Kínkeserves munkával szilárdította meg a
hatalmát, és amikor végre elkezdhette volna élvezni, akkor az egészbe
belerondított Bajnai Gordon. Ilyen utat járt be az elmúlt években
Mesterházy Attila, aki eleinte azért küzdött, hogy egyáltalán
meghallgassák, aztán azért harcolt, hogy ne darálja be a saját pártja,
most pedig attól retteg a leginkább, hogy elárulják vagy faképnél
hagyják. Az MSZP irányítását vasmarokkal vette át, de ezzel együtt be is
zárta, népszerűbbé tenni pedig nem tudta a pártot. Hol tart, és milyen
messze van Orbán Viktortól a legnagyobb ellenzéki párt vezetője?
Egy régóta politizáló MSZP-s képviselő néhány hete lakossági fórumot
rendezett a városában. Társaival a már évtizedek óta megszokott rutinnal
álltak neki a szervezésnek: a termet kibérelték, a párttagokat és
szimpatizánsokat riadóztatták, a pogácsákat bekészítették, vendégként
pedig meghívtak egy köztudottan MSZP-szimpatizáns közéleti
személyiséget, hogy együtt sopánkodjanak az Orbán-kormány döntésein.Nem sokkal az után, hogy egyeztette a vendéggel a rendezvényt, csörgött a telefonja. "Mesterházy Attila hívott, és üvöltött velem, hogy merészeltem meghívni azt, aki őt egy korábbi fórumon kritizálta, ráadásul kormányfő-jelöltként Bajnait is el tudja képzelni" - mesélte a képviselő, akinek tátva maradt a szája attól, hogy a pártelnök egy szimpla vidéki rendezvény miatt leteremti. "Miért nem az elnökségből hívsz valakit?" - vonta kérdőre Mesterházy. A képviselő azt mondta, hogy a történtek után úgy érezte, a korábbiakhoz képest "valami nagyon megváltozott MSZP-ben".
Mesterházy Attila a 2010-es kampánynyitón
Mesterházy a legkisebb rossz
"Már 2009-ben tudtam, hogy várhatóan én leszek a miniszterelnök-jelölt, és bár esély sincs a győzelemre, azért vállaltam el, hogy utána újjáépítsem a pártot" - mondta az [origo]-nak Mesterházy Attila, aki először frakcióvezető lett, majd kormányfőjelölt, és már a 2010-es választási kampányban is tudatosan az ellenzéki évek feladataira készült. Járta a vidéki szervezeteket, a biztos vesztes választókerületekbe is ellátogatott, és a Jókai utcai pártközpontban dolgozókat is próbálta lelkesíteni.
Mesterházynak azonban gyorsan szembe kellett néznie azzal, hogy Gyurcsány Ferencnek szintén az a terve, hogy a vesztes választások után a saját csapatával újjászervezi a pártot. Gyurcsány hosszú távú ambíciója akkor tudatosult Mesterházyban, amikor 2009 őszén Gyurcsány és támogatói (közéjük tartoznak a most már a DK-ban politizáló politikusok, Vadai Ágnes és Molnár Csaba) belső kampányt indítottak ellene, hogy ne ő, hanem Kovács László legyen a kormányfőjelölt. Egy akkori pártvezető szerint a Kovács melletti kampány jele volt, hogy Gál J. Zoltán hosszan győzködte őt, hogy az MSZP-szavazók által kedvelt Kováccsal jobban meg lehetne szólítani a nyugdíjasokat, mint Mesterházyval.
Gyurcsány Ferenccel a parlamentben 2006-ban
Mániákusan kutatja, ki árulhatja el
Mesterházynak a háttérben sokat kellett küzdenie, hogy átvehesse a párt vezetését, Gyurcsányék ugyanis eleinte Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter mellett kampányoltak, végül azonban úgy döntöttek, hogy nem indulnak egyetlen pártvezetői posztért sem, hanem kivárják, hogy Mesterházy belebukik a párt újjáépítésébe. A gyurcsányisták például szisztematikusan "átmeneti pártelnöknek" nevezték őt belső fórumokon, így a párton belül is egyre nyilvánvalóbbá vált a Mesterházy-Gyurcsány konfliktus, amely a következő másfél évet alapvetően meghatározta.
"Gyurcsánnyal, a párt egyben tartásával és a különböző pártbeli erőközpontok közötti egyensúlyozással kellett foglalkoznom, és ez kimondhatatlanul hátráltatta az MSZP megújulását" - emlékezett vissza Mesterházy az első pártelnöki ciklusára. Mesterházy erőközpontoknak azokat a szocialistákat nevezte, akik pártbeli funkciók nélkül is nagy befolyással rendelkeztek, és "kívülről zsűrizték minden lépését". A más szocialisták által kiskirályoknak is nevezett Kiss Péterrel, Szekeres Imrével vagy Hiller Istvánnal Mesterházy 2010-ben háttéralkukkal egyezett ki, és különböző úgynevezett szakpolitikai kabineteket bízott rájuk. Mesterházynak az elnöksége kezdetén azzal is szembe kellett néznie, hogy üres a pártkassza, és a szűkös erőforrások miatt százakat kell kirúgni a Jókai utcából és a frakció körül. Egy akkori kollégája szerint párttársai éjszakába nyúlóan lobbiztak nála, hogy kit tartson meg, és kitől szabaduljon meg.
Ennél jóval nagyobb problémát jelentett azonban Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány eleinte úgy tört borsot Mesterházy orra alá, hogy zárt ülésekről élőben szivárogtatott, például kiposztolta a Facebook-oldalán a saját véleményét a pártvezetés terveiről vagy döntéseiről. 2010 októberében pedig Gyurcsány a társaival megalakította a Demokratikus Koalíció Platformot. "Attila szinte mániákusan nézte, ki tűnik fel a platform körül, jelentették neki, ha valaki elment Gyurcsányék rendezvényére, vagy együtt látták a folyosón egy DK-ssal" - mondta egy MSZP-s, aki Mesterházy támogatójának vallja magát. "Egyszer én is elmentem puszta kíváncsiságból, miről beszélnek Feriék, olyan fejmosást kaptam Attilától, hogy életemben nem szúrtak le ennyire" - mondta.
A párt régi politikusaival, Kiss Péterrel, Lendvai Ildikóval és Szekeres Imrével
Mesterházy egyre kevésbé bízott a körülötte lévőkben, az
elnökséggel is egyre kevésbé osztotta meg a terveit. A bizalmatlanságra
minden oka megvolt. Többen felidézték azt a 2011-es jelenetet, amikor
Gyurcsány Ferenc a parlament folyosóján pontról pontra visszamondta
Mesterházynak egy néhány nappal azelőtti, titkosnak szánt stratégiai
megbeszélés részleteit. "Csak hogy lásd, milyen emberekkel vagy
körülvéve, amint elhagyják a szobádat, rohannak hozzám" - mondta több
szocialista szerint Gyurcsány Ferenc a pártelnöknek. Mesterházy így 2011
tavaszától szinte csak a legbizalmasabb embereivel, Harangozó Tamás
elnökségi taggal, Velez Árpád mostani pártigazgatóval, illetve a
kabinetfőnökével, Szakács Lászlóval beszéli meg a hosszú távú
elképzeléseit.
Több szocialista szerint ez a bizalmatlanság most is
jellemzi, de jelenleg már nem Gyurcsánytól, hanem Bajnai Gordontól tart,
akivel - ha nem is kimondva - a miniszterelnök-jelöltségért versenyez.
Több MSZP-s szerint Mesterházy "szinte mániákusan kutatja, ki milyen
kapcsolatban áll Gordonnal, és adott esetben ki árulhatja el őt".
Nem álltak le vele vitatkozni
Mesterházy állandó félelme, hogy elárulhatják a háta
mögött, a vele dolgozók szerint abból is fakad, hogy a legtöbb párttársa
korábban folyamatosan lebecsülte a politikusi képességeit, "soha senki
nem tartotta a párt nagy ígéretének, pláne rátermett vezetőnek" - mondta
egy közeli kollégája. Mesterházy Attila ugyan már 29 évesen, 2003-ban
az MSZP elnökségi tagja lett, és évekig államtitkár is volt, a pártban
nem sok lehetősége volt az érvényesülésre. A 2004 utáni politikai
pályafutását ugyanis hosszú évekre megpecsételte az, hogy a Gyermek-,
Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkáraként rossz viszonyba került
miniszterével, Gyurcsány Ferenccel.
Mesterházy akkori kollégái szerint Mesterházy és
Gyurcsány nem egyszer szinte kiabálásig fajuló vitákat folytatott,
eleinte csak a sportfinanszírozás részleteiről, később pedig belső
pártügyekről, az MSZP kívánatos stratégiájáról is. Mesterházy
Gyurcsánnyal szemben az elnökségi üléseken is szóvá tette, hogy egy
kevésbé liberális politikát támogatna, a többség azonban sosem állt
mellette. Emlékezetes, nagy vitáik ugyanakkor azért nem voltak, mert -
ahogy egy akkori MSZP-s vezető fogalmazott - Gyurcsány "jelentéktelen és
tehetségtelen politikusnak tartotta Attilát, ezt mindig jelezte is
felé, és nem állt le vele vitatkozni".
Az MSZP majálisán a megújulásról is beszélt
A DK-sok másfél éves huzavona után 2011. október 22-én, a platformjuk születésnapján jelentették be a távozásukat az MSZP-ből. Egy mostani elnökségi tag szerint Mesterházy taktikailag folyamatosan felülkerekedett Gyurcsányon (pártszavazás, Pest megyei elnöki harc, az őszödi szivárogtatók neveit tartalmazó boríték ledarálása), de "stratégiailag nehezen tudott mit kezdeni Ferivel, másfél évig képtelen volt kitenni a pártból". Mesterházy erre most azt mondta, a stratégiája arról szólt, hogy türelmesen vár. Szándékosan nem konfrontálódott nyíltan Gyurcsánnyal, és nem akarta idő előtt "kitolni az MSZP-ből", nehogy pártszakadáshoz vezessen. Végül néhány százan hagyták el Gyurcsány miatt az MSZP-t.
Következhetett az új szereposztás
"Új szereposztás kell. Arra kérlek benneteket, akik az elmúlt években megjelenítették a szocialista pártot, hogy lépjetek egy kicsit hátrébb, és a háttérből segítsétek a közösséget" - jelentette be Mesterházy Attila 2011 novemberében, a párt első Gyurcsány nélkül tartott kongresszusán. Bár például Kiss Pétert és Szekeres Imrét Mesterházy előzetesen tájékoztatta, hogy a kongresszuson a háttérbe vonulásukat fogja kérni, több érintettet hidegzuhanyként ért a nyilvános felszólítás, és főleg az utána kirobbanó vastaps. "Nem gondoltam, hogy a kongresszus nyilvános részén, a kamerák előtt aláz meg minket" - mondta az egyik évtizedek óta politizáló MSZP-s. Mesterházy ezután a szűkebb körű beszélgetéseken világossá tette, azt várja Lendvaitól, Kisstől, Szekerestől, Kovács Lászlótól, Lamperth Mónikától és például Veres Jánostól, hogy "szó nélkül nyomogassák a gombot a parlamentben, de ne interpelláljanak, és ne menjenek el a tévébe nyilatkozni, húzzák meg magukat" - mondta egy háttérbe küldött szocialista.
Bajnai Gordonnal az MSZP áprilisi választmányi ülése után
Egy akkori elnökségi tag szerint Mesterházyék úgy adták el a küldötteknek a változtatásokat, hogy a hatékonyabb működést, a gyorsabb döntést segítik, így a párt egyhangúlag jóvá is hagyta az új alapszabályt, de már akkor is többen arról beszéltek, hogy "az MSZP elindult a fideszesedés útján". "Épp azért támadjuk Orbánt, hogy betegesen mindent a kezében akar tartani, és Attila is ugyanerre készül" - mondta egy régóta politizáló szocialista. Mesterházy Attila erről azt mondta, fontos különbség a Fidesz és az MSZP között, hogy a szocialisták nem az elnök, hanem az országos és a megyei elnökség hatásköreit bővítették, "vagyis a Fidesszel ellentétben nem egy kézben, hanem egy testületnél van a döntés".
Fogalmam sem volt, kire szavazok
"Horn Gyula óta nem volt olyan erős vezetése az MSZP-nek, mint most" - jelentette ki áprilisban Török Zsolt szóvivő. Erről több Hornnal együtt dolgozó MSZP-s azt mondta, hogy Mesterházy valóban erős elnök, de "ég és föld a különbség". Egy szocialista szerint Horn például nem félt a belső kritikáktól, és nem mondott volna olyat, hogy "aki kibeszél, az mehet francba". Mesterházy ugyanis többek szerint rendszeresen így figyelmezteti az elnökségi tagokat, hogy a nyilvánosság előtt, de a pártfórumokon is tilos őt és a döntéseit kritizálni. Ehhez ugyanakkor nem kell nagy erőfeszítéseket tennie, mert több szocialista szerint a 2012-es tavaszi tisztújításon a hozzá lojális emberekkel töltötte fel az elnökséget.
A 2012. tavaszi tisztújító kongresszus napján szinte nem is maradt eldöntendő kérdés. Több megyét már akkor Mesterházy szövetségesei uraltak, több tekintélyes megyei elnököt pedig maga mellé állított. Több MSZP-s is azt mondta, hogy Mesterházy és csapata a megyei küldötteknek előre kiosztott egy ismeretlen neveket tartalmazó listát arról, hogy kiket kell megválasztani az elnökségbe. "Volt, hogy fogalmam sem volt, kire szavazok, csak annyit tudtam, hogy Mesterházy embere" - mondta egy budapesti MSZP-s, aki szerint "normális körülmények között" nem kerülhetett volna az elnökségbe olyan teljesen ismeretlen politikus, mint Demeter Márta, Bangóné Borbély Ildikó, Tóth Bertalan vagy Winkfein Csaba.
Mesterházy az elnökséggel a március 9-i évértékelőjén
Mesterházy a párt pénzügyeit is teljesen átvette, míg korábban pénztárnokként, majd pártigazgatóként Puch László felügyelte ezt a területet, ezt a feladatot a tisztújítás után Mesterházy bizalmasa, a pártigazgatóvá választott Velez Árpád kapta meg (több szocialista ugyanakkor megjegyezte, hogy mivel Velez Árpád apja, Velez Zoltán Puch László régi jó barátja, Puchnak valamennyi befolyása továbbra is maradt). Mesterházy és Velez annyira titkosan kezelik a pénzügyeket, hogy még az elnökségi tagok sem tudnak részleteket arról, pontosan mennyi pénze és milyen erőforrásai vannak a pártnak.
És akkor visszatért Bajnai
Az elnökséget, a megyéket és a választmányt is uraló Mesterházy tavaly őszig biztos lehetett abban, hogy semmi és senki nem veszélyezteti a tervét, hogy 2014-ben az ellenzék vezetőjeként ő szálljon szembe Orbán Viktorral. Mesterházy egyre tudatosabban készült is erre a szerepre, hogy ő legyen Orbán vetélytársa, tavaly év végén tanácsadónak hívta Ron Werbert, aki a 2002-es kampányban és utána néhány évig segítette a szocialistákat, és "Ron Werber most nem a pártot, hanem elsősorban Mesterházy imidzsépítését segíti" - mondta a pártvezető egyik kollégája. 2012. október 23-án azonban alaposan keresztülhúzta Mesterházy számításait a politikába visszatérő Bajnai Gordon.
Az MSZP vezetése akkor és azóta is fontosnak tartja az ellenzéki együttműködést, "Gordon azonban egyre nagyobb szálka lett Attila szemében" - mondta egy elnökségi tag. Mesterházy a belső fórumokon folyamatosan azt hangoztatja, hogy Bajnai Amerikában volt, amikor a szocialistákat kívülről "ütötték-verték", az Együtt 2014-et pedig az SZDSZ-hez hasonlítja, és szerinte az MSZP nem engedhet abból, hogy saját kormányfőjelöltet állítson. Mesterházy Attila azt mondta az [origo]-nak, hogy jó a kapcsolatuk Bajnaival, havonta legalább egyszer négyszemközt egyeztetnek, és mindketten egyetértenek az együttműködésben. Vita csak abban van közöttük, hogy Mesterházy minél előbb megkötné az együttműködési megállapodást, míg Bajnai folyamatosan időt kér (legutóbb az MSZP választmányi ülésén kért júniusig haladékot).
Mesterházynak nemcsak amiatt fontos az ellenzéki együttműködés mielőbbi megkötése, mert így nagyobb eséllyel szállhatnak szembe a Fidesszel, hanem azért is, mert helyi szinten egyre többször teszik szóvá az MSZP-sek a párt alacsony népszerűségét. Március végén például, amikor a Tárki évtizedes mélypontot mért a pártnak, Mesterházy körlevélben magyarázkodott a párttagoknak, hogy manipulációnak tartja az adatokat, és kéri a társait, hogy ne dőljenek be ezeknek. Az MSZP ugyanakkor az adatok szerint nagyjából azon a szinten áll, mint 2009-ben, amikor Gyurcsány Ferenc lemondott a kormányfői, majd a pártelnöki posztról. Mesterházy Attila a párt jelenlegi népszerűségét (az Ipsos a múlt héten 14 százalékot, a Medián májusban 13 százalékot mért az MSZP-nek) az [origo]-nak azzal magyarázta, hogy egyrészt az Együtt 2014 "megállította az MSZP növekedési potenciálját", másrészt "még idő kell ahhoz, hogy az emberek lássák, hogy az MSZP-ben nem azok politizálnak, akik a 2002 és 2010 közötti időszakot meghatározták".
Megkérdeztünk több szocialistát is, hogy az elmúlt három évben nyújtott teljesítménye alapján alkalmasnak találják-e Mesterházyt a miniszterelnökségre. Minden megkérdezett egyetértett abban, hogy ha csak az MSZP-kongresszuson múlna, a "központosított struktúra" miatt szinte egyhangúlag kormányfőjelöltté választanák Mesterházyt. Többen viszont hozzátették: nem az a kérdés, hogy az MSZP-ben alkalmasnak tartják-e, hanem hogy az ellenzéki szavazók el tudják-e fogadni Mesterházyt. Egy szocialista képviselő erről annyit mondott: "higgye el mindenki, az országot könnyebb lenne vezetni, mint ezt az MSZP-t".
Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20130519-hogyan-alakitotta-at-az-mszpt-partelnokkent-mesterhazy-attila.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!