"LÉTEZIK-E SZABADSÁG EGY DIKTATÚRÁBAN? "

  Kérdi Perintfalvi Rita egy újabb írásában ITT: https://www.facebook.com/perintfalviritapublik/posts/pfbid02SuH18CbWR4FX3AgrYpf9wg9jVRbVARvxR5gS2A9LkGkfmU4c9Fs7csdjF2fSUSXnl

és az én válaszom.

Ha má a szabadságról van szó. Tökéletes szabadság nem létezik, mert mindig függünk valakitől, valamitől. Függünk a közösségtől amiben élünk a társunktól a családtól a munkahelytől a környezettől az élelem szerzéstől az időjárástól. DE!... ezen belül..kívül igenis lehetünk szabadok. Én mint az örök lázadó mindig szabad akartam lenni és voltam is. Szabad akartam lenni apám terrorjától a tanáraim által fölállított igen sokszor túlzó korlátoktól a falu mocskos szájától. ... és amennyire lehetett szabad is voltam, mert mindig lázadtam. Én mást gondoltam a világról mint a köröttem élők, más érdekelt, más kötött lemásképp éltem meg a bánataimat a fájdalmaimat az örömeimet mint ahogy elvárták tőlem...tőlünk. Aztán én mint örök lázadó és örökké szabadságvágyó katona lettem, egy igen erősen hierarchikus szervezet tagja ahol nem létezik szabadság még a "magán életben" sem. ...és én ott is lázadtam, ott is szabad akartam lenni. Eleinte piszok nehéz volt, piszok sokat kaptam miatta. Aztán mégiscsak kiharcoltam, elértem a szabadságot. Úgy lehettem az egyik legjobb ahogy én akartam, persze korlátok közt, de mégis szabadként. Ott a seregben az erősen hierarchikus szervezetben is elértem a szabadságot, ott is lehettem szabad. Elértem, kiharcoltam, hogy ott is egyedi lehettem, másként vezessem a csapatomat mint ahogy azt elvárták ahogy a sablon meg a berögzött sablonok előírták...és hatékony volt, sikeres. Sikeresebb mint a sablonjaik. ... és itt most ebben a mocsok álszent rendszerben is az vagyok, szabad vagyok, mert azt gondolok amit akarok, kimondom amit akarok és úgy ahogy akarom, merek lázadni és lázadok is, sosem hatott rám és most sem hat a birka szellem a nyáj a csorda szellem...és nem is fog. Szabad voltam, vagyok és maradok. ...és IGEN! ... ha egyszer végre mindenki, vagy legalábbis elegen mernek lázadni, akarnak szabadok lenni, kizárják magukból a csordaszellemet, megérzik, ráéreznek a szabadság ízére..... Má elnézést, de QRVAJÓÉRZÉSSZABADNAKLENNI és merni lázadni.

Vannak emberek akik nem tudnak szabadok lenni és ezért nem is mernek. Nekik kellenek a sablonok az igazodási pontok a szigorú szabályok, mert csak azokhoz igazodva tudnak létezni, azok nélkül elvesznek. Vannak akik igazodnak a sablonokhoz, mert úgy gondolják, be KELL tartani azokat, de belül mélyen egyéniségek, szabadok szeretnének lenni, és ezért nem tudnak sikeresek eredményesek lenni, mert idegen számukra az a sablon amit rájuk, önmagukra kényszerítenek. Vergődnek a sablonok és az egyéniségük közt, ez a vergődés tölti ki az életüket, lelkileg viseli meg őket, nyomorékká teszi őket, de kitörni nem mernek. Végül tönkre teszi őket, önmagukat is és a környezetüket is. Vannak akik mernek egyéniségek, szabadok lenni, kitörni a sablonokból és sikeresek lesznek. Egy túl szabályozott közösségben ahol elnyomják az egyéniséget sosem lesz sikeres és hatékony, mert a "birka" szelleműeknek állandóan meg kell mondani mikor mit hogyan csináljanak, mikor miről mit gondoljanak. Ha ezt nem kapják meg, lebénulnak, állnak bénán, bambán. Akik pedig idegennek érzik az állandó korlátokat, azok csak vergődni fognak, tönkremennek és tönkreteszik a környezetüket is, nem tudnak hatékonyak lenni. Akik pedig mernek kitörni, egyéniségek akarnak lenni, erős bennük a szabadságvágy és sikeressek akarnak lenni és a közösséget is sikeressé tehetnék, de nem engedik nekik, inkább elhagyják azt a közösséget.