Természettudományos előadást hallgattam tegnap. Meglepett, hogy mennyire másképp értelmezi a tudomány ma már az evolúciót, mint tanultam azt én. Először is azt mondják, hogy nem helyes maga a kifejezés sem, mert lineáris fejlődésre utal, holott ilyen nem létezik. Mutatták a mindannyiunk által sokszor látott ábrát, a majomtól a felegyenesedett emberig, és közben mondták, hogy ez sem más, mint félreértés, nincs alul és felül, nincs "fejlődés", hanem különböző körülmények vannak, és azokhoz alkalmazkodó élőlények. Helytelen azt gondolni, hogy az ember, vagy bármely más faj valahol fent van a többi felett, mert ilyen nincs. Helyesen, egy félkör alakú fa lombozat van, helyet hagyva a további változásoknak, annak az egyik ága vagyunk mi, semmi több. Nem azért esszük meg a malacot meg a mozgó polip lábat, mert felsőbbrendűbbek vagyunk a disznónál, vagy a polipnál, hanem mert erőszakosabbak, és ügyesebbek az ölésben. Az egyik vendég hívő volt, és nagyon feszegette a teremtés kérdését. Azt a választ kapta, hogy nem arra keressük a választ, hogy alakult ki az élet, azt könnyű szívvel kijelenthetjük, hogy fogalmunk sincs róla, hanem arra, hogy a már kialakult élet hogyan vált ilyen sokszínűvé. Ahogy fajon belül is kialakulnak eltérő körülmények okán eltérő vonások, és ez sem jelenti azt, hogy az egyik rigó többet ér a másiknál, vagy netán egyik ember a másiknál. Na most, ebből az következik, hogy aki a malacsültet preferálja a mozgó polip lábbal szemben, az adott körülményekhez alkalmazkodott, adott étkezési szokásokat követ, idáig semmi gond. A polipevők pedig egy másik kulturális környezetben élnek, ahhoz alkalmazkodtak, köszönik szépen, jól vannak a polip lábakkal. Ez megint rendben van. Vannak olyan renitensek, mint én, akiknek átjárásuk van a kultúrák között, és eléggé el nem ítélhető módon megeszik a disznó fülét disznóvágás alkalmával, meg a nyers halat, és a friss, még mozgó polip lábat is, nem igazán értve, hogy mi a probléma bármelyikkel. Aztán vannak a Gulliver utazásaiban ragadt tojásfeltörők,(bár ez nem evolúciós zsákutca, egyéb jellegű zsákutca), akiknek kizárólag a saját evoluciójuk értelmezhető, a saját kulturális, étkezési, és egyéb szokásaikkal együtt. Ők elfogadhatatlannak tartanak más normákat, valahogy elfelejtkezve arról, hogy mit, és hogyan ölnek meg például hobbiból, sportnak nevezve azt, vagy mondjuk azért, hogy megegyék őt, mert ha nincs alul és felül, akkor minden élő "ő", és minden élet egyenlő fontossággal bír. Ha pedig hitük szerint övék az egyetlen üdvözítő életvitel, kultúra, hagyomány, és szokás, akkor logikus, hogy abból kiindulva minden további nélkül meg lehet, sőt kell ítélni minden egyebet, ebből pedig egyenesen következik a felsőbbrendűség érzése, legyen szó polipról, vagy kutyáról, bármiről, kivéve persze a "humánus" falusi disznóvágást, a horgászatot, a vadhús evést, a liba tömést, és mindent, amit ők tesznek. Pedig a tudós is megmondta tegnap, hogy az élet ereje a diverzitás, és az alkalmazkodóképesség, aki ezt nem képes gyakorolni az elvész valahol a természet kézen közén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!