Gyáva voltál....

Gyáva voltál, Gyáva vagy. Közömbös voltál, Közömbös vagy. Lusta voltál, Lusta vagy. Gyáva, Közömbös, Lusta voltál és vagy. Nem álltál ki önmagadért sem...mert gyáva lusta közömbös voltál és vagy. Megérdemled a sorsodat! A legnagyobb baj csak az... Akik bátrak voltak és kiálltak Érted is, de kevesen voltak... Isszák szenvedik a levét a Te gyávaságodnak közömbösségednek. ..és Tudod....A Saját Gyermekeid is isszák szenvedik. Mondok valamit... Április 06-án nem kell bátornak lenned, egyszerűen CSAK el KELL menned SZAVAZNI és a szavazófülke magányában oda tenni az X-eket ahová KELL. Oda nem kell bátorság, csak a közönyödet a lustaságodat kell félretenned fél órára! Még helyrehozhatod! Tedd meg a Gyermekeidért, Önmagadért...és esetleg...azokért is akik kiálltak érted is mikor te még gyáva közömbös lusta voltál.

Andrassew Iván
"Megérdemled
Nem láttalak a Hősök terén, amikor napokig demonstráltak a rettenetes melegben azok, akiktől elvették a rokkant-járandóságukat. Vihettél volna nekik egy palack vizet.
Nem láttalak azon a tüntetésen, ahol azok tiltakoztak, akiktől elvették a nyugdíj-megtakarításukat. Ezren, ha voltunk a 300 ezerből. Nem láttalak ott, ahol azért pörlekedtünk, mert elkobozták a tűzoltók és a fegyveresek szerzett jogait. Pedig valaha tűzoltónak álmodtad magad. De aztán gyávácskának bizonyultál. Talán ez volt az első jel.
Nem tiltakoztál, amikor kitalálták, hogy náci szerzők műveivel rontják meg a gyerekeinket. Meg azzal, hogy egy gonosz hatalom erkölcstanát kell majd tanulniuk. Mert a gyerekeidet is odaveted a hatalomnak, annyira gyáva vagy.
Nem álltál ki a tanárok mellett, akiket úgy államosítottak, mint a birkákat. Otthon hümmögtél, amikor kiderült, hogy senki nem kíváncsi arra, hogy akarsz-e atomerőművet, stadionokat annyi pénzért, amennyit elképzelni se tudsz. Egy szavad se volt, amikor a barátod apját láttad zokogni, mert elvették a földjét, amiről az állatait etette, hogy ezután kevély emberek szipolyozzák róla a hasznot. Kussoltál, amikor sunyi módon vitték az Alkotmányt, és odalett köztársaságod. Magzatpózban kussoltál az ágyadban, amikor kirugdosták a barátaidat.
És mekkorát hallgattál, amikor bezárt a trafik, amelyikben már gyerekkorodban is sósborszeszes cukorkát és színészképeket vásároltál, aztán meg szálanként, hitelre a cigit! És két nap után besunnyogtál az immár “nemzeti” drogboltba!
Nem mertél elmenni gyűlésekre, mert attól tartottál, hogy lekameráznak. És még magyaráztad is: nem magadat, hanem a gyerekedet félted. Nem mertél ordítani, amikor a fiad meg az unokád fölszállt a gépre, hogy örökre elmenjen innen. Egy vécében zokogtál a repülőtéren.
Hogyan lettél ilyen ember?
Legalább néha eszedbe jutott, hogy megérdemled a sorsodat? Sőt: még négy évet ebből a hatalomból! Bár mi a negyvenig is jól elvagyunk jogfosztottan. Ez a mi hazafiságunk: jól ellenni.
Megérdemled, ha Orbán Viktor marad. Mert még szavazni is tunya és gyáva vagy. Mert ugye minek az, és különben is: hátha fölírnak.
Kár érted."
Andrassew Iván