És még minket támadtak nehányan, hogy miért szekírozzuk a városvezetést ..."mert jajj má mié báncsátok...." a művelődési intézményei NEMMŰKÖDÉSÉÉRT, merthogy évek óta próbálunk elérni valamit, sajnos kevés sikerrel. Barna Paroczai arról még nem is írt, mert gondolom nem tud róla, hogy abból a 238 millióból amit a Vidovszky Béla Városi Képtár - Kállai emlékmúzeum - Aranka babamúzeumra költöttek az a kivitelező nem tudott tisztességes munkát végezni, ugyanis többedszerre és csúszással sikerült csak átadni és még mindig vannak hibák. Megjegyzem az a "hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft" már évekkel ezelőtt szerepelt ellenzéki sajtóban mint a "ner tiszántúli mészáros lölökéje" azaz nagy kedvezményezettje. A Babamúzeumot IS a Váry féle vadászati múzeumot is úgy erőltették rá a városra dicstelen nagyjaink és a városvezetés gyenge volt nemet mondani. Mindentis bevállalnak úgy, hogy nincs sem pénze, sem embere rá a városnak a meglévőket akik csinálnák, pedig nem becsülik meg. A Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház - hoz csaptak mindent, úgy, hogy se pénz, sem ember nincs rá. Túl nagyra méretezett valamit alkottak ami nem működik. A Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház van de minek. Az Endrődi művelődési ház van, de minek? Fenntartunk egy nagyra pumpált valamit ami nem képes működni ember és pénz, na meg megfelelő vezetés hiányában. A könyvtár rendez olyan rendezvényeket amik nem egy könyvtár profilja, miközben a művelődési házak konganak. Tulajdonképpen abból a nagyra pumpált intézményből egyedül a Vidovszky Béla Városi Képtár / Kállai múzeum/Babamúzeum ami MÉG... meddig? ...működik. Megjegyzem, ott is képtelenek voltak az illetékesek arra, hogy a büfé a pénztár rendes működéséről gondoskodjanak, ugyanis sokáig EGY ember kezelhette a kasszát, a pénzt így a belépőjegy árusítást és a büfét, aztán rövid ideig nagynehezen lettek ketten, majd megint egy fő kezelheti. Ha az az egy fő nincs ott, akkor az egyébként belépődíjas múzeum ingyenes lesz a büfé pedig nem működik. A városvezetés úgy van vele, - Ha már van, fenntartjuk, csak nekünk ne legyen vele gondunk". Azaz "ússzatok mint szar a vízen"...mondta volt "valaki". Az új alpolgármester sem viszi túlzásba a funkciójával járó munkát, mert már jó egy hónapja ő van funkcióban de még egy betüt nem láttunk tőle az elképzeléseiről, hogy mit s hogyan kívánna tenni. Úgylátom, itt minden marad a régiben, mert "jóvanazúgy, meg a köztiszteletbenállók" ugye.....
Nem is annyira Titkaim. "Zúgok mint megáradt folyó, mi szabadságra született és gátak közé kényszerítették."
2026/11/08
Barni elemez #01: Kulturális beruházások és közpénzek – mit mutat a gyomaendrődi fejlesztések mérlege.
..és lehetne azzal folytatni, hogy voltak remek kezdeményezések a Képtárban, amelyek bőven növelték a látogatottságot. Aztán megszűntek. Talán ha nagyobb megbecsülést kapnak a kezdeményezők ( mind erkölcsileg, esetleg anyagilag), még több, még értékesebb programja lehetett volna a városnak. Ma már csak hétvégén látogatható, ami érthető, a város lakói nem szeretnék százszor ugyanazt a kiállítást megnézni... mint ahogy a Váry féle vadászati kiállítás is csak legfeljebb a turistáknak lesz érdekes és nekik is legfeljebb egyszer. A Lombkorona sétány? Részei lezárva, lassan összedől, nem is baj, hogy nyaron is csak tessék-lássék van nyitvatartva, mert életveszélyes.. A stéget már bontják...Víziszínpad? Remek esküvő fotóhelyszín.. hány rendezvényt tartottak ott ebben az évben? Talán négyet? A Művelődési Ház? Inkább hagyjuk. Valaha ott is pezsgő élet zajlott ....
Milliók szétaprózva, szétszórva eredménytelenül, mert nincs ember, aki szívén viseli a sorsukat, aki átlátná, összefogná, aki törődne az egésszel az EGYSÉGGEL. A kulturával. Van. Van mert kaptuk és cserébe fenn kell(ene) tartani.
Kötelesség, nem lehetőség.
hogy néz ki ma a 430 millióból felújított és bővített Kállai Kulturális Központ főterme?
Először is szeretném megköszönni a Gyomaendrődi Önkormányzat városüzemeltetési, pénzügyi, jegyzői és egyéb operatív osztályainak a gyors és színvonalas közérdekű adatszolgáltatást. A helyi hírmondó lap – amelyet egy frappáns kommentelő a képviselő-testületről szóló képregényként jellemzett – még mindig ott tart, hogy a volt alpolgármester kvázi érdemeként tesz közzé beruházásokat (leköszönő beszéd formájában), holott azok tényleges megvalósulása az önkormányzat szorgalmas és precíz munkatársainak köszönhető. Nyugodtan tessék szemlézni, immár új forrásokból is!
A tárgyra térve: lehetne azzal a kérdéssel kezdeni, hogy mit tekintünk magas kultúrának, és mennyire indokolható, hogy az állam (NKA) milliárdos nagyságrendben támogatott olyan kezdeményezéseket országszerte, mint az Aranka Jatékbaba Múzeum. Fásy Ádám mellett lehetnek-e a városnak más olyan díszpolgárai is, akiknek személyes elképzelései, hobbijai és álmai jelentős állami támogatásban részesülhettek, megvalósításukhoz pedig a helyi városvezetés is asszisztálhatott? Szerencsére ez sem témája az elemzésnek, hiszen az NKA korábbi vezetésével kapcsolatos ügyekről már a megfelelő szinteken zajlik az elszámoltatás.
Nem vagyok kultúrpolitikai szakértő, ezért a támogatások kulturális értékét sem kívánom részletesen boncolgatni. Alapvetően az tény, hogy mind a babamúzeum, mind a Kállai emlékek kulturális értékkel bírnak.
A közpénzek felhasználásának arányossága és társadalmi hasznossága azonban már gazdasági kérdés is. A közbeszerzések körüli rendszerszintű összefüggések sem ismeretlenek. A Kállai Ferenc Emlékház és az Aranka Játékbaba Múzeum fejlesztéseinek kivitelezőjével kapcsolatban az Átlátszó és a K-Blog is közölt oknyomozó feltárásokat, többek között a Tömb 2002 Kft.-hez és vállalatcsoportjához köthető közbeszerzésekről.
Rajtam ugyan túlmutat, de Gombár Dávid képviselő figyelmébe ajánlanám annak áttekintését, hogy a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. és vállalatcsoportja az elmúlt 16 évben mekkora értékben nyert el közbeszerzéseket a választókerületben. Gyomaendrődön a Kállai Ferenc Emlékház és Aranka Babamúzeum fejlesztéséhez mintegy 238 millió, a Vitéz Váry József Vadászati Múzeumhoz pedig további 134 millió forintos megbízás köthető.
Tegyük azonban félre a kultúrpolitikai és közbeszerzési kérdéseket, és nézzük meg a kulturális beruházásokat kizárólag józan paraszti ésszel és városgazdálkodási szempontból!
I. Indokolt felújítás, vitatható bővítés és gazdálkodás
A Kállai Ferenc Művelődési Központ és a Városi Képtár műszaki, gépészeti és esztétikai állapota valóban külső felújítást igényelt és a mellékelt kép szerint még belsőépítészetileg további igények is felmerülnek. A város még a vizsgált projektet megelőzően 2019-ben mintegy 80 millió forintot fordított korszerűsítésre, majd 2024-ben további 120 millió forintos támogatásban részesült az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a Kállai Ferenc Kulturális Központ energetikai korszerűsítésére.
Az Aranka Játékbaba Múzeum és a Kállai Ferenc Emlékház és Kulturális Központ bővítésére és korszerűsítésére benyújtott és jelen írásban vizsgált, 499133/00004 azonosítójú (NKA) pályázat eredeti keretösszege 250 millió forint volt. A tényleges projektköltség végül nettó 258 046 530 forint lett, amelyből az NKA nettó 249 999 996 forintot, az önkormányzat pedig nettó 8 046 534 forintot finanszírozott.
A kivitelező kiválasztása az EKR002067702022 azonosítójú, 2022. december 27-én meghirdetett, nemzeti eljárásrend szerinti nyílt közbeszerzésben történt.
A kivitelezés műszaki minőségét nem kívánom hozzáértés nélkül minősíteni. Laikus szemmel a vállalt munkák elkészültek, az épület esztétikailag és energetikailag megújult, az új kiállítótér pedig létrejött. Maga a felújítás tehát indokolható volt. A pénzügyi és stratégiai döntések azonban több kérdést is felvetnek.
II. Négy kérdés, amelyre a városvezetésnek választ kellene adnia
1. Valóban szükség volt újabb múzeumokra és több mint 300 négyzetméternyi új kiállítótérre?
Miközben a korábban megvalósult Körös Látogatóközpont, az Endrődi Művelődési Ház és a Szent Antal-komplexum (Népház, Tájház, Sütőház), valamint a Bárka Látogatóközpont kihasználtsága is kérdéses, indokolt volt-e további kiállító kapacitást létrehozni? Nem lett volna célszerűbb először a meglévő kulturális infrastruktúra látogatottságát, minőségét és hasznosítását javítani?
Komolyan szeretném megérteni, hogy miért nem volt megfelelő helyen a Körös Látogatóközpontban az Aranka Játékbaba Kiállítás, hiszen a mellékelt video alapján igazán minőségi és esztétikus kiállítótermet biztosított a város már 2022-ben is.
Sajnos ma, amikor ránézek a lelkes és színvonalas civil kezdeményezésből létrejött Lego Kiállításról (innen is gratula Klimo Krisztiánnak szervezésért) készült képekre, kicsit megdöbbenek, hogy erre az intézményre az utóbbi 7 évben 120+80+230 = 430 milliós teljes állami keret jutott. Miközben a legnagyobb kiállítótér és rendezvényterem a 80-as évek hangulatát idézi vörös posztóval, idejét múlt világítástechnikával és koszos falakkal. Szerintem a mellékelt kép mindennél beszédesebb.
2. Miért került a parkoló felújítása a városi költségvetés terhére?
Az eredeti tervekben szereplő parkoló felújítás végül nem fért bele a támogatott projektbe. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a beruházás ettől függetlenül megvalósult, nettó 14 029 742 forint + áfa értékben. A kivitelezésről a képviselő-testület a 131/2024. (III. 28.) határozatával döntött az önkormányzat költségvetésének terhére, az átadásra pedig 2024. augusztus 26-án került sor.
Ez önmagában nem kifogásolható, de felveti a kérdést, hogy megfelelően hangolták-e össze az eredeti műszaki tartalmakat és a rendelkezésre álló támogatási kereteket (430 milliós teljes állami keretből erre sem futotta).
3. Hol volt a megrendelő Önkormányzat érdekérvényesítő képessége?
A kivitelező a Képtár tetőszerkezetének előzetesen nem megfelelően felmért állapotára hivatkozva szerződésmódosítást kezdeményezett, ami további önkormányzati forrás bevonását tette szükségessé.
Az önkormányzat által közölt nettó 8 046 534 forintos önerőből 1 640 550 forint a kivitelezéshez, 5 606 614 forint a tervezéshez, 560 ezer forint a közbeszerzési feladatokhoz, 200 ezer forint a műszaki ellenőrzéshez, 39 370 forint pedig az elektronikus építési naplóhoz kapcsolódott.
Ez gyakorlatilag megegyezik a szerződésmódosítás által generált, nem tervezett többletköltségével. (Nem is igazán értem, miért kellett ezt elmaszatolni és projektbe eredetileg tervezett költségekről hozni testületi döntést).
Egy több százmilliós beruházásnál véleményem szerint alapvető elvárás lenne a megrendelő megfelelő érdekérvényesítő képessége.
Nem az a kérdés, hogy előfordulhat-e előre nem látható műszaki probléma, hanem az, hogy a város megtett-e mindent a többletköltségek megelőzésére és mérséklésére.
4. Fenntarthatók-e gazdaságilag ezek az intézmények?
Fenntarthatósággal kapcsolatban egy külön cikket is szeretnék készíteni, mely azt fogja tárgyalni, hogy a városi költségvetés immár 3-5%-át viszi el a Kállai kulturális komplexum éves fenntartási költségei.
Az önkormányzat által megküldött hivatalos látogatottsági és jegybevételi adatok szerint:
Év
Látogatók száma
Jegybevétel (bruttó)
2024.
225 fő
140 000 Ft
2025.
796 fő
497 000 Ft
2026. jan.–szept.
327 fő
187 000 Ft
2025-ben tehát összesen 796 látogató váltott belépőjegyet, ami éves szinten még az ezer főt sem érte el. Az ebből származó bruttó bevétel mindössze 497 ezer forint volt.
Természetesen egy kulturális intézmény értéke nem kizárólag a jegybevételben mérhető. A közösségépítés, az oktatás és a turizmus szempontjai is fontosak. Ezeknek azonban mérhető célokban és eredményekben is meg kellene jelenniük. Egy önkormányzat felelőssége nem ér véget egy beruházás átadásával: a létrehozott intézmény hosszú távú fenntarthatóságát is biztosítani kell.
III. A beruházás valódi mérlege
A központi támogatás megszerzése ugyan eredmény, de az önkormányzati felelősség nem ér véget a támogatási szerződés aláírásával. A kihagyott tételek, az utólagos többletköltségek, a meglévő infrastruktúra kihasználatlansága és az intézmények fenntarthatósága egyaránt érdemi magyarázatot igényelnek.
A helyi közéletben ugyanis nemcsak az számít, hogy ki mennyi támogatást tudott szerezni a városnak, hanem az is, hogy milyen döntések, kapcsolatrendszerek és gazdasági érdekek mentén történt mindez.
Egy beruházás sikerét nem az elnyert támogatás nagysága, hanem a létrehozott érték, a ráfordított közpénz és a hosszú távú fenntarthatóság együttes mérlege határozza meg.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)