Ha netán valaki nem tudná, vagy nem akarná tudni!
Közszereplő
A közszereplő közéleti tevékenységet folytató személy, így a közhatalmat gyakorló politikusok és a nyilvános társadalmi, művészeti tevékenységet végző színészek és művészek is ide tartoznak.
Mivel a jogszabály nem határozza meg egyértelműen, ki számít közszereplőnek, ez gyakorlatban szabad bírói döntés kérdése. Általában az a döntő szempont, hogy a közéleti szereplést önkéntesen vállalta-e az illető. A közszereplők személyi jogainak védelme korlátozottabb, mint a magánszemélyeké.
A közszereplő (vagy újabban közéleti szereplő) egy olyan személy, aki
közhatalmat gyakorol, politikai feladatokat lát el, a politikai közvéleményt formálja, például: általánosságban a politikusok, a miniszterelnök és miniszterek, parlamenti képviselők, polgármesterek (a rendőrök annak ellenére, hogy közhatalmi feladatot látnak el, nem minősülnek közszereplőnek) vagy
valamilyen nyilvános társadalmi, művészeti tevékenységgel a szűkebb vagy tágabb értelemben vett társadalom életét befolyásolja, például: színészek, írók.
Egyszerűen megfogalmazva, a közszereplés közéleti szereplést jelent. A közszereplők köre egyre bővül, régebben csak a politikai feladatokat ellátó személyeket értették alatta, viszont most már színészeket, művészeket is ide sorolnak.
Az is előfordulhat, hogy valaki akaratán kívül válik közszereplővé. Ide tartozik például a mémeken szereplő személyek esete, akik számára az őket érő figyelem, publicitás sok esetben nemkívánatos, kellemetlen következményekkel járhat.
Sokszor jogszabály alapján nem egyértelmű, hogy valaki közszereplőnek minősül-e, így ez egyedi mérlegelés, egyedi bírói döntés kérdése. Általában az számít döntőnek, hogy valaki önkéntes elhatározás folytán vált-e a közélet alakítójává.
Kiemelt közszereplő
A kiemelt közszereplő abban tér el a közszereplőtől, hogy az adott pillanatban vagy az elmúlt egy évben fontos közfeladatot látott el. Ilyen személyek a következők:
államfő, miniszterek, államtitkár
országgyűlési képviselő
politikai párt irányító szervének tagja
magas rangú bírói testület (például alkotmánybíróság) tagja
a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja
nagykövet
rendvédelmi szerv központi szervének vezetője
állami tulajdonú vállalat irányító testületének tagja
nemzetközi szervezet vezetője
Közszereplő jogai
A közszereplők személyi jogait máshogy kezeljük, mint a magánszemélyekét. A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok, amelyek a közszereplőket megilletik, lényegében korlátozzák a személyi jogaik védelmét. A közszereplők vállalják azt, hogy a sajtó és a közvélemény nemcsak nyomon követi tevékenységüket, hanem hivatkozhatnak rájuk, illetve kritikával is illethetik megnyilvánulásaikat. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására ahhoz, hogy képet, hanganyagot készítsenek róla és azt felhasználják.
Az is előfordulhat, hogy – a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog védelmében – az adatokat nem lehet törölni, ha a közérdek azt kívánja, hogy azok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.
Összességében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb, mint a magánszemélyeké, hiszen önként vállalták a nyilvánosságot. Bár személyi jogainak védelme korlátolt, az emberi méltóságukat tiszteletben kell tartani. Nem érheti őket magán- és családi életükre, otthonukra vonatkozó sérelem.
A közszereplők magánéletének határait sok esetben nem tartják tiszteletben. Az, hogy a közszereplők tűrési kötelezettsége meddig terjed, bírósági döntés kérdése, és mivel minden eset különböző, ezért az adott eset egyedi elbírálást igényel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közszereplők nem feltétlenül számíthatnak anyagi kompenzációra az őket ért atrocitásokért cserébe.
Az olyan személyek jogi védelme számára, akik akaratuk ellenére válnak közszereplővé, az Európai Unió megalkotta a szerzői jogvédelmi törvény egy módosítását, az úgy nevezett Article 13-t. Ennek célja, hogy az interneten olyan rendszereket hozzanak létre, amelyek szűrőkön keresztül segítenek meggátolni a jogvédelemmel ellátott fotók, videók és zenék jogtalan terjesztését.
...és neeeem csak a hivatalában az irodájában KÖZSZEREPLŐ, hanem a nap 24 órájában, ráadásul a hivatalának megszűnését követő EGY ÉVIG közszereplő marad.
Értelmezés szerint aki egy politikai párt bármilyen kampányában önként résztvesz, közszereplővé válik, mivel ezen tevékenység ideje alatt a KÖZVÉLEMÉNYT FORMÁLÓ szerepet tölt be.
Megjegyzem! Aki egy településen POLITIKAI SZEREPLŐ, POLITIKAI SZEREPET, FUNKCIÓT lát el, párt tagja, vezetője, vezetőségének tagja az a személy azon a településen az őt e funkcióra jelölő, vagy őt megbízó PÁRTOT annak MINDEN értékrendjét, politikáját, megnyilvánulását képviseli, azaz azt a PÁRTOT KÉPVISELI MINDENBEN. Tehát nem tehet úgy, mintha neki semmi köze nem lenne hozzá.
Aki nem tudná, vagy nem akarná tudni! Magyarország NEM KERESZTÉNY ÁLLAM! ....csak élnek benne keresztény vallásúak is.
Magyarország világi állam más szóval szekuláris állam. Jelentésében nagyon hasonló a francia eredetű laikus állam kifejezéshez is.
A három fogalom közötti különbségek apróak lehetnek, de a közös lényegük az állam és az egyház intézményes elválasztása.
Szekuláris állam: Az állam világnézetileg semleges, nem támogat és nem diszkriminál egyetlen vallást sem. A kifejezés a latin saecularisatio szóból ered, ami az egyházi javak világi célra történő átvételét jelentette. A modern értelemben azonban az állam és az egyház szétválasztására utal.
Laikus állam: Ezt a fogalmat leggyakrabban a francia modell kapcsán használják, ahol a szétválasztás nagyon szigorú, és az állami közterületekről kiszorítja a vallási jelképeket. A laicitás elve garantálja a vallásszabadságot, de a vallási jelenségeket a magánszférába korlátozza.
Világi állam: Ez a legáltalánosabb megnevezés a vallástól és az egyháztól független államra. Magában foglalja a szekuláris és a laikus modellt is, a szétválasztás szigorúságától függetlenül.
A szekuláris állam olyan állam, amely hivatalosan semleges a vallási ügyekben, és elválasztja az állami intézményeket a vallási intézményektől. Ez azt jelenti, hogy nincs államvallás, és az állam nem részesít előnyben vagy hátrányban senkit a vallási meggyőződése vagy annak hiánya alapján.
A szekuláris állam fő jellemzői
Semlegesség: A szekuláris állam nem támogat semmilyen vallást vagy vallásnélküliséget. Törvényei és politikája nem vallási dogmákon alapulnak.
Egyenlőség: Minden állampolgárral egyenlően bánik, függetlenül attól, hogy melyik valláshoz tartozik, vagy egyáltalán nem vallásos. A vallási hovatartozás nem lehet alapja sem a kivételezésnek, sem a hátrányos megkülönböztetésnek.
Szabadság: A szekuláris állam garantálja a vallásszabadságot. Az emberek szabadon gyakorolhatják vallásukat (vagy nem gyakorolhatják), feltéve, ha ezzel nem sértik meg a törvényeket.
Vallási függetlenség: Az állam nem avatkozik bele a vallási szervezetek belső ügyeibe, és a vallási vezetők sem befolyásolják az állami politikát.
Társadalmi és politikai szétválasztás: Célja egy olyan közös, semleges, nyilvános tér létrehozása, ahol a különböző vallási és nem vallási nézeteket valló emberek egyenlő feltételek mellett találkozhatnak.
Szekuláris állam vs. ateista állam
Fontos különbséget tenni a szekuláris állam és az ateista állam között:
Szekuláris állam: Nem foglal állást a vallással kapcsolatban, és minden vallást tiszteletben tart. Nem hirdeti, hogy nincs Isten, és nem szorgalmazza a vallási meggyőződések feladását.
Ateista állam: Ellenzékben van a vallással, és az ateizmust hivatalos ideológiaként támogatja. Történelmi példa erre a kommunista Albánia, amely a világ első ateista államának nyilvánította magát.
Példák a szekularizációra
Franciaország: A francia modell a legszigorúbb szekularizációs példák közé tartozik, ahol az állam és az egyház szigorúan elválik egymástól (laïcité).
Egyesült Államok: A "church and state" elválasztása az Alkotmány első kiegészítésén alapul, amely megtiltja az államnak, hogy államvallást alapítson, vagy beavatkozzon az egyén vallásgyakorlásába.
India: India alkotmánya nem határoz meg államvallást, és egyenlően tiszteletben tartja a különböző vallásokat, tükrözve az ország vallási sokszínűségét.
Az már egy más dolog, hogy orbán uralkodása óta jelentős előnyben részesíti és igen jelentősen támogatja KÖZPÉNZBŐL a katolikus egyházat, illetve az ő hatalmát támogató egyházakat, míg a vele kritikusakat elnyomja, igyekszik ellehetetleníteni.
Te fidesz - kdnp aktivista, aláírás gyűjtögető! Tedd föl magadnak a kérdést és rágódj el, gondold végig....
Ha Magyarországot támadná meg valaki, akkor is ezt a hazug ócska maszlagot adnátok elő amit most a "Brüsszel háborús tervei"-vel kapcsolatosan? Mit szólnál ha akkor pl a Szlovákok, az Osztrákok a Szlovének....stb... gyűjtögetnének így aláírásokat? ....és ellenünk a megtámadott ellen kampányolnának? Na rágódj el ezen! Aztán állj ki nyugodt lelkiismerettel aláírást gyűjtögetni ha még tudsz.
90-es évek elején mikor a szerbek megtámadták a Horvátországot, illetve Boszniát mi segítettük a megtámadottat a Horvátokat, aztán Boszniát. ( IFOR 1996 ). A Szerbek többször átlőttek és átrepültek Magyar terület fölé...és NEM VOLT "Háborús veszélyhelyzet" Magyarországon. Az ország a nép élte békés életét, egyedül MI Katonák voltunk készenlétben.
Ha valaki nem tudná.
Minden pártnak joga kampányolni, aláírást gyűjteni a törvény által meghatározott keretek közt és módon.
Mindenkinek joga odamenni és kérdezni, érdeklődni, vitába szállni.
A fidesz - kdnp a "Brüsszel háborús terve" elleni aláírásgyűjtéssel szándékosan megtéveszti a polgárokat. Ugyanis azt állítják ezzel, hogy az Oroszország és Ukrajna közti háborút "Brüsszel" és a Magyar ellenzék akarja, Magyar katonákat akar küldeni Ukrajnába és csak egyedül a fidesz - kdnp akar békét. Ez pedig hazugság.
