A napokban történtekhez.
Ha meggyőződésem, hogy valamiben igazam van, főleg ha több valós tényen alapul, mindig vállaltam, vállalom a vitát, mindig vállaltam és vállalom akár a konfliktust is. Az sem érdekel ilyenkor ha akivel vitáznom kell, vagy ez miatt konfliktusba kell belemennem, épp az ismerősöm, barátom, vagy akár rokonom, családtagom. Az igazamért a végsőkig kiállok és mindaddig ezt teszem amíg konkrét tényekkel nem bizonyítják, hogy én tévedtem. Ha tévedtem... Beismerem. Nagyon ritka eset nálam, hogy érzelmi alapon döntök, esetleg érzelmi alap miatt nem vállalom a vitát a konfliktust... ezerből talán ha egy.A konfliktust a vitát akár a saját károm árán IS vállaltam és vállalom. ... ahogy történt ez hivatásos katona koromban is nem egyszer... kiálltam a beosztottaimért, mert meggyőződésem volt, hogy igazam van...és a saját káromra tettem...és azóta sem bántam meg, sőt, büszke vagyok rá. PL. ezért nem lehettem soron kívül százados és így nem lehettem nyugdíjazásomkor őrnagy...mert ócska talpnyalókkal szemben a parancsnokom előtt megvédtem a beosztottaimat.
Ezen a számomra természetes állapotomon nem is kívánok változtatni senki kedvéért sem. Nálam ez alap és büszkén viselem. Ha valakinek ez nem tetszik, legyen az ő baja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!