Abban az időszakban épp a Kaposváron székelő 2.- gépesített hadosztály vezetésbiztosító zászlóaljánál szolgáltam. Ismerem az egész akkori helyzetet a hadsereg készenlétét a nagyatádi menekült tábor előkészítését. Volt benne részem bőven nekem személyesen is, a kollégáimnak a beosztottaimnak is. A családjaink is megérezték bőven. Volt olyan, hogy az illetékestől megkaptam az eligazítást a feladatra, majd hazaküldtek, közöljem a családommal, majd érkezem valamikor... hogy hová s miért meddig leszek semmit. Egy hét múlva mentem haza. .... Az ország nagyrésze élte mindennapi életét és senki nem rettegett, nem fenyegetőzött háborúval. Nem volt "háborús veszélyhelyzet", pedig az a háború közvetlen a határmentén volt. A szerbek nem egyszer átlőttek, repülőik berepültek, rakéta átjött, Barcs határában bomba csapódott be. Szerbek kijelentették... "Magyarország Veszprémig Szerbiáé.".
Akinek dolga volt vele, az tette a dolgát. Ennyi volt és ennyinek kéne lenni most is.
Nagyatádi menekülttábort EGY HÉT alatt építette ki a hadsereg segítségével az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) támogatásával a Magyar UNHCR. Ráadásul úgy, hogy nemzetközi elismerést vívott ki, minta volt a világban. Még Diana hercegnő IS meglátogatta.
A nagyméretű, korábbi laktanya területén működő nagyatádi menekülttábor 1991 augusztusában nyílt meg a délszláv háború idején, ahol több mint 40 ezer ember, köztük horvátok és magyarok leltek menedékre az azt követő öt évben, így a város kulcsszerepet játszott az európai segítségnyújtásban.
Főbb tudnivalók:
Megnyitás: 1991. augusztus, a horvátországi háború okozta menekülthullám miatt.
Kapacitás és hatás: Európa egyik legfontosabb menedékközpontjává vált, amely több tízezer embernek nyújtott átmeneti otthont.
Történelmi jelentőség: A menekültek ellátása és a helyi lakosság segítsége révén Nagyatád kiemelkedő szerepet vállalt a humanitárius válság kezelésében.
---------------------------------------------------------------------------------------
"Délszláv háború 1991-től az 1995-ig (Horvátország, Szerbia) - MÉGSEM VOLT háborús veszélyhelyzet Magyarországon
Magyarországon a háborús veszélyhelyzetet először 2022. május 24-én hirdette ki a kormány, az Alaptörvény módosítása után. Ez a döntés közvetlenül azután született, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, és az új kormány (Fidesz-KDNP) esküt tett.
Határőrzésében a NAGYKANIZSAI, LETENYEI Határőrök is részt vettek ÉLES HELYZETBEN
A magyar Határőrség (HŐR) járőrei kulcsfontosságú, rendkívül veszélyes és feszült időszakot éltek át az 1991–1995 közötti délszláv háború idején. A déli határszakaszon szolgálatot teljesítő állomány feladata a háborús konfliktus Magyarországra történő átterjedésének megakadályozása, a menekülthullám kezelése és a határrend helyreállítása volt. (1995-ös Daytoni békeszerződés)
A délszláv háborúk (különösen az 1991-es horvátországi háború) idején a Magyar Honvédség (MH) készenléti állapota jelentősen megnőtt a déli határszakasz közvetlen veszélyeztetettsége miatt. Magyarország a konfliktus során végig a béke megőrzésére törekedett, miközben fegyveres erőit a határsértések elhárítására és a területi integritás védelmére összpontosította.
A honvédségi készenlét főbb jellemzői 1991–1995 között:
- Déli határőrizet megerősítése: A délszláv válság kitörésekor, 1991 nyarán a Magyar Honvédség megerősítette a déli határ védelmét. Harcoló alakulatokat vezényeltek a térségbe, különösen Baranya és Somogy megye határ menti területeire.
- Fokozott harckészültség és légtérvédelem: A jugoszláv néphadsereg (JNA) gépei többször is megsértették a magyar légteret, a konfliktus pedig átterjedt a határ menti területekre. A magyar légvédelem és a határ menti csapatok fokozott készültségben voltak, és utasítást kaptak a határsértő repülőgépekkel szembeni fellépésre.
- Barcsi bombázás (1991. okt. 27.): A konfliktus közvetlen közelségét mutatta, amikor a JNA repülőgépei kazettás bombákat dobtak Barcs városára. Ez a magyar politikai és katonai vezetést a készültség további fokozására késztette, ugyanakkor a kormányzat igyekezett elkerülni a közvetlen fegyveres konfliktusba sodródást.
- Haditechnikai és logisztikai felkészülés: A honvédség folyamatosan monitorozta a határ túloldalán zajló eseményeket. A déli körzetben lévő erők (páncélosok, tüzérség) készen álltak a védekezésre.
- Határőrök és katonák szerepe: A határőrség és a honvédség egységei közösen biztosították a határszakaszt, kezelték a menekülthullámokat és igyekeztek megakadályozni a fegyvercsempészetet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!