűrűzött valaki illetékesnek, hogy tavasszal JOGALAP NÉLKÜL voltak kint a katonák, így a nyárra gyorsan módosították a HVT-t... jobb helyeken ilyenért.. "JOGALAP NÉLKÜLI" azaz "Törvénytelen" ...és ez így nem akármilyen törvénytelen parancs volt ám... parancsok miatt FEJEK hullanának" Nem érzik önök, hogy ezért valakinek, leginkább önöknek kettejüknek felelniük kell?...ene? Ugye a törvény szerint a Törvénytelen, azaz a jogtalan parancsot végrehajtónak IS felelnie kell, így a Magyar Honvédség Parancsnokának is, mert az önök által kiadott jogalap nélküli utasításra kirendelte a katonákat.  

Gondolom önök mint volt katona, rendőr, azt azért tudják, NEM a gépfegyver az elsődleges kényszerítő eszköz béke időben és főleg nem fegyvertelen békés civilekkel szemben! Akkor miért a gépfegyvert tartják "tüzeléshez kész" helyzetben? Menten lőnek ha valaki nem szabályosan viseli a maszkot? A logika szerint SEM jó ez így. Ha a fegyver így "tüzeléshez kész" helyzetben van a kezükben, szükség esetén hogyan milyen késedelemmel tudják használni az elsődleges kényszerítő eszközöket? 

Benkő Miniszer úr! Pintér Miniszer úr!

Benkő úr! Ön már tábornokként a honvédség Vezérkar Főnökeként is jócskán hozzájárult ahhoz, hogy a nép igen jelentős részének a hadsereg iránti bizalmát, tiszteletét eljátsszák. Ön parancsnokhoz méltatlanul, a tiszti fogadalmát megszegve hozzájárult ahhoz, hogy minden tisztességes jogállamban lehetetlen "visszamenőleges" hatájú törvénnyel sok volt katonát, rendőrt, tűzoltót, büntetés végrehajtási tisztet, tiszthelyettest akik tisztességgel, becsülettel szolgálták a hazát, jogfosztottá tegye az ön miniszterelnöke. Tudja... ez olyan, mintha most alkotna valaki egy törvényt és ezzel büntethetővé tenné azt, hogy élt a 80-as 90-es években valamilyen törvény adta jogával. Mit szólnának önök, ha majd egyszer kendteket büntetnék ilyenért valahogy így... ugye fájni fog kendteknek? Remélem! 

Pintér úr! Ön volt rendőrként ugyan így tett mint minisztertársa, tehát az előbbiek önre is vonatkoznak. 

Tudják... Én még úgy tanultam és tartottam is magam ehhez, erre -is- tettem fogadalmat!... "Elöljáróimat, bajtársaimat és beosztottaimat megvédem!"...... és meg is védtem ha kellett, sokszor a saját károm árán is. 

Térjünk vissza erre a "gépfegyverrel az utcán" problémára. 

-Ahhoz legalább volt eszük, hogy a nyáron módosították a HVT-t, mert tavasszal JOGALAP nélkül rendelték ki a katonákat az "egészségügyi veszélyhelyzet"-re hivatkozva.. egy felelős miniszter egy volt katona, tábornok ilyenhez hogyan adhatta a nevét!? Azaz akkor ön egy törvénytelen parancsot adott a hadseregnek és így a Magyar Honvédség parancsnoka IS!... Jobb helyeken, tisztességes demokráciákban ilyenért leváltanák a minisztert is a parancsnokot is és felelősségre vonnák... HVT-ben is benne van. 49. § (1) A szolgálati elöljáró az alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot adhat ki. 50. § (1) A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos. A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell. (3) Tilos az olyan parancs kiadása, amely... b) bűncselekmény elkövetésére irányul,.. 51. § (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a parancsot adó figyelmét felhívni. Ha a parancsot adó a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. Ha ezt követően továbbra is fenntartja, a jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

-Katonák TEK-es legények "Egészségügyi veszélyhelyzet" esetén "Tüzeléshez kész" helyzetben lévő gépkarabéllyal járőröznek? Aztán mi ok van erre? Értem én, hogy nincs minden katonának rendszeresítve a pisztoly, de megoldható lenne ha akarnák. Így inkább félelmet és a katonákkal a hadsereggel szembeni mégnagyobb bizalmatlanságot szítanak mint biztonságérzetet. Ezzel ön ...önök hozzájárul-nak a lakosság és a hadsereg közti ellentét, gyűlölködés szításához. ... Tudja miniszter úr... Igen sokan úgy gondolják, az ön miniszterelnökének ez is a célja, a félelem keltés a gyűlölködés erősítése az ellentétek a nép megosztottságának fenntartása. 

-Az ön egyik elődjének Kárpáti Ferencnek a rendszerváltás idején volt annyi gerince, tisztessége, hogy még minket az akkori Katonai rendészeket is CIVIL ruhában járőrözésre utasított, azaz mi akkor civil ruhában járőröztünk és tartottuk fenn a katonai rendet, mert nem akarta, hogy a civilekben félelmet keltsünk és azt hihessék, beavatkozunk a rendszerváltásba. Tisztelet neki ezért! -is-. Pedig azért ő már csak az előző beosztása szerint legalábbis az akkori hadsereg legfőbb POLITIKAI vezetője, párt munkása volt mint a MN Politikai Főcsoport Főnöke. ...és tudják miniszter urak?... Az önök miniszterelnökének egyik csicskása minket "Kádár huszároknak" nevezett. Nos, ha akkor mi valóban "Kádár huszárok" lettünk volna, ma nem lennének önök miniszterek és az önök miniszterelnöke sem lenne miniszterelnök. Tényleg! Benkő úr!...Pintér úr! Önök akkor ezt kikérték a nevünkben? ...mert ugye önök is akkor tájt kezdték a hivatásukat, azaz ezek szerint önök is "Kádár huszárok"? 

Miniszter urak! Várom válaszukat! Illetve nem csak én, hanem sok sok tisztességes magyar ember várja, akik joggal aggódnak, félelemben tartva a gépfegyveres katonák és TEK-es legények látványával. Ugyanis én mint volt katona, szeretném ha az utódaim nem egy gyűlölettel teli országban kellene hogy szolgálják a hazájukat és nem ellenük fordulna a nép gyűlölete, hanem megbecsülés övezné őket. Na és szeretnék tisztességes elfogadható megnyugtató válaszokat adni az ismerőseimnek és minden tőlem érdeklődőnek. 


Ui. Megjegyzem! A rendőrök január 1-től december 31-ig az év minden napján CSAK egy pisztollyal vannak az utcán, az is pisztolytáskában... és ők sosem tudhatják 365 napon át mikor kell bűnözővel szemben intézkedniük. Mégsem játszanak "Rambót" gépfegyverrel "tüzeléshez kész" helyzetben a békés lakosokat riogatva páncélozott gépjárművel mint a tek és a katonák...."egészségügyi veszélyhelyzet" szabályainak betartását ellenőrizendő?....  

Katonák "tüzeléshez kész" helyzetben tartott gépfegyverrel járőröznek... Pápán?... EÜ-i veszélyhelyzetben szabályok betartását ellenőrizve. 

TEK talpig fegyverben páncélozott gépjárművel EÜ-i veszélyhelyzetben szabályok betartását ellenőrizve. 

Ui. 2020 11 17.- én. 

Alaptörvény ellenes a HVT általam fent idézett módosítása! Azaz NEM VETHETŐK BE BÉKE IDŐBEN A KATONÁK CIVILEKKEL SZEMBENI INTÉZKEDÉSRE! 

Mit szól ehhez miniszter úr!? 


Az emberek többsége döbbenten nézi az utcákon fegyverrel járőröző katonákat. Van, aki azt kérdezi: a vírus ellen miért kell géppisztoly? Mit tehetnek ezek a fegyveresek? Most kiderült: Orbán Viktor nem mondott igazat a katonákról!

A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben. A Tv2-nek adott múlt heti interjúja szerint ezt még Orbán is alkotmányellenesnek tartja. „A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából csak a rendőr.” Bár szerinte a járvány elleni védekezés jegyében szükség van arra, hogy honvédeket rendeljenek ki a utcára,


A MINISZTERELNÖK ELISMERTE: „NEM HÁBORÚS A HELYZET”.

Igen ám, de a Népszava kiderítette, hogy Orbán kijelentésével ellentétben a magyar honvédek mégiscsak intézkedhetnek az állampolgárokkal szemben! Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanis májusban beterjesztett egy olyan törvénymódosító javaslatot, ami szerint veszélyhelyzet idején az utcán járőröző katonák is igazoltathatnak, előállíthatnak és területet is lezárhatnak. Ezen kívül bűncselekmény megakadályozása érdekében elővezetés céljára behatolhatnak magánlakásba, helyszínt biztosíthatnak, akcióikról ők is kép-és hangfelvételt készíthetnek. Mivel a kormány november 10-én újra elrendelte a veszélyhelyzetet, ez a jogszabály életbe is lépett. Vagyis


ORBÁN HAZUDOTT AZ UTCÁN JÁRŐRÖZŐ KATONÁKRÓL!

Pedig Gulyás törvénymódosítását ő maga is megszavazta!


Ráadásul a nyilatkozata szerint Orbánnak azt is tudnia kell, hogy hiába született jogszabály a békeidőben teljesen indokolatlan többletjogosítványokról,


A KATONÁK IGAZOLTATÁSI ÉS INTÉZKEDÉSI JOGA ELLENTÉTES AZ ALAPTÖRVÉNNYEL!

A Népszava által megkeresett alkotmányjogászok szerint az Alaptörvény csakis hadi- és szükségállapot esetén nevesíti a katonák önálló bevetését. Egyébként Orbán a TV2-s interjúban részletesen el is magyarázta, hogy a veszélyhelyzet más kategória, mint a hadi- vagy szükségállapot. Utóbbi két esetben ugyanis nem a kormány, hanem a Honvédelmi Tanács, illetve az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök dönt a honvédség felhasználásáról. Lövétei István alkotmányjogász szerint a törvényi szabályozás teljesen világos: „Az alaptörvényben szerepel a honvédség fegyveres bevetésének általános tilalma belföldön békeidőben, vagyis a katona csak egészen kivételes esetben, az államrend súlyos megborulásakor, gyakorlatilag csak polgárháborús helyzetben vethető be és használhat éles lőfegyvert.”

Most tehát az a helyzet, hogy


BÁR A KATONÁKNAK ADOTT JOGKÖRÖKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÉG ORBÁN SZERINT IS ALAPTÖRVÉNY-ELLENES, ÁM EZEKET A JOGSZABÁLYOKAT CSAK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SEMMISÍTHETI MEG.

Ez pedig a fideszes bírákkal feltöltött testülettől nemigen várható. Mindebből világosan látszik, hogy Orbánéknak még a saját alaptörvényük sem számít, teljes nyugalommal vetnek be olyan jogszabályokat, amik ezzel ellentétesek. Ez erős figyelmeztetés a jövőre nézve, ezért jó, ha minél többen értesülnek róla…

Megkérdeztem.

 Megkérdeztem. Kíváncsi vagyok válaszolnak e. Tavasszal is megkérdeztem, akkor nem méltattak válaszra.


"Mesélje már el nekünk valaki! ...már a tavasszal is kérdeztem, de senki nem akadt aki válaszolt volna!!! ...miért?... nem mernek?...nem tudnak?... Mi indokolja, hogy "tüzeléshez kész" helyzetben tartott gépkarabéllyal kell járőrözniük!? Ha támad a vírus, azonnal letudják lőni? Ha a "Soros bérenc libsik" támadnak?... vagy mi bánatomért!? ...vagy csak megszokták a hadszíntéren Afganisztánban esetleg?... Egyszerű "rambózás"? Elárulom kendteknek utódok! A "Kádár rendszerben" a rendszerváltáskor SEM hordtuk MI Katonai Rendészek így a fegyvert...és előtte főleg nem. ...és utána sem. Akkor most miért is? .. Elárulom azt is kendteknek ha a miniszterelnökük propagandistái nem mondták volna... ez így leginkább félelmet kelt és rombolja a lakosság hadseregbe a katonákba vetett bizalmát. MI volt katonák pedig hajunkat tépve igyekszünk védeni a mundér a hadsereg becsületét mindhiába és győzködjük az ismerőseinket és másokat, hogy ugyan má ne a katonákat szidják, ne őket bántsák, hiszen ők csak parancsot hajtanak végre...."...
Szóval? A kérdésem most IS fennáll! Miért kell ez így?

Megjegyzem... legalább az legyürüzött valaki illetékesnek, hogy tavasszal JOGALAP NÉLKÜL voltak kint a katonák, így a nyárra gyorsan módosították a HVT-t... jobb helyeken ilyenért.. "JOGALAP NÉLKÜLI" azaz "Törvénytelen" ...és ez így nem akármilyen törvénytelen parancs volt ám... parancsok miatt FEJEK hullanának"


Alaptörvény ellenes a HVT általam fent idézett módosítása! Azaz NEM VETHETŐK BE BÉKE IDŐBEN A KATONÁK CIVILEKKEL SZEMBENI INTÉZKEDÉSRE! 

Mit szól ehhez miniszter úr!? 


Az emberek többsége döbbenten nézi az utcákon fegyverrel járőröző katonákat. Van, aki azt kérdezi: a vírus ellen miért kell géppisztoly? Mit tehetnek ezek a fegyveresek? Most kiderült: Orbán Viktor nem mondott igazat a katonákról!

A kormányfő szerint a járványhelyzet miatt az utcára vezényelt katonák nem intézkedhetnek civilekkel szemben. A Tv2-nek adott múlt heti interjúja szerint ezt még Orbán is alkotmányellenesnek tartja. „A magyar alkotmányos rend szabályai szerint katona civillel szemben nem intézkedhet rendfenntartás céljából csak a rendőr.” Bár szerinte a járvány elleni védekezés jegyében szükség van arra, hogy honvédeket rendeljenek ki a utcára,


A MINISZTERELNÖK ELISMERTE: „NEM HÁBORÚS A HELYZET”.

Igen ám, de a Népszava kiderítette, hogy Orbán kijelentésével ellentétben a magyar honvédek mégiscsak intézkedhetnek az állampolgárokkal szemben! Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanis májusban beterjesztett egy olyan törvénymódosító javaslatot, ami szerint veszélyhelyzet idején az utcán járőröző katonák is igazoltathatnak, előállíthatnak és területet is lezárhatnak. Ezen kívül bűncselekmény megakadályozása érdekében elővezetés céljára behatolhatnak magánlakásba, helyszínt biztosíthatnak, akcióikról ők is kép-és hangfelvételt készíthetnek. Mivel a kormány november 10-én újra elrendelte a veszélyhelyzetet, ez a jogszabály életbe is lépett. Vagyis


ORBÁN HAZUDOTT AZ UTCÁN JÁRŐRÖZŐ KATONÁKRÓL!

Pedig Gulyás törvénymódosítását ő maga is megszavazta!


Ráadásul a nyilatkozata szerint Orbánnak azt is tudnia kell, hogy hiába született jogszabály a békeidőben teljesen indokolatlan többletjogosítványokról,


A KATONÁK IGAZOLTATÁSI ÉS INTÉZKEDÉSI JOGA ELLENTÉTES AZ ALAPTÖRVÉNNYEL!

A Népszava által megkeresett alkotmányjogászok szerint az Alaptörvény csakis hadi- és szükségállapot esetén nevesíti a katonák önálló bevetését. Egyébként Orbán a TV2-s interjúban részletesen el is magyarázta, hogy a veszélyhelyzet más kategória, mint a hadi- vagy szükségállapot. Utóbbi két esetben ugyanis nem a kormány, hanem a Honvédelmi Tanács, illetve az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök dönt a honvédség felhasználásáról. Lövétei István alkotmányjogász szerint a törvényi szabályozás teljesen világos: „Az alaptörvényben szerepel a honvédség fegyveres bevetésének általános tilalma belföldön békeidőben, vagyis a katona csak egészen kivételes esetben, az államrend súlyos megborulásakor, gyakorlatilag csak polgárháborús helyzetben vethető be és használhat éles lőfegyvert.”

Most tehát az a helyzet, hogy


BÁR A KATONÁKNAK ADOTT JOGKÖRÖKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÉG ORBÁN SZERINT IS ALAPTÖRVÉNY-ELLENES, ÁM EZEKET A JOGSZABÁLYOKAT CSAK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SEMMISÍTHETI MEG.

Ez pedig a fideszes bírákkal feltöltött testülettől nemigen várható. Mindebből világosan látszik, hogy Orbánéknak még a saját alaptörvényük sem számít, teljes nyugalommal vetnek be olyan jogszabályokat, amik ezzel ellentétesek.

"Ez a kormányzás tökéletes csődje"

 A cikk a 24.hu-ról való. Írta Kerner Zsolt. ...és tökéletesen igaza van.

"Ez a kormányzás tökéletes csődje
Kerner Zsolt
újságíró. 2020. 11. 10. 23:35
Tíz éve volt Orbán Viktornak arra, hogy a magyar állam úgy működjön, ahogy szeretné, és három hónapja arra, hogy a járvány kezelését előkészítse. Ehhez képest két hete még húszezer ember előtt játszott a Fradi, mi pedig egész este a számítógép előtt várjuk azt, hogy kiderüljön, órákon belül hogyan kell élni az életünk.
2020 novemberének közepe van, a Fidesz tíz éve van kormányon, nem most került hatalomra, nem lehet azt mondani, hogy a miniszterek és az államtitkárok nem találják meg a vécét sem, és nem tudják, kivel kell valamit aláíratni ahhoz, hogy törvény legyen belőle. Egy évtized alatt Orbán Viktor olyanra alakította Magyarország működését, amilyenre akarta, illetve amilyenre képessége volt.
2020. november 10-én este mind együtt ülünk a számítógép előtt, és várjuk, hogy a Magyar Közlönyben végre megjelenjen az a rendelet, amely szerint másnaptól az életünket élni kell. Másfél órával a rendelet hatálybalépése előtt még nem tudjuk, mik lesznek a szabályok.
És ez nem először történik így. Orbán a Facebookon, végletekig PR-esített videósorozatban jelenti be a változásokat, fehér ingben, feltűrt ingujjal. Klasszikus politikusi fogás, azt mutatja, hogy az illető dolgozik. Ugyanerre szolgálnak a reggeli, információt nem tartalmazó videók, amelyekben szándékosan mutatják meg az operatív törzs ülésére még sötétben megérkező miniszterelnököt, hogy érezzük, keveset alszik, éjjel-nappal értünk dolgozik. Pedig ha a magyar kormány rendesen működne, Orbán Viktornak nem kellene ilyen keveset aludnia.
Az, hogy éjfél előtt bő egy órával jelennek meg rendeletek, amelyek éjfélkor lépnek életbe, nem normális. Az, hogy a szerdától kötelező közterületi maszkviselés részletszabályait kedd este a kormány Facebook-oldaláról ismerjük meg (mert a miniszterelnök hétfőn nem beszél erről, a kedd esti tévéinterjújában pedig nem pontosan mondja el), nem normális.
Ez kapkodás, pánik, fejetlenség, hozzá nem értés.
A miniszterelnök szeret magáról úgy beszélni, mint a politika utcai harcosáról, aki a kemény, kíméletlen adok-kapokban és a napi politika mocskában tud igazán jól működni. Magyarországon 2020-ra ide jutott a kormányzás: a Fidesz csak azokkal a problémákkal tud valamit kezdeni, amelyeket ő maga generált. De azokat sem megoldani akarja.
Amikor a menekültválságot kellett menedzselni úgy, hogy nem érkeztek ide menekültek, az ment a kormánynak. Meg ez sem oldódott, hiszen nem az volt a cél, hogy az ország jobban működjön, hanem az, hogy hatalmon maradjanak. Amikor Soros György kitalált támadásait kellett visszaverni, akkor a helyzet magaslatán volt a kormány, de Sorost, bár 90 éves, máig nem sikerült legyőzni, a „támadásai” folyamatosak – a cél megint csak a hatalmon maradás.
Aztán 2020-ban érkezett egy olyan kihívás, amellyel kezdeni is kellett valamit, mert embereket öl. Sok embert ráadásul. A koronavírus-járvány első hullámát visszafogott veszteségekkel vészeltük át, cserébe az egész ország leállt, mindenki otthon maradt, annyira féltünk. Nem az mentett meg minket elsősorban, hogy a kormány kemény korlátozó intézkedéseket hozott, amelyeket be kellett tartanunk, hanem az, hogy féltünk utcára menni. A járvány enyhült, volt három szabad hónapunk.
A három szabad hónap végén az Orbán-kormány azt hazudta az embereknek, hogy az egészségügy felkészült, szinte végtelen az ágykapacitás, aki beteg lesz, azt meggyógyítják. Október végén még húszezer ember előtt játszott a Fradi. Két héttel később Orbán Viktor bejelentette, 50 százalék az esély arra, hogy az egészségügy összeomlik.
Három hónap volt a felkészülésre. Tíz év volt arra, hogy a magyar egészségüggyel kezdjenek valamit. Ezalatt a tíz év alatt Mészáros Lőrinc gazdagabb tudott lenni, mint Beyoncé. A magyar egészségüggyel eközben semmi nem történt. Az egyetlen, amit kormányzás címén a kormány csinált, hogy az egészségügyet és az oktatást államtitkári szintre fokozta le egy gigaminisztériumban, hogy kevésbé legyen fájdalmas politikailag, ha embert kell cserélni, ami ezeken a területeken gyakran megesik.
Ha már az emberről beszélünk: mikor Kásler Miklóst egy világjárvány közepén rejtegetni kell, mert olyan dilettáns, hogy kezet akar fogni egy koronavírusossal. Eközben kormány szinte semmilyen információt nem oszt meg az emberekkel, akiket annyira butának tart, hogy Müller Cecília, az ország – Kásler után – legmagasabb beosztású orvosa, akinek az lenne a feladata, hogy járványokat kezeljen, arról beszél, mi legyen a gyerek játékával, kihipózzuk-e, vagy sem.
A Fidesz nem kormányoz, csak kommunikál. Kormányozni ugyanis nem tud, ahogy az elmúlt napokban kiderült. Döbbenetes mennyiségű pénz ment el az elmúlt években plakátokra, amelyeken a kormány háborúzott, segített, menedzselt, kormányzott. Közben annyi támogatást nem ad az embereknek, akiknek egyik óráról a másikra alakítja át az életét, hogy ne haljanak éhen. Elismerem, hogy liberális álláspont azt gondolni, hogy várhatunk valamit az államtól azért cserébe, hogy betartjuk a különleges jogrend során meghozott korlátozásokat. Otthon maradok én szívesen, bezárom (előbb) a boltomat, de a kormány fizesse ki ezt legalább részben, ha már korlátozza a szabadságomat. Ehhez képest az utóbbi napokban csak említés szintjén merült fel bármilyen kompenzáció, az is csak a bezárt éttermekkel és szállodákkal kapcsolatban.
Magas labda, hogy az az alkotmánymódosítás persze készen állt, ami egy mesekönyv miatt felvert mesterséges balhé okán magyarok tízezreinek életét teszi nehezebbé. Azért állt készen, mert nem a kormányzás volt a célja, hanem a kommunikáció. Új ellenség kell, az eddigiek már nem annyira működnek, de az ellenséget, főleg ha nem valódi, fel is kell építeni.
A miniszterelnök minden elbeszélés szerint gyűlöli, ha nem ő irányítja a napi politika történéseit. Hát jó reggelt kívánok, miniszterelnök úr, erről szól a kormányzás. Vannak problémák, amiket meg kell oldani. Ezek a problémák olyanok, hogy néha nem mi találjuk ki őket, ilyenkor kompetens embereknek működőképes válaszokat kell rá adniuk. Mert azok a problémák, amiket nem mi találunk ki, nem is oldódnak meg csak úgy.
Orbán Viktor annyira nem tudja elviselni, hogy nem ő irányít egy politikai harcot, hogy még egy járvány közepén is inkább azokat az önkormányzatokat szívatja vagy fenyegeti a bevételeik megvonásával, amelyek elvileg a legközelebb állnak azokhoz az emberekhez, akiknek az életét meg kellene menteni.
Mi a fontosabb, elérni, hogy ne haljon meg naponta száz vagy még több magyar ember, vagy elérni, hogy ne legyen népszerűbb Karácsony Gergely, mint a miniszterelnök?
Ennek az egésznek úgy kellett volna kinéznie, hogy három hónap alatt a kormány kitalál különböző terveket, amelyeket a betegség terjedésének bizonyos fokainál előre meghatározott lépésekkel bevet. Lehet, hogy születtek ilyen tervek, de ezek helyett most kapkodás és pánik van.
Nem attól lesz valaki jó politikus, hogy minden szinten el tudja pusztítani az ellenfeleit, és bármilyen áron hatalmon tud maradni, hanem attól, hogy hogy meg tudja oldani a rá bízott emberek és közösségek problémáit.
Évek óta az az érv a Fidesz mellett, hogy ők legalább tudnak kormányozni, mi lenne itt, ha bárki más jönne. Most kiderült, hogy Orbán Viktor nem egy erős miniszterelnök, hanem egy miniszterelnök, aki szeret erősnek látszani.",,

2020/11/11

"EÜ veszélyhelyzet"...Kirendelték a katonákat

 Kirendelték a katonákat... és már megint írogatnak, terjesztenek sokan ostobaságokat tájékozódás nélkül. Mielőtt valaki ostobaságokat terjeszt, tessék tájékozódni, kérdezni olyanoktól akik ÉRTENEK hozzá... neeeem volt pár hónapos sorkatonáktól, vagy olyantól aki már látott laktanyát ám, hanem valódi hozzáértőktől! 

Akár tőlem! 

-Pl! NINCS 75 éves "hadkötelezettség! A HVT szerint jelenleg Magyarországon a hadkötelezettség felső korhatára 50 éves kor betöltése. Azaz CSAK 50 éves koráig hívható be az állampolgár. 

-a közterületeken járőröző Katonai Rendészek JOGOSAN viselnek fegyvert épp úgy mint a járőröző rendőr. 

A Honvédelemről és a Honvédségről szóló  2011. évi CXIII. törvény


-Utánanéztem újra a Honvédelemről szóló 2011. évi CXIII. törvény-nek. 2020 06 01 - i hatállyal módosították és belevették a "A katona veszélyhelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben való közreműködése" fejezetet is, így jogalapot teremtve a katonák kivezénylésére.

( 2020 06 01-i hatállyal  módosították...gondolom leesett nekik, hogy a tavasszal nem volt jogalap a katonák kirendelésére.  )


35/C. *  A katona veszélyhelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben való közreműködése

54/E. § *  (1) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően - * 

a) az Rtv. 29-32. §-ában, 33. §-ában, 35. §-ában, 36. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, 39. §-ában, továbbá 42-43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint

b) a jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.

(2) A katona intézkedésének a jogszerűségét az e törvényben meghatározottak szerint kell vizsgálni. A katona az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával alkalmazhatja.

(3) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat

a) végrehajtására vezényelt katonát nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség,

b) végrehajtására vezényelt katona - ha más kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség - bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására, és

c) végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.


...és a RTV (Rendőrségről szóló törvény) idevonatkozó paragrafusai. 


Igazoltatás

29. § *  (1) *  A rendőr a feladata ellátása során

a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint

c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) *  Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) *  A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén - ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható - a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, az igazoltatottól ujjnyomat vehető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.

(4a) *  A (4) bekezdés szerint készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően - személyazonosság megállapítása céljából - a helyszínen ellenőrizni lehet.

(4b) *  Ha az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen sikertelen, akkor az igazoltatott előállítható a további adategyeztetés érdekében.

(5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) *  A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja szükségessé teszi.

(7) Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.

(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

29/A. § *  (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, - a 29. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat - a 29. § (7) bekezdésétől eltérően - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.

Dolog helyszíni elvétele * 

29/B. § *  (1) A rendőr feladatának teljesítése során megtalált olyan dolog, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján bizonyítási eszközként lefoglalható, valamint a támadásra, vagy önveszély okozására alkalmas, illetve a jogosulatlanul birtokolt dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, zár alá vétel vagy lefoglalás elrendeléséig, de legfeljebb három munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a dolgot vissza kell adni, ha a dolog helyszíni elvételének időtartama eltelt vagy annak oka megszűnt.

(3) A rendőr felszólíthatja a dolog átadására azt a személyt, akiről megalapozottan feltehető, hogy az (1) bekezdésben meghatározott dolog van a birtokában.

(4) A rendőr kizárólag a dolog helyszíni elvétele érdekében intézkedést nem alkalmazhat.

Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

30. § (1) *  A rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.

(2) *  A rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.

(3) *  A rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.

(4) *  A rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.

31. § (1) *  Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a 29/B. § (1) bekezdésében meghatározott dolog elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(2) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

Felvilágosítás kérés

32. § A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.

Elfogás és előállítás

33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, * 

a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;

b) *  aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki;

c) *  akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

d) *  aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;

e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik;

f) *  aki az ország területén jogellenesen tartózkodik;

g) *  akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási őrizete szükséges.

(2) A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, * 

a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja;

b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;

c) *  akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;

d) *  aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, valamint a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezésének hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a felkutatását és előállítását gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el;

e) *  aki a pártfogó felügyelet - külön törvényben meghatározott és a rendőrség hatáskörébe tartozó - szabályait megszegi;

f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani;

g) *  akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének van helye;

h) *  akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján védelem alá kell helyezni.

(3) *  A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani.

(4) *  Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

(5) *  Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetőleg előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.


Idegenrendészeti intézkedés * 

35. § *  (1) *  A rendőrség nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását, valamint részt vesz az Európai Unió tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott hazatérésekben.

(2) *  A rendőrség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.

Határforgalom-ellenőrzés * 

35/A. § *  (1) *  A rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni.

(2) *  A rendőrség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenőrizni, a tranzitterületre történő be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerűségét ellenőrizni.

(3) *  A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során engedélyezi a határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkező személyek határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkező személyek határátléptetését.

(4) *  Az utasadat-információs egységnek az elemző-értékelő tevékenysége alapján az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése szerint feltárt információról szóló tájékoztatása alapján a rendőrség az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedések alá vonhatja azt a személyt, akire a feltárt információ vonatkozik. Az ennek során megállapított adatokról és beszerzett információkról a rendőrség az utasadat-információs egységet kérésére visszatájékoztathatja.

Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben * 

35/B. § *  A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi intézkedések biztosítása céljából

a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,

b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,

c) magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,

d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

35/C. § * 

36. § * 

36/A. § * 


Biztonsági intézkedés


37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése, továbbá az államhatár védelme érdekében

-a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket;

-e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.


Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen

39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve * 

a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;

b) *  bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;

c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;

d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére;

e) *  végrehajtási eljárás lefolytatása, illetve az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából, ha az abban való közreműködés - jogszabály alapján - a rendőrség számára kötelező;

f) az elővezetés végrehajtása érdekében;

g) *  a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott, a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából;

h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;

i) *  személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtására;

j) ha ez előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges;

k) *  a Bv. tv.-ben meghatározott, az elítélt mozgását nyomon követő elektronikus távfelügyeleti eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából.

(2) A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelő szerv vezetője a felelős.

(3) *  A birtokos távollétében történt behatolást követően - a végrehajtási eljárásban való közreműködés kivételével - a rendőrség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.

(4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.


Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése * 

42. § *  (1) *  A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.

(2) *  A rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(3) *  A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.

(4) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(5) *  A rendőrség a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5a) *  A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén - a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével - bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5b) *  A rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, a segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele céljából a fogadott segélyhívásokról felvételt készíthet.

(5c) *  A rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén - a zárka, a WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével - a fogvatartás rendjének biztosítása, bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek megelőzése, továbbá a fogvatartott életének, testi épségének megóvása céljából elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el, amellyel felvételt készíthet.

(5d) *  Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában kép vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet el.

(5e) *  Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú - a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt - helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5f) *  A rendőrség az (1)-(2), valamint (5)-(5a) bekezdés alapján készített felvételt a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használhatja fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.

(5g) *  A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel, illetve a szolgálati feladat ellátásával érintett személyről a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében - az érintett hozzájárulásával - felvételt készíthet.

(6) *  A(z) * 

a) *  (1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat

aa) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

ab) *  a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében,

ac) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,

ad) a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

ae) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,

af) *  az érintett személy személyazonosságának megállapítása érdekében,

b) *  (5a) és (5c) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indult büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során, vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,

c) *  (5b) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a segélyhívó számon fogadott hívással összefüggésben elkövetett, a segélyhívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a segélyhívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,

d) *  a (2) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátásának szervezése, koordinálása és irányítása céljából

használható fel.

(7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,

a) *  az (1) és (5e) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,

b) *  a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével,

c) *  az (5), (5a) és (5c) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével,

d) *  az (5b) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő egy év elteltével

törölni kell.

(8) *  A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (7) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendőri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

(9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(10) *  A rendőrség jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A rendőrség - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti

a) az (1) bekezdésben meghatározott rendőri intézkedések közül a közlekedésrendészeti intézkedés során, valamint

b) a (2) bekezdés alapján

készített felvételt.

42/A. § *  (1) *  A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből

a) *  - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátása céljából - a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság,

b) jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint

c) a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy

igényelhet adatot.

(1a) *  A rendőrség a segélyhívást követő intézkedés lefolytatása céljából az intézkedés lefolytatására feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szervet, hivatásos katasztrófavédelmi szervet a segélyhívásokkal kapcsolatban a rendőrség által kezelt adatok továbbításával értesíti.

(2) *  A rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 42. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) *  Bíróság vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre vagy adatkérésre, a rögzített felvételt törölni kell.

A helyszín biztosítása

43. § A rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák.


Ezen jogszabályok megtalálhatóak ITT:

HVT- https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100113.tv

RTV - https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400034.tv

2020/11/05

Perintfalvi Rita Publik

 

"SZEMÉLYES - AZÉRT IS ELSZÁNT LESZEK! Tudtam, hogy így lesz, de mégis megdöbbentő! Eddig egyetlen szexuális visszaélő tettes nevét írtam le nyilvánosan, a 30-ból. Az ő nevét is csak azért, mert Urfi Péter és Balavány György újságírók már megnevezték. Vagyis nem én tettem a tettét és a személyét nyilvánossá. Azt a tettet, amit ő maga sem tagadott, sőt az érseke sem. Vagyis, hogy a dolog megtörtént, tény. Hogy ennek ellenére és ezek után ő a kalocsai fogyatékos gyermekotthon növendékeivel is foglalkozik mind a mai napig, szintén tény. Ismét csak nem tőlem származik az információ.
Mégis a kedves plébános atya elszánt hívei - főként 2 nő - engem fenyegetnek, "perközösséget" hoztak létre, hogy bepereljenek, mert hazug módon indítottam rágalomhadjáratot. Az egyikük nyílt levelet is írt ellenem, amit egy zárt katolikus Fb- csoportban tett ki, amire egy másik katolikus pap minősíthetetlen agresszióval reagált. Egy kedves barátom jutatta el hozzám, így van tudomásom róla. Emellett ezek az elszánt hívek folyton, napi 0-24 órában képesek zaklatni a Fb-on támadó kommentekkel az összes privát és közösségi oldalamon, amim csak van. A legtöbb helyről már kitiltottam őket, mert arra a kérdésre nem hajlandóak válaszolni, hogy pontosan miről is hazudtam, mikor, hol. Melyik mondatom az, ami nem felel meg az igazságnak. Ezt szerintük majd hamarosan a sajtóból megtudom. No, azt hittem, ha valaki beperel, akkor előbb valamiféle bírósági végzést fogok kapni és nem a sajtóból értesülök róla, de hát okés, legyen így. És akkor még nem is meséltem, hogy ezek a nők képesek megkeresni nyilvános felületeket, ahol meghívnak engem beszélni, hogy besározzanak, lejárassanak.
No vajon mire fel ez a nagy lelkesedés? Ki áll vajon mögötte? Ki fél vajon ennyire és mitől?
És még hol vagyok attól, hogy megjelenik a könyvem! Valaki nemrég azt mondta, "Rita, még most szeretnék randizni veled, mert, ha kijön a könyved, folyton a bíróságra fogsz járni és max. a beszélgetőn randizhatunk." Édesem...❤️ Na, hát lehet, hogy így lesz. Én viszont akkor már most tudósítok itt nektek az eseményekről, hogy tudjatok róla, mi történik velem. Ez később még fontos lehet. 😉 Nekem nincsen más, mint a nyilvánosság ereje - ez az egy hatalom van a kezemben, hogy megvédjem magam és az igazságot. Velem szemben meg óriásiak a szélmalmok... De ez van. Tudom, hogy mit vállaltam. És nem fogok meghátrálni!"

Itt is csak azt tudom mondani mint amott. Kitartás és türelem! Sokan vagyunk ön mellett és én személyesen is bármikor. ❤

orbán bejelent...ingujjban.

 a Koronavírus tájékoztató oldalon írtam pár perce, ahol orbán bejelentéseiről tájékoztattak.

"Pár kérdés? Éjfél és öt óra közt jobban terjed a vírus? Az ingyenes parkolástól is? Mit ért "szórakozó helyek " alatt?...Éttermeket? Bárokat? Presszókat? Kávézókat? Cukrászdákat? Diszkókat? ...és kapnak segítséget ezek tulajdonosai és dolgozói? ...és ha igen...milyent? Ahhoz a "világelső" lélegeztetőgép mennyiséghez van SZAKÉRTŐ személyzet is? ...a kórházak is így tudják? ...azok a "lélegeztetőgépek" alkalmasak is arra, hogy ilyen betegeket rákössenek, vagy CSAK alvás segítő bizbaszok?
Jaaaa! ...és "Több tiszteletet a Magyaroknak!" Ha má miniszterelnöknek nevezi magát, vegyen néhány leckét etikettből, protokollból! ...tudok kiváló protokollos szakértőt!... ne feltűrt ingujjban álljon ...üljön...má ki a nép elé mint egy 50-es évek beli tsz elnök. ...nem pacal szilárd birkapöris buliján van! Bááár... aki gyűrött gatyában panyókára vetett zakóval, kioldott nyakkendővel, állandóan zsebre b.szott kézzel képes megjelenni fontos tárgyaláson... Na meg az állandó kézcsókjai... hogy nincs aki elmagyarázza neki, van a világon hely ahol NEM ILLENDŐ nővel kezet fogni." Végettem egész nap dolgozhat ingben gatyában is, de ha a kamerák elé ül, vagy hivatalos tárgyalásra megy, ugyan má tisztelje meg a népet a tárgyaló fele-t-ket azzal, hogy tisztességesen felöltözik. ...merthogy ő MINKET egy egész országot képvisel ilyenkor.

A "Felszabtér" blogon leltem.

 A "Felszabtér" blogon leltem. Értjük ugye? .... "szolgalelkűség" az "urak" - hoz való ragaszkodás.... mondják meg mikor miről mi legyen a véleményünk, ki az ellenség, ki a barát, ki a nép...mi a helyes, mi a nem.... hááát... ez folyik nálunk 10 éve kőkeményen és előtte is igen sokaknál... Ehhez a "rabszolgasághoz" ragaszkodik a magyar nép túl nagy része. ...nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal a demokráciával.

"Isten gyermekeiként, vagy rabszolgákként élünk-e? Létünk folyamán mindig van bennünk egyfajta hajlam, hogy ellenálljunk a szabadulásnak. Félünk a szabadságtól, paradox módon mégis jobban szeretjük – többé-kevésbé öntudatlanul – a rabszolgaságot. A szabadság megrémít, mert az elé a felelősség elé állít bennünket, hogy jól éljük meg a rendelkezésünkre álló időt. A rabszolgaság az időt pillanatokká fokozza le. Úgy éljük meg a perceket, hogy azok nem kapcsolódnak sem a múlthoz, sem a jövőhöz, és ez megakadályoz bennünket abban, hogy maradéktalanul megéljük a jelent. Szívünkbe befészkeli magát a rabszolgaság utáni nosztalgia, mert látszólag nagyobb biztonságot ad, mint a szabadság, amely sokkal inkább kockázatos. (Ferenc pápa)"