Neked te Ukrán civil ki most segítséget kérsz a hazádnak a népednek!
2022/02/27
Neked te Ukrán civil ki most segítséget kérsz a hazádnak a népednek!
Volt egyszer egy menekült tábor... Nagyatád 1991.
Emlékeztetni AKAROM az orbánista rezsimet mi lenne a dolguk! Egy emlékkel kezdem...
2022/02/18
Az ELIOS ( Tiborcz ) ügy OLAF.
Egymás után jelzik az ellenzéki pártok, képviselők, hogy kormányváltás esetén újból nekiveselkednek az Elios-ügy feltárásának, mert az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) hiába állított össze évekkel ezelőtt egy vádirattal felérő vizsgálati anyagot, a magyar hatóságok nem találtak nyomot semmiféle bűncselekményre.
A hazai hatóságok tétlensége azért meglepő, mert súlyos megállapítások bontakoztak ki az OLAF anyagából, amelyet nemrég kiadtak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eleven Gyál civil szervezet kérésére, és ettől újra fellángolt a 2010-es évek elejéig visszanyúló botrány. A csalás elleni hivatal a jelentését költségvetési csalás gyanújával, bűnszervezetre utaló nyomokkal adta át a magyar hatóságoknak, és olyan durvának ítélte a történteket, hogy a teljes, 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta. A kormány intézkedésére a számlát az uniós kassza helyett végül a magyar költségvetés állta.
Igen kényes ügyről van szó, hiszen a főszereplő cég, az önkormányzatok közvilágítási tenderein taroló Elios Innovatív Zrt. valaha Tiborcz István érdekeltsége volt, ő pedig a miniszterelnöki család tagja, Orbán Viktor legidősebb lányának a férje, az ország legifjabb topmilliárdosa.
Az Elioshoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
Nem magányos résztvevőket fedezett fel tehát a történetben, hanem egy egész hálózatot, az Eliosszal tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat, gyakorta összeférhetetlen szerepkörökben.
Az OLAF által most megküldött anyagból ez a hálózat nem követhető, mert kitakarták a neveket, mivel azonban lapunk négy évvel ezelőtt már megszerezte a jelentést, amelyet akkor cikksorozatban ismertettünk, meg tudjuk nevezni a legfontosabb szereplőket, sőt azt is, hogy miként kötődnek az Elios-ügyhöz.- Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését
- Amit a magyar rendőrök nem találtak Orbán vejénél, előásta az OLAF
- Lázár városán mutatták meg Tiborczék, hogyan kell közbeszerzést nyerni
- Tiborcz-ügy: megnevezte az OLAF, hol kell keresni a csalás szervezőit
- Elios-ügy: van mit titkolnia a Fidesznek, manipulálták az árakat
- Tiborcz-ügy: tudták, hogy illegálisan gazdagodnak
- Tiborcz-ügy: az Elios adta a legdrágább ajánlatot, mégis simán nyert
- Tiborczék tényleg nem foglalkoztak azzal, hogy észreveszik majd a csalást
Az Elios-ügyben sürgölődő tanácsadók között főszereplő a Sistrade Kft. volt, amely a 35-ből 22 projektben bukkant fel. Jellemzően az önkormányzatoknak segített elkészíteni az energetikai tanulmányokat,
részt vett a pályázatok előkészítésében a megrendelői oldalon, ám ez összeférhetetlen volt,ugyanis a Sistrade tulajdonosa és ügyvezetője, Hamar Endre a tenderen induló és győztes Eliosban is közvetett tulajdonos volt 2013 januárja és 2014 áprilisa között. Az OLAF azt állította, hogy irányított tenderfeltételekkel előnyös helyzetbe hozták az Eliost, illetve a cég hozzáfért olyan bizalmas információkhoz, amelyekhez más pályázók nem.
A jelentés kiemelten foglalkozik a Hamar és Tiborcz közötti üzleti kapcsolatokkal. Mindketten ugyanabba a pécsi gimnáziumba jártak, 2011-ben pedig közös céget hoztak létre, amiből Hamar ugyan kiszállt, de útjaik nem váltak el, az azóta nagyra nőtt ingatlanos vállalkozásban, a BDPST-ben újra üzlettársak lettek. A jelentés szerint Hamarnak nemcsak közös pénzügyi érdekeltségei voltak az Eliosszal, illetve Tiborczcal, hanem a Sistrade az Elios egyik vezetőjével együtt készítette el a jelentkezésekhez használt, az árak felsrófolására kitalált Excel-táblát (lásd lentebb). Vagyis a pályázat kiírását szervező cég már a pályázat beadásán is együtt dolgozott a későbbi nyertessel úgy, hogy Hamarnak mindkét cégben volt érdekeltsége.
További adalék, hogy Hamar cégei nemcsak részt vettek a projektek előkészítésében, de az akkor elkészített dokumentumokat a pályázat elbírálása alatt is használták. Ezen felül az ügyvédnek lehetősége volt a pályázatok elvárásait módosítani: kiderült, hogy a Hamar-cégek által előkészített tenderek jelentős részét a Tungsram-Schréder Zrt.-re szabták, amely az Eliosnak sokkal olcsóbban, sokszor a feléért adta a lámpáit, mint másoknak.
A fenti megállapítások súlyára tekintettel a jelentésben az OLAF javasolta a magyar hatóságoknak, hogy költségvetési csalás miatt indítsanak vizsgálatot, és nézzék meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja. Hamar Endre szerepének jelentőségét mutatja az is, hogy 24.hu-nak korábban egy név nélkül nyilatkozó alvállalkozó azt mondta, ő sosem tárgyalt Tiborcz Istvánnal, mindig Hamarral kellett egyeztetnie.
Az ügyvéd egyébként nemcsak a Sistrade-ben és az Eliosban volt érdekelt, hanem egy másik tanácsadó cégben, az Eupro Projektmenedzsment Kft.-ben is. Ez a cég is fontos szereplője az Elios-hálónak, az érintett pályázatok közül 12-ben is megjelent, és nyolc olyan akadt, amelyben az Eupro és a Sistrade együtt bukkantak fel. Az Eupróban Hamar üzlettársa Kárpáti Péter György volt. Kárpátit Lázár János holdudvarához sorolják, már a legelső, hódmezővásárhelyi beruházásnál közbeszerzési tanácsokat adott az Ész-Ker Kft. révén, és ezzel a céggel később nagy karriert futott be, komoly megbízásokat nyert a Miniszterelnökségtől.
Mancz IvetteAz OLAF-jelentésben számos helyen felbukkan Mancz Ivette neve, aki a pályázatok előkészítése idején az Elios, illetve akkori nevén E-OS Zrt. közvilágítási üzletágának volt a vezetője. A Direkt36 2017-es cikkében arról írt, hogy Szekszárd akkori fideszes polgármestere, Horváth István 2012-ben telefonon egyeztetett Manczcal a pályázatokról, miközben a projektek csak fél évvel később jelentek meg, tehát az Elios hivatalosan nem is tudhatott volna a pályázatokról.
A jelentésből azonban kiderül, hogy a Mancznak ennél nagyobb szerepe is volt az ügyben. Az uniós nyomozás során bebizonyosodott, hogy az Elios üzletági vezetőjének az elvileg független pályázat-előkészítési munkák teljes spektrumára rálátása volt.
Ezen felül előkerült egy 2013-as email is, amelyet az előkészítéssel megbízott cégek (Sistrade Kft., INS Kft., Tender-Network Kft.) küldtek egymásnak, de Mancz neve is felbukkan a címzettek között.
A hatóság megtalálta Mancz egyik Excel-táblázatát, amely a belső megtérülési rátáról szólt, vagyis arról, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés. A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra, ekkor a képletben használt 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. A valóságban azonban ezeknek a lámpáknak az élettartama körülbelül 60 ezer óra, tehát papíron a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka megmarad.
A 40 százaléknyi maradványérték miatt, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak.
Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.Az említett táblázat 17 önkormányzat pályázati kiírásának sarkalatos részeinél bukkant fel, és az OLAF által előkutatott adatok alapján a Sistrade például megengedte, hogy az Elios vezető munkatársa a megjelenés előtt módosításokat végezzen az előkészített pályázati kiíráson.
Horváth DezsőHorváth Dezső és az előbb Simó Villamossági Kft., majd SMHV Energetika Kft. néven futó cége olyan sokszor bukkant fel az Eliosszal kapcsolatos projektekben, hogy az OLAF-jelentésben külön is kitértek rá, de mi is külön cikket szenteltünk neki. Az SMHV 16 közbeszerzés esetében nyújtott be ajánlatot, ebből 15-ben (a balatonfüredi kivételével) nyomozott a csalás elleni hivatal. Ez az egyik olyan cég, amelyet a költségvetési csalást gyanító OLAF az Elios-projektek közreműködői között megnevezett.
A zalaegerszegi projekt esetében Horváth, illetve az SMHV a pályázat előkészítésében, majd később a kivitelezésében is felbukkant. Ez szembemegy a közbeszerzési törvénnyel,a jelentésben külön ki is emelték, hogy adott közbeszerzés előkészítésében és lebonyolításában nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, amelynek közös érdekeltsége van az ügylet valamelyik szereplőjével.
Az új világítási koncepcióhoz a városnak három, független forrásból származó árajánlatot kellett felmutatnia. Erre azért volt szükség, hogy az uniós támogatás lehívásához ki tudják számolni a piaci árat. A három ajánlat Horváth Dezső független tervezőtől, a Szélterv Kft.-től és a Villplan Kft.-től érkezett. Az OLAF vizsgálata szerint Horváth és a Villplan Kft. ajánlatát azonban ugyanazon a számítógépen írták.
Szintén kellett három ajánlat független mérnököktől: erre ugyancsak küldött ajánlatot a Szélterv, a másik két pályázó pedig a Polari 2008 Kft. és az SMHV volt – az utóbbi kettő Horváth Dezső érdekeltsége. A kiírt pályázatra végül egyetlen ajánlat érkezett, az Eliosé, amelynek alvállalkozója az SMHV lett.
Az OLAF felfigyelt arra is, hogy bár a legjobb ajánlat ára változott, a két olcsóbbnak az értéke mindig 5, illetve 7 százalékkal volt magasabb, mint a későbbi nyertesé. Ráadásul ez nemcsak a végösszegre igaz, hanem például az egyes lámpákra is. A hatóság szerint a Horváthtal és az SMHV-val együttműködő cégek összejátszottak, és a függetlennek mondott ajánlatokat manipulációra használták, így megemelkedett a közbeszerzés becsült összege, vagyis magasabb támogatást tudtak igényelni az EU-tól.
Ez volt a hálózat működtetésének az értelme: minél több támogatási pénzt lehívni, és ha megáll az OLAF által gyanított költségvetési csalás, akkor az azt is jelenti, hogy a támogatási pénzeket becsatornázó szereplők nemcsak megkárosították az EU-t (illetve végül helyette a magyar költségvetést), hanem illegálisan is gazdagodtak.2022/02/16
Egy "volt honvédtiszt" orbán talpnyaló. :D
Van egy "volt honvédtiszt" orbán talpnyaló, aki hűde okos...nak hiszi magát és jókat nyal az orbán bandának. Most épp a Gyurcsányék által az iraki hadseregnek átadott T72-es harckocsikat siratja. Nem álltam meg válasz nélkül.
2022/02/02
Erdélyben is maradt még józan megfontolt ész?
Némileg megnyugtató, hogy Erdélyben is maradt még józan megfontolt ész.
2022/01/29
Így működik orbán maffiája. mészáros-tiborcz-qestor. ( hogyan tűnnek el KÖZPÉNZ MILLIÁRDOK ner zsebekben )
- A Quaestor-cégek felszámolói igen kedvező helyzetet teremtettek Mészáros Lőrinc és Tiborcz István birodalma számára egy quaestoros hotel megszerzéséhez. Jórészt nekik köszönhető, hogy a felcsúti milliárdos érdekeltsége kétmilliárdos árverési áron kebelezhette be az egykori brókercég 3,6 milliárdos értéket képviselő mátraházi hoteljét.
- A vevőknek azonban a kétmilliárdos árverési árat sem kellett kifizetniük, hiszen korábban ennek az összegnek a töredékéért vettek meg egy kétmilliárdos banki követelést, és ezt számolták el az árverésen.
- A szálloda két Quaestor-cégnek is tartozott körülbelül másfél milliárd forinttal. Ezt az adósságot – amelynek visszafizetése esetén akár a Quaestor-csőd károsultjainak részbeni kártalanítása is megtörténhetett volna – azonban a felszámolók kevesebb mint 6 százalékos áron, körülbelül 80 millió forintért értékesítették.
- Az árverésnek nevezett aktus valójában egy olyan zártkörű találkozó volt, amelyen a felszámoló-végelszámoló elfogadta az adásvétel Mészárosék szabta feltételeit.
– így próbálkozott egy neves ügyvéd Mészáros Lőrinc érdekében meggyőzni a hatóságokat, hogy miután a milliárdos Wellnesshotel Kft. nevű érdekeltsége megszerezte a mátraházi négycsillagos Lifestyle Hotelt, mentesítsék az ingatlant a bűnügyi zár alól.
A 24.hu decemberben írt arról, hogy a Mészáros-birodalom úgy kebelezte be, majd adta tovább a jól menő szállodát, hogy az akkor már hosszú évek óta hatósági korlátozó intézkedés alatt állt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon-visszaszerzési hivatala 2015 tavaszán a Quaestor-csoport csődje után vette zár alá a hotelt, amit a Budai Központi Kerületi Bíróság is megerősített, sőt egymilliárd forintos vagyonelkobzás-biztosítási terhet is bejegyzett rá.
A Lifestyle Hotelnek azóta új tulajdonosa lett, mégpedig a Tiborcz Istvánhoz tartozó BDPST Group. Orbán Viktor miniszterelnök vejének cégcsoportja lendületes bővüléssel zárta az elmúlt évet. 2021 őszén spanyol, osztrák és magyar hotelek megszerzésével jelentősen növelte a turisztikai ágazatbeli részesedését, sőt a Gránit Bank meghatározó részét is megvette, és belépett a bankpiacra. A bővülésbe Mészárosék azzal segítettek be, hogy Tiborczék kedvéért két ausztriai síhotel után lemondtak a mátrai wellnesshotelről is, pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség 2020-ban 820 millió forintos támogatást nyújtott nekik a működtetéshez.
A két cégbirodalom között októberben megtörtént a szerződéskötés, a karácsonyi ünnepek előtt pedig a cégbíróságon is bejegyezték a hotelt birtokló cég új tulajdonosának azt a Montezuro Üzemeltető Kft.-t, amelyet alig néhány hónappal korábban alapított a BDPST Group. A Montezuro nem csupán tulajdonos lett a 114 szobás vendéglátóegységben, hanem átvette Mészárosék Hunguest Hotels Zrt.-jétől az üzemeltetést is.
Ezzel a 2015-ben fiktív kötvényekkel bedőlt Quaestor-birodalom ingatlanvagyonának ez a darabja a kisbefektetők kártalanítása helyett a követelések tologatása után végül a miniszterelnöki család közvetlen közelében landolt.Most azért szentelünk újabb cikket a Lifestyle Hotel körüli ügyleteknek, mert időközben birtokunkba került több olyan dokumentum, amely minden korábbinál pontosabb képet fest arról, hogyan lehet töredékáron megszerezni Magyarországon olyan értékes ingatlant, amely elvileg a hatóságok kiemelt figyelmét élvezi.
A Quaestor 2015-ös csődjét követő időszakban a károsultak jelentős része úgy tekintett a brókercég sok tízmilliárdos ingatlanaira, köztük a cégkönyvekben 3,6 milliárd forintos értéken nyilvántartott Lifestyle Hotelre, mint amely vagyon később, az eljárások lezárulta után fedezetül szolgálhat a kártérítési eljárásban. A hotel értékesítésének története azonban azt bizonyítja, hogy ez az elképzelés messze állt a valóságtól. Nemcsak az történt ugyanis, hogy a hotel kikerült a Quaestor-vagyon köréből, hanem az is, hogy elolvadtak olyan tartozások, amelyeket a hotelnek kellett volna visszafizetnie a Quaestor-cégek kasszájába.
Arról már írtunk, hogy Mészáros emberei igen hamar szemet vetettek a több hektáros hegyvidéki területen fekvő szállodára, és gyorsan el is indították a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges manővereket.
A szálloda a quaestoros időkben a Bérc Hotel Kft. tulajdonában volt, és ez a cég végezte az üzemeltetést is. (A cég elnevezése a területen működő egykori szakszervezeti üdülő nevét őrzi, ezt az épületet alakította át a Quaestor négycsillagos hotellé.) A Bérc 2016 tavaszán a Queastor-csőd miatt végelszámolás alá került, amit a quaestoros anyacég, a Quaestor Invest Kft. felszámolója, a Mike Ferenc vezette Sonten Kft. kezdeményezett. A végelszámolás elrendelése alapján a külső szemlélő arra következtethetett, nem lesz itt semmi látnivaló, ahogy ez végelszámolásoknál szokás, a hitelezőket maradéktalanul kielégítik a vagyonból, hiszen a szállodacég könyveiben 3,6 milliárd forint vagyont tartottak nyilván, és ez elméletileg fedezte az ezzel szemben álló 3,5 milliárd forint hitelezői követelést. Ám nem ez történt.
A Bérc kivonult az üzemeltetésből, és átadta a terepet a Mészáros-közeli Event-Immo Kft.-nek. A kft. Csík Zoltán érdekeltségében állt, aki a felcsúti milliárdos számos más érdekeltségében is vezető tisztséget töltött be akkortájt. Két évvel később, 2018-ban egy újabb cégen, a Wellnesshotel Kft.-n keresztül Csík és Tima János vezényletével hamarosan a szálloda tulajdonjogát is megszerezték a Bérctől. A Wellnesshotel Kft. ekkorra már Mészárosék központi cégei, a Mészáros és Mészáros Kft., majd a Talentis Group Zrt. fennhatósága alá került, az üzemeltetést pedig az Event-Immótól a Hunguest Zrt. vette át.
Ahhoz, hogy a komplikált ügyletek hátterét megértsük, érdemes részletesebben áttekinteni a hotel körüli nagyobb pénzmozgásokat. A Tarsoly Csaba által irányított Quaestor-cégcsoport 2011-ben nyitotta meg a Lifestyle Hotelt. Az egykori szakszervezeti üdülő átépítéséhez és modernizálásához 400 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást és egy jóval nagyobb jelzáloghitelt is igénybe vettek, amit az UniCredit Bank biztosított a Bérc Kft.-nek.
A beruházásba ezen kívül jelentősebb tagi kölcsönökkel beszálltak az anyacégek is. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) 906 millió forintot, a Quaestor Invest Kft. (QI), a Bérc egykori közvetlen tulajdonosa 550 milliót adott. Ez az összesen 1,456 milliárdos tartozás a csőd idején is fennállt, így a két Quaestor-cég felszámolójának lett a feladata, hogy megbirkózzon vele.
Találtak is megoldást, csakhogy a hatalmas tartozásokból alig folyt be néhány millió forint. Ez a quaestor cégeknek rossz hír, ugyanakkor a hotel új tulajdonosai számára nagy könnyebbség, hiszen megszabadultak közel másfél milliárd forint kölcsön rendezésétől.
A Queastor Pénzügyi Tanácsdó felszámolója, a Kvantál Kft. peres úton állt neki a rendezésnek, de félúton meggondolta magát. Furcsa módon éppen akkor, amikor a bíróság első fokon megítélte, hogy a Bércnek ki kell fizetnie a 906 milliós tartozást, potom áron értékesítette azt. Az Elektronikus Értékesítési Rendszerben fellelhető 2017. decemberi pályázatban a Kvantál meglehetősen kilátástalannak festette le az esélyeket:
A követelést az Egri Törvényszék a QPT-nek megítélte, a Bérc Hotel fellebbezett, tehát a kiíró azt kifejezetten bizonytalan, vitatott követelésként hirdeti meg.A felszámoló a számára kedvező bírósági ítélet birtokában megelégedett azzal, hogy valaki 50,3 milliót fizetett neki a 906 milliós tartozásért.
A Kvantállal szinte egyszerre a Quaestor Invest felszámolója is úgy döntött, hogy dobra veri az 550 milliós követelését. A QI esetében annyival furcsább volt a helyzet, hogy a cég felszámolója ugyanaz a Sonten Kft. volt, amely párhuzamosan az adós, a Bérc végelszámolását is végezte, és mindkét cégben Mike Ferenc ült a döntő pozíciókban, ő volt a felszámolóbiztos és a végelszámoló egyszemélyben. Mint látható, a felszámoló-végelszámoló egyrészt megfellebbezte bíróságon a QPT követelését, másrészt – úgy tűnik – azt sem látta biztosítottnak, hogy a gondjaira bízott 3,6 milliárdos könyv szerinti ingatlanvagyonnal rendelkező cégből ki tudja gazdálkodni saját magának a QI-t megillető tartozást. Ő is pályázatot írt ki, és pontosan ugyanazokat a jelzőket használva, mint a Kvantál, bizonytalannak és vitatottnak minősítette a saját magával szembeni tartozást: „A követelés érvényesítése iránt az Egri Törvényszék előtt peres eljárás van folyamatban, tehát a kiíró kifejezetten bizonytalan, vitatott követelésként hirdeti meg.”
A Sonten 30,5 milliót kért az 550 milliós követelésért cserébe, vagyis az összesen közel másfél milliárdos tagi kölcsön kevesebb mint 6 százalékos áron 80,8 millió forintért tűnt el képből. Nyilvánosan meghirdetett árverésen mentek el a tételek.
A komoly diszkontot és a körülményeket tisztázandó levélben megkerestük a felszámolókat, hogy megtudjuk, miért döntöttek az adósság eladása mellett. Szerettük volna megtudni, mi volt az oka, hogy megelégedtek a 6 százalékos árral, hiszen mind a végelszámolónak, mind a felszámolónak a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania, ami praktikusan azt jelenti, hogy a vagyont az elérhető legjobb áron kell értékesíteni, hogy a kölcsön minél nagyobb része megtérüljön. Ellenkező esetben felelősségre vonhatók arra hivatkozva, hogy nem tettek meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése érdekében. A végelszámolásnál pedig egyenesen 100 százalékos megtérülés feltételezhető. Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ egyik érintettől sem, ahogy arra sem, kik voltak a vevők.
A Sonten szerepe a tagi kölcsön eltakarításával nem ért véget: a felszámoló-végelszámoló a dokumentumok tanúsága szerint fél évvel később belement abba, hogy Mészárosék cége valódi árverés nélkül szerezze meg a szállodát.
Ehhez a már említett banki kölcsönt használták fel. Az UniCredit Bank eredetileg 14,7 millió eurós keretösszegű jelzáloghitelt adott a Bérc Hotel Kft.-nek, ám a csőd idején, amikor felmondták a hitelszerződést, ennek már kevesebb mint fele volt a banki követelés. A pénzintézet 2015. december 3-án eladta a fennmaradt tartozást a Hórusz Faktorház Zrt.-nek, amely aztán tovább passzolta Mészáros Lőrinc csapatának. A feleket hiába kérdeztük, hogy mennyit kellett fizetni a 6,24 millió eurós, 2018-as árfolyamon 1,9 milliárd forintos banki követelésért.
Forrásaink szerint a bank, bár a követelése jelzálogjoggal volt biztosítva, a brókercég körüli pánikhelyzetben 20-30 százalék körüli árra ment le, azaz nagyjából 400-600 millió forint közötti összegért adhatta el a hotel eredetileg 15 éves futamidejű hitelét.
Ha pontos összeget nem tudunk is, az biztos, hogy a Wellnesshotel egy olcsón megvásárolt, ám névértéken közel kétmilliárdot érő kölcsönszerződéssel lett a hotelingatlant birtokló Bérc Kft. legnagyobb hitelezője, és ebben a státuszában kérhette a kétmilliárdos tartozás végrehajtását.A végrehajtás előkészítése során készült egy ingatlan-értékbecslés is. Annak ellenére, hogy a hotel a Bérc Kft.-nek a Mike Ferenc által készített aktuális mérlegében 3,6 milliárdos értéken szerepelt, Ádám Zoltán gyöngyösi végrehajtó jóval alacsonyabbra lőtte be az árat. Ráadásul egy hotel esetében nehezen értelmezhető megoldást választott a becsérték meghatározásra. A 114 szobás, működő szállodára azt írta: „lakottan 1,56 milliárd, beköltözhetően 2,6 milliárd forint”, majd árverésre hívta meg a feleket.
A végrehajtó 2018. augusztusi jegyzőkönyve szerint végül 2,01 milliárdért értékesítették a szállodát, arra azonban nincs benne hivatalos magyarázat, hogy miért ez lett a végső ár:
A mai napon hivatali helyiségemben megjelent Bérc Hotel Ingatlanhasznosító Kft. va. (képviseli Mike Ferenc végelszámoló) adós, valamint Wellnesshotel Építő Kft. vételi ajánlatot előterjesztő. Az ajánlatot előterjesztő nyilatkozza, hogy az árverésen kívüli, de árverés hatályával történő értékesítés vonatkozásában a korábbi 2 012 269 062 forintos vételi ajánlatát továbbra is fenntartja, az adós nyilatkozza, hogy az árverésen kívüli értékesítésről szóló kérelmét továbbra is fenntartja. Megállapítom, hogy (…) a benyújtott kérelem szabályos, valamint a végrehajtást kérő (Wellnesshotel Építő Kft.) írásbeli nyilatkozatában hozzájárult a 2 012 269 062 forinton történő árverésen kívüli értékesítéshez.A jegyzőkönyv szerint a felszámoló-végelszámoló nemcsak hogy belement, hanem maga kérelmezte, hogy ne árverésen, hanem helyette „árverésen kívüli, de árverés hatályával történő értékesítéssel” adják el a szállodát. A végrehajtást elindító Wellnesshotel ebben a verseny nélküli helyzetben lényegében maga adhatott engedélyt arra, hogy a 2,01 milliárddal egy olyan eladási árat fogadjanak el, ami szinte teljesen megegyezett az általa diszkontáron megszerzett banki követeléssel.
Amikor követelésvásárlással a hitelek nagy része egy kézbe kerül, akkor a nagyhitelező döntő pozícióba kerül, ő mondja meg, hogy a vagyonért mennyi számára az elfogadható ár – magyarázta lapunknak egy független felszámoló, miért nincs kivetnivaló az ügymenetben. Sőt abban sincs, hogy a hotelcéggel szembeni 3,5 milliárd forint követelésnek csak töredéke térült meg a hitelnyújtó banknak, illetve a tagi kölcsönt adó Quaestor-cégeknek. Nekik nem, de másnak megtérült a 100 százalék – utalt a Wellnesshotelre, amely a megszerzett követeléseket teljes egészében érvényesíteni tudta a végrehajtásban.
Az így lezavart sikeres „árverés” után a Mészáros-birodalom ügyvédei azonnal nekiláttak, hogy az épületet tehermentesítsék az utolsó quaestoros problémától is. A Kertész és Társai Ügyvédi Iroda, amely más ügyekben is ellátta már Orbán Viktor barátjának jogi képviseletét, a Fővárosi Törvényszéken kérte, hogy vegyék le az ingatlanról a bűnügyi zárlatot. Kertész József Tamás ügyvéd, aki Liszkay Gábor távozása után a KESMA-t megalapító cég tulajdonosa lett, egyebek mellett azzal érvelt, hogy vagyonelkobzást nem lehet végrehajtani az árverésen vett ingatlanon, ezért a bűnügyi zárlat is okafogyottá vált. Mivel Kertész kérését elutasították, második körben a büntetőjog nagyágyúja, Gellér Balázs szállt be Mészárosék érdekeit képviselve az ügybe. Gellér az ELTE büntetőjogi tanszéknek vezetője, több egyetemen tanít, és közreműködött az új Btk. kidolgozásában is. Ügyvédként korábban részt vett a Quaestor-perben. Annak a Tóth Ibolyának volt a tanú érdekében eljáró ügyvédje, aki vallomásával hozzájárult az ügyészség Tarsolyékkal szembeni sok tízmilliárdos károkozásról szóló vádiratának megszületéséhez.
A Fővárosi Főügyészség korábbi cikkünk megjelenése után elismerte, hogy az új tulajdonos, miután bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, kérelmet terjesztett elő a zár alá vétel feloldására, amit azonban a Fővárosi Törvényszék – a Fővárosi Főügyészség erre irányuló indítványaival egyezően – elutasított. Az ügyészség azt hangoztatta, hogy mivel a zár alá vétel ténye ismert volt a tulajdonjogot később megszerző személyek előtt, ezért a Quaestor-ügyben megszülető esetleges marasztaló ítélet esetén végrehajtható a vagyonelkobzás is.
Rekord a Wellnesshotelben
A mátrai szállodaszerzés egyik főszereplőjének, a Wellnesshotel Építő Kft.-nek rekordot hozott a 2018-as év, az egykori Quaestor-ingatlan megszerzésének éve. Adózás után 4,6 milliárd forint nyereséget mutatott ki a cég, amiből Mészáros Beatrix, a tulajdonos Talentis Group Zrt. képviseletében 1,9 milliárd forint osztalékkivétre tett javaslatot a jegyzőkönyv tanúsága alapján.
A Wellnesshotel 2017 január végéig Csík Zoltán érdekeltségében állt, az akkoriban Mészáros jószágigazgatójaként emlegetett egykori életvédelmis nyomozó után Mészáros és Mészáros Kft.-re szállt a tulajdonjog, majd 2018 áprilistól egy másik Mészáros-cég, a Talentis Group Zrt. lett a tulaj. A nyilvános adatokból nem deríthető ki, hogy a rekordban mennyi része volt a bérchotelnek, a mérlegbeszámolókban ugyanis nem részletezték, pontosan mennyiért szerezték meg a szállodát, illetve a követelést, majd mennyiért adtak túl az ingatlanon. Az viszont látszik, hogy a Wellnesshotel nagy tételben vásárolta a követeléseket, 2016-ban összesen bő 4 milliárd forint került ilyen címen a mérlegébe, 2017-ben, amikor a Bérc Hotel Kft. körül felgyorsultak az események, 752 millió forint szerepelt ezen a soron. Abban az évben hirtelen 5,2 milliárd forintra ugrott a tárgyi eszközök (benne az ingatlanok) állománya, 2018-ban pedig nagyot kaszált a Wellnesshotel: 11,3 milliárd forint közelebbről nem részletezett „egyéb bevételt” mutatott ki, adózás utáni eredménye pedig 4,6 milliárd forint volt.