Tegnap este egy alapvetően humoros videót tettem ki Maruzsa Zoltán csendben megdu*ós abszurd sétálása kapcsán. Nyilván az első gondolata mindannyiunknak az volt, hogy "mi a franc ez?" és talán egy röhögés.
Vannak ugyanakkor mélyebb szempontok is a téma kapcsán, amikről beszélnünk kell. Az eset ugyanis több, egymást erősítő okból is súlyosan problémás – nem egyetlen „ízléstelen” mozzanat miatt, hanem a kontextus, a szerepek és az üzenet együttese miatt.
Időzítés
Akkor történik mindez, amikor sorra buknak ki a gyermekvédelmi botrányok, lányfuttatós és gyermekerőszakoló igazgató, bántalmazó alkalmazottak a javítóintézetekben, gyermekothonokban. A társadalom most kiemelten érzékeny a téma kapcsán, ilyenkor kijönni egy ilyen videóval különösen elmebeteg.
Hatalmi és korbeli aszimmetria
Egy idősödő férfi, ráadásul állami vezető, fiatal nőkkel körülvéve jelenik meg. A lányok messiásként várják, őrjöngenek neki, ami önmagában is alá-fölérendeltségi viszonyt sugall. Egy oktatásért felelős vezető esetében ez különösen érzékeny, mert a szerepe elvileg a fiatalok védelméről, fejlődéséről, nem pedig öncélú reprezentációról szól.
Szexualizált tartalom és szereposztás
A bevonulás alatti zene explicit szexuális tartalmú („I wanna fuck you slow with the lights on” - "Lassan akarlak megdu*ni felkapcsolt lámpák mellett"). A lányok sorfalat állnak, világítanak, kiabálnak, miközben a férfi középen vonul – ez vizuálisan és szimbolikusan is egy szexualizált, rajongói-fetisizált jelenet.
Az oktatási szerep teljes félreértése
Egy oktatási államtitkár megjelenése normál esetben szakmai, intézményi, közszolgálati keretben értelmezhető. Itt ehelyett egy popkulturális, celeb-jellegű, erotikusan túlfűtött performansz jelenik meg. Ez rombolja az oktatás, mint közjó, és a pedagógiai tekintély hitelességét. A humor belefér, a tiktok-trendek is beleférnek, de csak ha önazonosan, azokat megértve, szabályokat és határokat betartva történik. - ez nem így történt.
Normalizált tárgyiasítás
A jelenetben a fiatal nők díszletelemmé, statisztává válnak egy férfi hatalmi bevonulásához. A lányok nem mint autonóm személyek, hanem mint „hangulatfokozó” elem jelennek meg. Ez különösen problematikus egy olyan kormányzati környezetben, amely gyakran hivatkozik „erkölcsre”, „családi értékekre”, „gyermekvédelemre”. A szereposztás tovább erősíti a kormány hagyományos női szerepről alkotott véleményét: a nő azért van, hogy a férfit kiszolgálja. 
Üzenet a társadalom felé
A videó azt sugallja, hogy: - a hatalom menő, szexi, ünnepelt;
- a fiatal nők szerepe a hatalom körül a csodálat és kiszolgálás;
- az állami pozíció összemosható a privát vágyakkal és egóval.
Ez különösen káros minta fiatalok számára, akiknek elvileg példát kellene mutatni.
Nem „ártatlan poén”, hanem strukturális probléma
Nem az a gond, hogy „rossz zenét választottak”. A gond az, hogy egy állami vezető saját magát egy szexualizált, rajongói fantáziába helyezi. Ez a hatalommal való visszaélés kulturális formája, még akkor is, ha jogilag nem történik bűncselekmény. Jobb esetben csak példája annak, hogy a Fidesz mennyire kínlódva próbál "menő maradni", bevonzani a fiatalokat - miközben fogalma sincs arról, hogyan kellene ezt, tehát csak vergődnek. Rosszabb esetben pontosan tudták, hogy ez problémás, csak nem érdekelte őket.Ez az egész etikailag, pedagógiailag, társadalmilag és hatalmi szempontból is vállalhatatlan, mert összemossa a közszolgálatot a szexualizált önreprezentációval, és mindezt egy olyan területen, ahol a fiatalok védelme és tisztelete kellene hogy az első legyen.
