Márai 1945 – ben (!) írta a Naplójába a következőket:
Az
oroszok olyanok, amilyenek, semmit nem ígértek nekünk, semmit nem
akartak tőlünk, mi üzentünk hadat nekik, s most a fegyver jogán érkeztek
hozzánk, legyőzött
országba, mely jogcím nélkül megtámadta
hazájukat. Nem illethetjük őket szemrehányással. De a magyarok! Az
egyetlen ország Európában, ahol a nemzet történelmének
legválságosabb
pillanatában akadt egy Szálasi-kormány, akadtak törvényhozók, akik
iparkodtak megjátszani a legalitás komédiáját e horda számára! Csak hogy
a zsákmányt kiegészítsék még, néhány héttel prolongálják létezésüket
is, hogy elveszejtsék Budapestet s mindent, ami az országból megmaradt!
Ezekkel csakugyan nincsen alku, ezek számára nem lehet kegyelem. A
zsidófaló, nácibarát középosztály most megkísérli, hogy mindazért, ami
most történt, a nyilasokra hárítsa a felelősséget. Nem igaz, hogy a
nyilasok a főbűnösök. A nyilasok csak következménye mindannak, amit ez a
társadalom az elmúlt 25 évben elkövetett, hogy műveltség, erkölcs és
tehetség nélkül érvényesülhessen. A nyilas horda éppen olyan bűnös, mint
az a magyar vezető réteg, mely az alkotmányosság palástja alatt Horthy
25 évében
szemérmetlenül fűtött, buzdított mindenfajta reakciót. Ez
a társadalom ilyen, egyszerűen nem háríthatja el a felelősséget. Most
szívesen odadobják koncnak a nyilasokat, hogy meneküljenek. De ilyen
olcsón nem menekülnek. Csak egyről nem beszélnek a parasztok,
nagyságosok és méltóságosok: arról, hogy mit szenvedtek az orosz városok
és falvak lakósai, s arról, hogy esztendő előtt magyar állampolgárok
százezreit rúgták ki lakásukból, elvették minden holmijukat,
nyomorúságos batyukkal gettókba, téglagyárakba, disznóhízladákba zárták
őket, onnan nyolcvanával, leplombált vagonokba préselték - gyermeket,
asszonyt, férfit vegyesen - ezt a nyomorult
tömeget, s a vagonokban,
égő hőségben hat napig utaztak a lengyelországi deportációs telepek
felé, megőrültek a szomjúságtól, anyák szültek a vagonokban, és a
gyermek ott hevert halottan az ölükben, s a férfiak tébolyodottan ültek a
halottak mellett, húsz százalék volt a vagonokban a mortalitás... S
végül az auschwitzi, olmützi
Vernichterunslagerekben a gyermekeket,
öregeket gázkamrákban megölték, a munkabírókat egy ideig még
dolgoztatták, a lányokat, asszonyokat a kísérleti telepen
beoltották
betegségekkel... Mindezekről nem beszél senki azok közül, akik most
rettegnek a beszállosolástól, és féltik a "zabrálóktól" a lisztet, a
fehérneműt.
Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült
család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a
"jobboldaliság" címkéjével ismert
különös valamit, a tudatot, hogy ő,
mint "keresztény magyar ember" előjogokkal élhet a világban,
egyszerűen azért, mert "keresztény magyar úriember", joga van
tehetség
és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit,
aki nem "keresztény magyar" vagy "úriember", tartani a markát, s a
keresztény magyar
markába baksist kérni az államtól, társadalomtól:
állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a
Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában.
Mert ez volt
a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt 30
éves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen. Talán
megalkuszik
fogvicsorgatva, s mert önző és gyáva: bizonyára hajlong
majd az új rend előtt, de szíve mélyén visszasírja a "jobboldali,
keresztény, nemzeti" világot, amelyen belül
olyan szépen lehetett
zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni, és aladárkodni a
nagyvállalatokban képzettség és hozzáértés nélkül.
Ez a fajta soha nem változik meg, de amíg ezeknek szavuk van vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet.
Máraihoz
hozzátenni sok mindent nem kell, nem is igen lehet. Ennek a
jegyzetének minden betűje állt és sajnos áll mai napig. Annyit tennék
csak hozzá úgy némi adalékként...- Valóban... régebben is most is....
mit össze szidták hordták aljanépnek lehordták az Oroszokat a második
világháború kapcsán... Arról viszont érdekes módon minden Orosz gyűlölő
megfelejtkezik.. Ki az Isten mondta eleinknek hogy menjenek oda? Ki
mondta a naaagy hős Magyar honvédeknek hogy műveljék azt az Orosz földön
Orosz Anyákkal, Gyerekekkel, Öregekkel...falvakkal városokkal az Orosz
Emberekkel amit ezek a naagy hős dicső hadfiak műveltek? Bárki azt
hiszi?...vagy hinni akarja?.. A Magyar hadfiak szemernyit különbek
voltak mint az ide érkező Orosz? Különbenis.. Nem de tán MI Magyarok
támadtunk rá Hitler fasiszta csatlósaként? Emlékszem még gyerek
koromban.. Akkor még élő naaagy hős Magyar hadfiak minő "dicső" tetteket
meséltek felégetett Orosz falvakról, városokról...Orosz földön Orosz
Emberektől elrabolt mindenekről... gabonáról ételről... Templomba
beterelt öregekről, nőkről, gyerekekről...Akikre aztán az "dicső" Magyar
hadfiak rágyújtották a templomot... Pusztán mert Magyar úri kedvük úgy
dobta? ... Megerőszakolt Orosz asszonyokról... Persze... az általuk
olyannyira lenézett orosz..arra jó volt hogy az Asszonyaikat
megerőszakolják.... Szóval... Mit is hányunk az Orosz katona szemére?
... Ő aki látta a felégetett falvait, városait a kifosztott nemzetét a
halott nőket öregeket gyerekeket... a végig rabolt hazáját... Mit is
vártunk tőle? ... Kegyelmet? ... baráti ölelgetést? ... Na neeeee!
Aztán... A mi naaagy keresztény konzervatív jobboldali közép osztályunk? Felső tízezer?.............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményt, Javaslatot, Érveket írj! Bunkózásra, Komcsizásra, Cigányozásra, Zsidózásra NEM vagyok vevő!