Tudod mit méltányoljál, Zsigó? Hogy szétgályázzuk magunkat, toljuk nektek az adót, amiből a hozzád hasonló ingyenélő senkiket eltartjuk.
Múlt hét pénteken, amikor az egész ország izzott, akár
egy hatalmas lángossütő, a körülményeket figyelembe véve érthető módon,
mégis méltatlanul maradt visszhang nélkül az a nyilatkozat,
amely rögtön kivívta a hónap legnyomasztóbb fideszes megszólalása
címet, amit magabiztosan őriz azóta is, holott eltelt néhány nap. Az
emberek azonban, akikből a forróság kiölte a könnyelmű lelkesedést, nem
törődtek aznap még a díjnyertes aljasságokkal sem, csak várták a nagy
lehűlést elcsigázva, mint baloldali szavazó az ellenzéki összefogást.
Pedig veled is megtörténhet. Annyi kell csupán, hogy legyen
valamid, amit a klán kinéz magának. Bankod, céged, dohányboltod,
földed, állásod – mindegy, ha kell nekik, elveszik. Vagy tönkreteszik.
Mint ebben az esetben. A Simicska Lajos Felszabadítási Szervezet
politikai szárnyaként működő Fidesz megtámadta az egyik legnagyobb
kiadóvállalatot azzal, hogy kormányellenes összefogást szervez a
médiában. Az érintett cég közleményben
cáfolta a vádat, külön kiemelve azt a tényt, hogy a magazinjaikban
egyáltalán nincs politika, így akkor se tudnák a kormány ellen buzdítani
az olvasóikat, ha akarnák, de nem akarják. Erre nyilatkozta Zsigó
Róbert azon a vihar előtti pénteken a következőt: „méltányoljuk, hogy a
Sanoma fontosnak tartja a politikai szereplőktől való távolságtartás
elvét”, de „akkor jó lenne, ha olyan vezérigazgatót is választana, aki
ezt komolyan veszi”.
Méltányolják, azt mondta. Meg olyan vezérigazgatót, érted.
Korábban többen próbáltuk finom, már-már gyengéd
hangvételben elmagyarázni, hogy Moszkvától nyugatra és Zimbabwétől
északra a kormánypártok nem szoktak háborút indítani
sajtóvállalkozásokkal szemben, és nem szoktak vezetőváltást szorgalmazni
magáncégek élén, még akkor sem, ha azok netán „nagyobb teret akarnak
adni az ellenzéknek”, de Zsigó képviselő nyilatkozata azt bizonyítja,
hogy a magántulajdon és a szabadság fogalmainak ismeretét feltételező
érvelésünk úgy tűnt el abban a szakadékban, amely a baseballütőt a
protestáns etikától elválasztja, mint Kohn Sámuel szatócsboltja szegény ember trafikja a keresztény-konzervatív polgármester családjában.
Talán a Sanoma is jobban tette volna, ha nem megy bele a
részletekbe. Udvariasabb megoldás alkalmazkodni a vitapartner nyelvi és
kulturális sajátosságaihoz. Közöd, gecó? – elég lett volna ennyit
reagálni. Ha viszont a sanomások mindenképpen ki akarták fejteni
álláspontjukat, akkor mellőzni kellett volna az olyan kifejezéseket,
mint az „értetlenségünknek adunk hangot”, mert az ilyen szofisztikált
mondatokat a pillangókéses polgári srácok nem értik. Inkább az alábbi
memorandumot kellett volna kiadni:
Hát, idefigyelj, kisbarátom! Mégis ki a pöcsöm vagy te,
hogy beleugatsz az életünkbe? Te vagy a kikúrt Gestapo, hogy
fenyegetőzöl? Húzzál haza gyorsan, ott izmozzál. Tudod mit méltányoljál,
kiscsíra? Hogy szétgályázzuk magunkat, toljuk nektek az adót, amiből a
hozzád hasonló ingyenélő senkiket eltartjuk. Na, ezt méltányolhatod. Te
kurvára el vagy tévedve, ember. Nem autónepper vagy, hanem képviselő. A
csicskám vagy, haver. Belőlem élsz. Úgyhogy ne arcoskodjál annyit, mert
lerúgjuk a búrád kajakra, aztán mehetsz keccsölni közmunkában. És most
jól figyelj: annak adunk nagyobb teret, akinek akarunk, az ellen
szervezkedünk, aki ellen akarunk, és az a góré nálunk, akit mi akarunk.
Vágod már, gyíkarc? Ez a mi bizniszünk, a tied meg a Közgép, azzal
szórakozzál, meg ami veled egyidős. Apropó, nem inkább nálatok kellene
új főnököt választani?
Vagy valami ilyesmi. Fontos, hogy megőrizzük a méltóságunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!