2023/12/07

Már megint Zsadány. Ahol folyik a KÖZPÉNZ magánzsebekbe.

 Hány ilyen "Zsadány" van orbanisztánban? 

Magyar csoda: tojástermelő és adószakértő is jelentkezett a kerékpárút építésére.

„Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel. 

Úgy tűnik, átok ül a Békés megyei Zsadány település kerékpárút építési projektjén. Pár éve Hadházy Ákos fotózta le, hogy villanyoszlopok állnak az épülő kerékpárút közepén. A szürreális látványról ezután több újság is beszámolt, legutóbb 2022 decemberében a Magyar Narancs. A lap rámutatott: a Zrínyi utca és a sporttelep közötti szakasznak 2021 végére kellett volna elkészülnie, miközben 11 villanyoszlopot és egy trafóállomást helyeznek át. A munkálatok azonban elakadtak, miután a kivitelező cég 75 százalékos készültség mellett levonult a területről. Ezért az önkormányzat újabb tendert írt ki, hogy befejezze a beruházást, ám úgy tűnik, ezzel az eljárással még több lesz a gond, mind az előzővel.

A napokban ugyanis a K-Monitor elemezte, hol tartanak jelenleg azok az antikorrupciós reformok, amelyeket a kormány vállalt a visszatartott uniós pénzek folyósítása érdekében. Ennek során megvizsgálták azt a támogatási programot is, amit a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekben való részvételének ösztönzésére indítottak el. Ekkor bukkantak egy érdekes jelenségre.

Azt találták, hogy egy építőipari közbeszerzési eljáráson szokatlanul sok: a két részen együtt több mint 30 ajánlattevő indult, akik közül többen egyértelműen alkalmatlanok lettek volna a feladat elvégzésére. A nem nyertes ajánlattevők közül ugyanakkor 29-en pályáztak és el is nyerték a közbeszerzési részvételt ösztönző átalánytámogatást, azaz cégenként 600 ezer forintot. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy sok vállalkozás csak azért jelentkezett a munkára, hogy az állami támogatást lehívják, és nem is volt céljuk elnyerni a megbízást. Ez viszont felveti a csalás gyanúját.

A kis cégeket szerették volna ösztönözni.

kkv-nak szóló programmal a cél egy olyan támogatási rendszer létrehozása volt, amely közvetlenül segíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat abban, hogy több tenderen induljanak és élénkítsék a versenyt. Ezen a téren ugyanis a magyar eljárások nem állnak túl jól: bár már javult a statisztika, tavaly nyáron még a kormány saját bevallása szerint is sok volt az egyajánlatos közbeszerzések száma.

Ezért találták ki ösztönzésképp, hogy azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek

  • a támogatási kérelemben szereplő közbeszerzési ajánlat benyújtását megelőző 12 hónapnál korábban jöttek létre,
  • és a kérdéses ajánlattétel benyújtását megelőző tizenkét hónapban nem vettek részt másik magyarországi közbeszerzési eljárásban,

átalány alapú, egységesen 600 ezer forint támogatást igényelhessenek a közbeszerzési ajánlatuk elkészítéséhez, valamint az elkészített ajánlati dokumentáció benyújtásához kapcsolódó költségekhez. A támogatásra pályázni a nyilvános felhívás útján (ekr.gov.hu) meghirdetett közbeszerzési eljárásban tett, érvénytelennek nem minősített ajánlat alapján lehet.

A pályázati felhívás szövege szerint érvénytelennek nem minősített az ajánlat, ha az ajánlatkérő az ajánlatot a bírálat során érvényesnek nyilvánította,

vagy ha azt a közbeszerzési eljárás szabályai szerint nem kellett elbírálnia, és bírálat hiányában nem nyilvánította érvénytelennek.

Ez akkor fordulhat elő, ha az ajánlatkérő csak az első helyezett (pl. legolcsóbb árat ajánló) alkalmasságát vizsgálja részletesen, a többi ajánlattevőt viszont nem. Vélhetően erre számítottak a zsadányi kerékpárút építésére jelentkező cégek is.

Mindenkit egy 15 milliós megbízás érdekelt

A zsadányi önkormányzat idén áprilisban írt ki egy tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel. Az eljárást két részre bontotta a kiíró:

  1. az első részben a „Zrínyi – Sportpálya” szakaszon útburkolat javítás és kerékpáros nyom felfestése volt a feladat;
  2. míg a második részben (feltételes eljárásban) a „Zrínyi – Sportpálya” szakaszon 7 oszlop + 1 trafó áthelyezése és útburkolat helyreállítása.

Bár a két rész értéke végül összesen nem érte el a 15 millió forintot, mégis vállalkozók hada jelentkezett a munkára.

A nyertes Centering-Alfa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n túl az első részre 22 cég jelentkezett: 1.) a Sándoraszfalt Útépítő Kft., 2.) SWIETELSKY Magyarország Kft., 3.) VERDUS Kft., 4.) GESOL Mérnöki, Szolgáltató Kft., 5.) RED BORDER Kft., 6.) Pálffy-kert Vendéglátóipari és Rendezvényszervező Kft., 7.) a Future Kft., 8.) Szántai László egyéni vállalkozó, 9.) ETNICH Ingatlanforgalmazó és Közvetítő Kft., 10.) BA-JÓ Gépész Építőipari és Szolgáltató Kft., 11.) HU-Casa Kft., 12.) „Dél-Kelet Informatika” Kft., 13.) DJ Store Professional Kft., 14.) ZSIKOR Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., 15.) NAREBAU Építőipari és Szolgáltató Kft., 16.) Devtech Kft., 17.) Galambos András EV, 18.) ACCESS-COM Informatikai Kft., 19.) Jeszy-Farm Kft., 20.) Dékány Ákos Kft., 21.) EGM Adó-Kontír Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 22.) UNIO-ASZFALT KŐ Kft.Míg a második részben, amit szintén a Centering-Alfa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft nyert el, indult még:a MARSALKŐ Építőipari Szolgáltató Kft., az Intermax Holding Kft., a PRO-TOTEX Személyi, Vagyonvédelmi és Biztonságtechnikai Kft., a Kisrókus 39 Ingatlanfejlesztő Kft., Hajdu Aliz Tímea EV., a SZAMDEL Kft., a Safety-Lane 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Opauszki János EV., a Work Superhard Kft., a REMYSOFT Kft., Oláh Márk EV., a SWIETELSKY Magyarország Kft., és az UNIO-ASZFALT KŐ Kft., azaz összesen 13 cég.

Megnéztük a vállalkozások főbb tevékenységi köreit, és az találtuk, hogy a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt előadó-művészettel, kereskedelemmel, informatikával, audio-, videoberendezés kiskereskedelemmel, film- és videogyártással, információ-technológiai szaktanácsadással, állattenyésztéssel, számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel, személybiztonsági tevékenységgel, valamint fénymásolással és egyéb irodai tevékenységgel foglalkozó vállalkozás is.

Ezt önmagában nem tiltja a közbeszerzési törvény: bárki adhat be ajánlatot, ha az azt kizáró okok (például jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, eltiltás stb.) egyike sem áll fenn vele kapcsolatban, és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek.

A történtek mégis felvetik a csalás gyanúját.

A látszólagos hatalmas verseny ugyanis szinte teljesen életszerűtlen, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Többek között azt, miért jelentkeznek éppen egy zsadányi kerékpárút építésére építkezéssel nem foglalkozó, vagy épp több száz kilométerre lévő cégek, vagy hogy az alkalmatlanságukra miért nem derült fény.

Kollektív hallgatás

Hogy megtudjuk, pontosan hogyan zajlott a közbeszerzési eljárás, megkerestük a zsadányi önkormányzat nevében eljáró All-Ready Kft.-t. A cégnek a következő kérdéseket küldtük el:

  • vizsgálták-e részleteiben a beérkezett ajánlatokat és az összes ajánlattevő alkalmasságát, vagy csak a legolcsóbb árajánlatot adó (nyertes) cégét?
  • Ha vizsgálták, mire jutottak? Minden cég megfelelt a kiírási követelményeknek (lásd pl. igazolások a korábbi munkák meglétéről)?
  • Nem volt furcsa, hogy olyan cégek is jelentkeztek a munkára, amelyek főtevékenysége nem az építőipar (de még csak nem is ahhoz közeli, pl. adószakértő)? Továbbá nem volt gyanús, hogy ezen cégek egymással majdnem azonos árajánlatokat adtak be, amelyek mindkét rész esetén duplái/triplái voltak a nyertes cég ajánlatának?
  • Ha látták ezeket a jeleket, nem ítélték úgy meg, hogy felmerülhet a csalás gyanúja? Ha úgy ítélték meg, jelezték ezt az önkormányzatnak vagy valamelyik hatóságnak? Ha jelezték, milyen választ kaptak?

Fontos tudni ugyanis, a közbeszerzési eljárás során a kiíró köteles jelezni a hatóságoknál, ha szabálytalanságra utaló jeleket talál. Ez azonban ebben az esetben látszólag nem történt meg. Az All-Ready Kft.-től mindenesetre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Megkerestünk kilenc – nem építőipari – céget is a pályázók közül. Nekik a következő kérdéseket tettük fel:

  • Honnan értesültek a kkv-kat támogató pályázati lehetőségről?
  • Honnan értesültek a zsadányi kerékpárút befejezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás kiírásáról?
  • Miért jelentkeztek a profiljukba nem vágó munkálatra?
  • Mi alapján kalkulálták ki a benyújtott árajánlatot?

Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig egyetlen társaság sem reagált, egy címről pedig hibaüzenet érkezett.

Ez a kollektív hallgatás megerősíti a gyanút, hogy a legtöbb vállalkozás nem egymástól függetlenül, hanem szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján pályázott a munkákra.

Mégpedig úgy, hogy valaki értesíthette a cégek jelentős részét a támogatási lehetőségről, majd tájékoztatta őket arról is, hogyan kell úgy megírni a pályázatokat, hogy azok érvényesek legyenek, de ne lehessen nyerni velük.

Ez magyarázhatja azt, hogy a vesztes ajánlattevők a nyerteshez képest többszörösen túlárazott ajánlatokat adtak, így biztosra vehették, hogy veszítenek, és nem nekik kell elvégezniük a munkát. Mindezért vélhetően megfelelő díjazásban részesült a pályázatok írója, miközben a cégek megkapták a 600 ezer forintos támogatást.

Amit a réven nyert az állam, elveszítette a vámon

Ugyan az unió és az állam tulajdonképpen elérte a célját: látszólag felpezsdült a verseny, és korábban sok passzív cég vett részt közbeszerzésen, mégis inkább beszélhetünk csalás gyanújáról, mint valódi eredményekről.

Mert bár – ahogy azt korábban is írtuk – egy közbeszerzésen bárki indulhat, aki nem áll eltiltás hatálya alatt (és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek), ha a cégek csak azért adtak be ajánlatot, hogy igényelhessék a 600 ezer forintos támogatást, és valójában nem volt céljuk a tender elnyerése, az kimerítheti a csalás tényállását.

Btk. 373. § (1) ugyanis kimondja, hogy

„aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

Márpedig ebben az esetben nem zárható ki, hogy egyes vállalkozások színlelt ajánlatokat adtak be, amelyekkel megtévesztették a pályázat kiíróját, és – a 600 ezer forintos támogatás lehívásával – kárt okoztak a magyar államnak illetve az Európai Uniónak.

Mindez azért különösen kellemetlen, mert a támogatás bevezetése egyike volt annak a 17, korrupció visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket az uniós források további folyósításához feltételül szabtak.

Ráadásul az egész zsadányi közbeszerzés értéke nettó 14,2 millió forint volt, miközben az uniós forrásból 17,4 millió forintot ment el egy látszólag lezsírozott „versenyre”. Vagyis az uniónak 31,6 millió forintjába került a zsadányi kerékpárút befejezése.

A háttérben meghúzódó gyulai szál

A zsadányi közbeszerzési eljárást lebonyolító cég, a gyulai All-Ready Kft. neve egyébként már nem először bukkan fel zűrös kerékpárút-építési projekt kapcsán.

2021-ben a Magyar Narancs írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt.

A beruházásra kiírt tendert egy építőiparral és kivitelezéssel nem foglalkozó cég, a gyulai székhelyű Rowell Terra Kft. nyerte. A tényleges munkát azonban nem ők, hanem az alvállalkozó Futizo Kft. végezte el. A Futizo Kft. tulajdonosa Piskolty Tibor volt, aki egyúttal annak a cégnek (az Innoconsys Kft.-nek) a tulajdonosa is, amelyik szintén indult a kötegyáni kerékpárút építésért, de nem nyert.

A közbeszerzési eljárást az All-Ready Kft. bonyolította le. A kft. egyik tulajdonosa Beleznai Róbert, aki korábban ugyanebben a tanácsadó cégben társtulajdonos volt Piskolty Tiborral.

Vagyis: a kötegyáni tendert végső soron elnyerő cég tulajdonosa és a közbeszerzési szakértő korábban üzlettársak voltak.

Arról, hogy Gyulán a közbeszerzéseket hogyan szabályozzák, Galbács Mihály, Gyula volt fideszes alpolgármestere beszélt. Szerinte „Piskolty jól képzett csapatával a meghirdetett pályázatokat beárazza, azaz megmondja, mennyiért kell kiírni a pályázatot. A polgármesterrel megbeszélik, kiket kell meghívni a pályázatra. Ekként van egy szűk réteg, akik csak pályáznak, de tudják, hogy nem fognak nyerni. Van egy kör, akik pályáznak, de megmondják nekik, mikor nyernek. Általában öt céget hívnak meg, ám már nem mindenki adja be a pályázatát. A meghívott cégek listáját közlik a közbeszerzési bizottság elnökével, aki ezt megszavaztatja a grémiummal, majd a közbeszerzési szakértő kiírja a pályázatot. Itt már nem lehet tévedés” – fogalmazott Galbács.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Épülőben a zsadányi kerékpárút.  Fotó: Hadházy Ákos Facebook oldala, 2021Forrás: https://atlatszo.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!