2026/02/27

1000.-os benzinár? orbánék ócska hazugsága.

 Szia! Egy hordó nyersolajból hány liter benzin/gázolaj nyerhető ki?


Szia! Egy szabványos hordó nyersolaj (kb. 159 liter) finomítása során a kapott üzemanyag mennyisége a finomítási technológiától és az olaj minőségétől is függ.

Átlagosan a következő mennyiségekkel számolhatsz:

Benzin: Körülbelül 70–75 liter nyerhető ki hordónként.

Gázolaj (Dízel): Körülbelül 40–45 liter keletkezik hordónként.

Fontos tudnivalók:

A finomítás során az össztérfogat „megnő”, így a 159 literes hordóból összesen kb. 170 liter termék lesz.

A maradék részéből egyéb termékek (kerozin, fűtőolaj, aszfalt, műanyag alapanyag) készülnek.

A modern finomítók képesek a nehezebb összetevőket is benzinné alakítani („krakkolás”).

Szeretnéd tudni, hogyan változott a kőolaj világpiaci ára az elmúlt hónapokban?


Igen! De kérem az orosz olaj árát is.


Természetesen! Az olajárak az elmúlt hónapokban jelentős ingadozást mutattak a globális gazdasági helyzet és a geopolitikai feszültségek hatására. 


Aktuális olajárak (2026. február végi adatok)

Az irányadó világpiaci árak és az orosz olaj ára közötti különbség jelenleg is számottevő: 


Olajtípus Aktuális ár (USD/hordó) Megjegyzés

Brent (Európai irányadó) ~71–72 $ Január óta kb. 7%-ot emelkedett.

WTI (Amerikai irányadó) ~65–66 $ Az elmúlt hónapban 4-5% körüli pluszban van.

Urals (Orosz export olaj) ~53–58 $ Erős diszkonttal forog a nyugati típusokhoz képest.

Az orosz olaj (Urals) helyzete

Az orosz olaj ára több tényező miatt is alacsonyabb a világpiaci átlagnál:

Diszkont (Árkedvezmény): Az orosz olajat jelenleg jelentős, hordónkénti 13–20 dolláros kedvezménnyel adják a Brenthez képest a szankciók és a korlátozott vásárlói kör miatt.

Ársapka: A G7 országok által bevezetett 60 dolláros ársapka továbbra is befolyásolja a kereskedelmet, bár Oroszország saját „árnyékflottájával” igyekszik ezt kijátszani.

Főbb vásárlók: Mivel az európai piacok nagy része bezárult, az orosz olaj fő célpontja most India és Kína, ahol a vevők komoly alkupozícióban vannak. 


Érdekesség: Magyarország számára az orosz olaj ára kulcsfontosságú, mivel a hazai finomító (MOL) jelentős részben a Barátság vezetéken érkező orosz kőolajra támaszkodik. 



Mi mennyiért kapjuk az orosz olajat?


Magyarország (pontosabban a MOL) az orosz kőolajat nem rögzített áron, hanem a világpiaci árhoz (Brent) képest jelentős kedvezménnyel (diszkonttal) vásárolja.

Becsült aktuális beszerzési ár (2026. február)

Mivel a MOL üzleti titokként kezeli a pontos szerződéses árat, az elemzői adatok és a piaci indexek alapján az alábbiakkal lehet számolni:

Urals (orosz olaj) piaci ára: Jelenleg kb. 53–58 dollár hordónként.

A kedvezmény mértéke: A Brent típusú olajhoz képest a diszkont mértéke az elmúlt hetekben tágult, és hordónként 12–28 dollár között mozog a különböző szállítási útvonalakon.

Magyarországi import ár: 2025-ös adatok alapján a Magyarországra érkező orosz olaj átlagosan 20%-kal olcsóbb volt a nem-orosz alternatíváknál. Ez hordónként nagyjából 4–9 dollár tényleges árelőnyt jelentett a Brenthez képest. 


Miért nem érezzük ezt a benzinkutakon?

Bár az alapanyag olcsóbb, az üzemanyag ára több okból is magas marad:

Brent-alapú árazás: A hazai üzemanyagárakat a kormányzati elvárásoknak megfelelően a régiós (szomszédos országok) áraihoz és a Brent jegyzésárához kötik, nem az orosz olaj beszerzési árához.

Különadó (Brent-Urals adó): A magyar állam a MOL által realizált extraprofit (a Brent és az Urals ára közötti különbség) jelentős részét, jelenleg 95%-át elvonja különadó formájában.

Tranzitköltségek: A Barátság kőolajvezetéken és az Adria-vezetéken keresztül történő szállítás díjai (ukrán és horvát tranzit) jelentősen megemelkedtek az elmúlt időszakban. 


Összegezve: A MOL hordónként nagyjából 15–25 dollárral olcsóbban juthat hozzá az orosz olajhoz a világpiaci árhoz képest, de ennek a haszonnak a döntő többsége az államkasszába vándorol adóként, vagy a megemelkedett szállítási költségekre megy el. 



Értem.  Ha nem kapnánk orosz olajat, mennyivel emelkedne az üzemanyagár?


Erre a kérdésre nincs egyetlen, mindenki által elfogadott szám, mivel a becslések tág határok között mozognak a gazdasági elemzők és a politikai döntéshozók között.

Az orosz olaj esetleges kiesése esetén az alábbi forgatókönyvekkel számolnak a szakértők (a jelenlegi, 600 Ft körüli árakhoz képest):

A legfontosabb becslések

MOL-becslés (mérsékelt emelkedés): Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szerint a Barátság vezeték teljes leállása nagyjából 10%-os áremelkedést okozna a benzinkutakon. Ez a jelenlegi árak mellett kb. +60 forintot jelentene literenként.

Kormányzati becslés (drasztikus emelkedés): Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció szerint az orosz olaj és gáz kiesése esetén az üzemanyag ára akár az 1000 forintot is elérhetné. Ez a jelenlegi szinthez képest kb. 60-70%-os drágulást jelentene.

Független elemzői vélemények: Több szakértő szerint a fogyasztók alig vennék észre a változást, mert az üzemanyag ára már most is a világpiaci (Brent) árhoz igazodik, nem pedig az olcsóbb orosz olajhoz. Az orosz olajon elért hasznot jelenleg az állam vonja el adóként, így a kiesés inkább a költségvetésnek fájna, nem a kutas áraknak. 


Miért emelkedne egyáltalán az ár?

Ha leállna az orosz szállítás, az alábbi többletköltségek jelennének meg:

Drágább alapanyag: Az orosz (Urals) olaj helyett a drágább, világpiaci árú Brent olajat kellene megvenni.

Szállítási költség: A vezetékes szállítás helyett drágább, tengeri útvonalon (Adria-vezeték) érkezne az olaj, amelynek tranzitdíjai jelentősen nőttek.

Finomítói átalakítás: A százhalombattai finomítót műszakilag fel kellene készíteni a nem orosz olaj 100%-os feldolgozására, ami egy nagyjából 200-250 milliárd forintos (kb. 500-700 millió dolláros) beruházás. 


Összegezve: Míg a technikai átállás és a drágább szállítás valóban okozna némi drágulást (becslések szerint literenként pár tíz forintot), az 1000 forintos ár inkább egy politikai jellegű, legrosszabb eshetőséggel számoló jóslat.

2026/02/25

szijj-ártó petiKÉM USA gáz trampli, kettős balhé.

 George Lazar

"Meghökkentő, hogy semmit sem ír a magyar sajtó Szijjártó magyar külügyminiszter minapi washingtoni tárgyalásairól. A sebtében összehívott “Transatlantic Gas Security Summit”-ról van szó, amelyet a Donald J. Trump Béke Intézetben tartottak.

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter és Doug Burgum amerikai belügyminiszter közrefogta a magyar külügyért (lásd fotó), és gyakorlatilag közölte vele, hogy a jövőben nem lesz több orosz gázvásárlás, amerikai cseppfolyós gáz lesz..
Görögországi kikötő lesz a cseppfolyós gáz LNG hub-ja, és onnan Bulgárián, Románián, Moldován keresztül Ukrajnába pumpálják azt, ahol már léteznek hatalmas földalatti tárolók. Azok eddig orosz gázt tároltak.
A Romániában elágazó szárnyvezeték szolgálja Magyarország és Szlovákia gázigényeit.
Trump elnök jóváhagyta mindezt, és athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle, teljes mellszélességgel a javaslat mögött áll. Fontos tudni, hogy Guilfoyle korábban az ifjabb Trump barátnője volt, és így gyakorlatilag a Trump család tagja. Az is érdekes, hogy Kimberly egykoron igencsak demokrata párti volt és Gavin Newsom felesége is, aki Kalifornia kormányzója és 2028-ban valószínüleg elnökjelölt.
A megvalósításban résztvesz a Shell USA cég is.
Úgy tűnik Szijjártó megszeppent, és mivel a résztvevők, Görögország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Moldova, Horvátország, Litvánia, Szerbia és Bosznia közös nyilatkozatot fogadtak el.. ő is beállt a sorba.
Az ukrán delegáció vezetőjével Anatolij Kutsevol energiaügyi miniszterhelyettessel fotózkodott a családi fotón.
A dolog persze zsenáns. Miközben Szijjártóék (csak magyarul) szídják az ukránokat, szídják a Shell-t, addig Washingtonban közösen fotózkodnak, nyilatkoznak és tárgyalnak...
De jó lenne, ha a magyar kormánysajtó végre elmondaná a "magyar embereknek", hogy mi is történt ezen a sorsdöntő “Transatlantic Gas Security Summit”-on a washingtoni Donald J. Trump Béke Intézetben.
A jobb alsó fotón Kimberly Guilfoyle görög nagykövet az ifjabb és idősebb Trump között.
Hát így megy ez.
(Hungarian language opinion piece..)"

Ennyit a tróger orbán banda naaagy béke harcáról meg szuverenitásáról, meg naaagy harcairól. Rájuk szól trampli gazdi és fülüket farkukat behúzva lapítanak. Na de mit szól ehhez putyin meg lavrov gazdi? Szar ügy ha valakinek két gazdája is van. 😃

2026/02/24

Vallás mint a hatalom gyakorlás eszköze, illetve az ember kiteljesedésének gátja, vagy segítője. Vallás mint az identitás zavar okozója.

 Vallás mint a hatalom gyakorlás eszköze, illetve az ember kiteljesedésének gátja, vagy segítője. 

 Az egyisten alapú vallások mint a keresztény a muszlim mind a félelemre az alárendeltségre építenek.  "Élj, viselkedj úgy, mert különben ilyen olyan büntetés. ... " Mellette ígér egyfajta "jutalmat" a túlvilágot ami megfoghatatlan.  Imádd szeresd istent mert ha nem... Istentől eredeztetett hatalmat fogadd el, hódolj, alázkodj meg. Egyenkocka  szürke tömeget  alakít ami könnyen irányítható, mert "isten...." Azaz a hatalomgyakorlás az emberek a tömeg fölötti uralom...uralkodás... eszköze isten és egyháza.

Más "vallások" pedig az ember kiteljesedését segítik, és/vagy a ember és természet egyensúlyát egységét hirdetik és arra nevelnek. 

Illetve a "természeti" népek "istenei" az életmódjukból a természetből eredeznek és az életüket segítik. Nincs alá fölé rendeltség. 


Vallás mint az identitás zavar okozója.

A Hun/Magyar többisten hívő "pogány" nép istenei a természethez kötődőek, a természtből az életmódjukból eredeztetettek. 

A keresztény isten pedig egy uralkodó felsőbbrendű mesterséges isten akinek hódolni kell. 

Az ősi terészetes hitünket erőszakkal és hirtelen vették el, hirtelen erőszakkal erőltettek ránk egy másik vallást, másik istent. Azaz nem fokozatosan, természetes módon ment végbe a váltás. Ez tudatalatti identitászavart okoz a magyar népben. Egyikben sem érzi magát otthon, egyiket sem tartja sajátjának. Lelkesedik az őseiért a "pogány" hun/magyar őseiért a hont foglalókért, közben "pogányként" egy "idegen" isten  egyházának uralma alatt él, egy "idegen" istent ráerőltető királyt imád mint a honból országot építőt. Ez a kettősség okoz identitászavart és ez miatt is nem képes igazi nemzetté vállni. 

Dr Sándor Zsuzsának és a többi hasonlónak.

 Nem értem... Elvileg tanult értelmiségiek mennek egy olyan valaki után nyelvlógatva aki a ner neveltje, 20 éven át fidesz tag, 14 éven át a ner-ből élt luxuséletet. Olyan után aki cirkuszi show műsort rendez sokmillióból...kitudja honnan az a pénz... zászlólengetős menetelős bevonulós dzsemborét rendez. Aki azokat akik 16 éve viszik bőrüket vásárra ez ellen a tróger hatalom ellen...aminek sok éven át részese volt ez a nerlovag is... ez a senkiházi nárcisztikus botrányos személyes bosszútól lihegő akárki "óellenzéknek" nevez. Ez a szarházi mer minket "óellenzéknek" nevezni és ő is a hívei is azzal zsarolni, hogy vagy ő, vagy orbán... És elvileg értelmiségiek nyelvlógatva esnek hasra ez előtt a szarházi előtt? Pont kendtek akiknek meg KELLETT VOLNA tanítania ezt a népet a demokrácia működésére? ... Kendtek IS BŰNÖSÖK, hogy ide jutottunk. Nyugodtan álljanak a tükör elé a magyar értelmiségiek, főleg az "elit" és köpködjék szemközt önmagukat. Kendtek voltak azok akiknek egyharmada ide, egyharmada amoda nyalt tövig, egyharmaduk pedig fülét farkát behúzva kussolt, lapított. Holott épp kendteknek kellett volna ordítani... NEM JÓ EZ AZ ÚT, ÁLLJUNK MEG! ... Nem... kendtek nem tették és most is nyelvlógatva hasalnak le egy szarházi előtt, az helyett, hogy azokat segítenék akik legalább egy darabkáját mentenék annak az elhazudott, ellopott demokráciának. Köpjék magukat szemközt!


Tisztelt és kevésbé tisztelt politikai és értelmiségi "elit"!
Ha már szándékosan elmulasztottátok 35 éven át megtanítani e népet a demokráciára, annak működésre, akkor tegyétek meg most! Ugyanis a ti mulasztásotoknak köszönhető, hogy e nép nem tudja mi a demokrácia, hogyan működik az, téveszméi vannak róla. Ennek következménye, hogy nem vezetőket választ és követ, hanem vezéreket, naccságosurakat. Ennek következménye, hogy a nép nagyrésze szolgalélekkel követ vezéreket, átverhető, megvezethető, ennyire megosztható. A ti hibátok, sőt bűnötök, hogy e népben nincs védekező reflex ha a demokrácia intézményei, szabályai sérülnek, azokat lebontják.
Tudom... Egyszerűbb egy mindentis tűrő szolgalelkű népet, közösséget meg-vezetni, mint egy tudatos, öntudatos népet, közösséget. Csakhogy ez vezetett ide ahol most tartunk és ez a ti hibátok, bűnötök.
...és nehogy azt merészeld mondani, hogy a "demokrácia nem tanítható"! De bizony tanítható, sőt, tanítani KELL...ENE! ...már minimum középiskolától kezdve. Senki nem születik demokratának, hanem azzá válik, mert megtanulja... ha van honnan.

Eddig nem tettétek, tegyétek meg most! Mert ha így folytatódik, e nép sosem lesz képes normális demokráciában élni, Méginkább belesüllyed ebbe a mocsokba amibe belevezettétek. Ez pedig tragédiához e nép tragédiájához vezet. Tegyétek meg mielőtt végleg késő lesz és tragédiába rohan e nép. ... veletek együtt.

Amíg ez a nép észhez nem tér addig itt változás nem lesz. Amíg cirkuszi show műsorokat rendező magukat politikusnak nevező "sztárokat", imádni való vezéreket választ és követ. Amíg cirkuszi show műsorok vonzzák, aztán a tömegpszichózisnak enged addig itt nem lesz változás. Amíg arra vár a nép, hogy megmondják neki mikor miről mit gondoljon, mi legyen a véleménye addig itt nem lesz változás. Amíg e népnek "ellenségek" kellenek akikre rákenheti saját balfaszságát, addig itt nem lesz változás. Amíg e népet hazug mesékkel, propagandával félelemben lehet tartani addig itt nem lesz változás. Amíg a népet meglehet venni alamizsnákkal addig itt nem lesz változás. Amíg a nép jobban vágyik és jobban hisz a szépen hangzó hazugságoknak mint a fájó igazságnak, addig itt nem lesz változás. Amíg a népnek vezérek kellenek és nem vezetők, addig itt nem lesz változás. Amíg a nép nem fogja föl, hogy a politikus nem vezér, nem imádni való sztár, hanem a nép alkalmazottja, addig itt nem lesz változás.

2026/02/22

A mérhetetlen gyűlölet.

 A mérhetetlen gyűlölet nem egyik napról a másikra születik. Több forrásból táplálkozik:

1. Folyamatos uszítás és ellenségkép-gyártás
Ha a politika évekig úgy beszél másokról, mint „ellenségről”, „árulóról”, „veszélyről”, az lassan normalizálja az agressziót. Amikor egy kormányzati kommunikáció – például a Magyar Kormány kampányai – vizuálisan is erőszakos üzeneteket közvetítenek, az nem marad következmények nélkül. Az emberek egy része felhatalmazva érzi magát a gyűlöletre.
2. Frusztráció és félelem
Gazdasági bizonytalanság, megélhetési gondok, kilátástalanság. Ilyenkor sokkal könnyebb egy „bűnbakot” kijelölni, mint a valódi problémákkal szembenézni. A düh irányt keres – és ha kap egy célt, rááll.
3. Dehumanizálás
Amikor a másik politikai oldalt nem emberként, hanem „kártevőként”, „ellenségként” ábrázolják, onnantól a verbális agresszió gyorsan átcsúszhat képi vagy akár fizikai erőszak fantáziájába is. A célkereszt, a fejbelövés szimbolikája már nem vita – hanem erőszakos üzenet.
4. A közbeszéd eldurvulása
A közösségi média algoritmusai a legerősebb érzelmeket jutalmazzák. A higgadt, árnyalt vélemény kevésbé terjed, mint a sokkoló, megosztó tartalom. Így a gyűlölet hangosabbnak és elterjedtebbnek tűnik.
De fontos kimondani:
Az erőszak vizuális vagy szimbolikus normalizálása veszélyes. Amikor egy politikai közegben „viccként” vagy kampányeszközként jelenik meg a lelövés képe – akár egy ellenzéki férfi, akit a síró gyereke és felesége vár haza –, az átlép egy határt. Ott már nem programokról, nem jövőképről van szó, hanem az emberi méltóság megsértéséről.
A demokrácia alapja az, hogy nem értünk egyet – de nem akarjuk megsemmisíteni a másikat.
A kérdés nem az, hogy kinek van igaza.
A kérdés az, hogy milyen országban akarunk élni:
– ahol politikai ellenfél van,
vagy
– ahol ellenség, akire célkeresztet rajzolnak?
A gyűlölet nem erő. A gyűlölet mindig a félelem jele.
És ha hagyjuk, hogy ez legyen a norma, az mindannyiunkat szegényebbé tesz – függetlenül attól, kire szavazunk.

2026/02/15

Nem évértékelő volt, hanem díszletbemutató.

 "Na gyerekek, ez a tegnapi nem évértékelő volt, hanem díszletbemutató.

Az ország vezetője beszélt, mögötte meg nem szakpolitika, nem felelősség, nem tudás,
hanem celebek, influenszerek és gondosan válogatott arcok, mint egy rosszul sikerült tévés gála főpróbáján.
Ott ült közvetlen Viktor mögött Rákay Philip meg Szabó Zsófi – mintha az ország sorsát PR-kampánnyal kellene megtámasztani.
Mellettük egy influenszer, Kaszás Márk,
akitől az a legkomolyabb szakmai teljesítmény, hogy bokszolt a tévében.
Ez már nem politika, ez tartalomgyártás.
Feljebb Schóbert Norbert Jr., mellette Kautzky Armand, mögöttük Kucsera Gábor és Tápai Szabina, utóbbi egyenesen NER-közeli influenszerügynökséghez bekötve.
Nem véletlenül. Itt már nem a vélemény számít, hanem a lojalitás.
És ez még csak a kirakat.
Ott volt Curtis, Dopeman, Young G, Hajdú Péter, Hajas László, Németh Kristóf, Zalatnay Sarolta – mintha egy „Ki van még a fedélzeten?” című Facebook-poszt élő változatát néznénk.
Ez az egész egy dolgot árul el:
a hatalom már nem bízik az érveiben.
Nem hisz a gazdasági számokban, nem hisz az eredményekben, ezért arcokat ültet maga mögé, hogy legyen mit mutatni a kamerának.
Ahol régen miniszterek ültek, ott ma influenszerek.
Ahol régen felelősség volt, ott ma láthatóság.
Ahol régen kormányzás, ott ma marketing.
Ez nem erődemonstráció.
Ez bizonytalanság.
Ez annak a jele, hogy már nem az országot akarják meggyőzni,
hanem a közösségi médiát.
És amikor egy kormány már celebekkel takarja el a valóságot, akkor ott nem a nép áll mögötte – hanem a díszlet."

2026/02/07

Délszláv ( Szerb - Horvát - Bosnyák ) háború.

 Abban az időszakban épp a Kaposváron székelő 2.- gépesített hadosztály vezetésbiztosító zászlóaljánál szolgáltam. Ismerem az egész akkori helyzetet a hadsereg készenlétét a nagyatádi menekült tábor előkészítését. Volt benne részem bőven nekem személyesen is, a kollégáimnak a beosztottaimnak is. A családjaink is megérezték bőven. Volt olyan, hogy az illetékestől megkaptam az eligazítást a feladatra, majd hazaküldtek, közöljem a családommal, majd érkezem valamikor... hogy hová s miért meddig leszek semmit. Egy hét múlva mentem haza. .... Az ország nagyrésze élte mindennapi életét és senki nem rettegett, nem fenyegetőzött háborúval. Nem volt "háborús veszélyhelyzet", pedig az a háború közvetlen a határmentén volt. A szerbek nem egyszer átlőttek, repülőik berepültek, rakéta átjött, Barcs határában bomba csapódott be. Szerbek kijelentették... "Magyarország Veszprémig Szerbiáé.".

Akinek dolga volt vele, az tette a dolgát. Ennyi volt és ennyinek kéne lenni most is.
Nagyatádi menekülttábort EGY HÉT alatt építette ki a hadsereg segítségével az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) támogatásával a Magyar UNHCR. Ráadásul úgy, hogy nemzetközi elismerést vívott ki, minta volt a világban. Még Diana hercegnő IS meglátogatta.
A nagyméretű, korábbi laktanya területén működő nagyatádi menekülttábor 1991 augusztusában nyílt meg a délszláv háború idején, ahol több mint 40 ezer ember, köztük horvátok és magyarok leltek menedékre az azt követő öt évben, így a város kulcsszerepet játszott az európai segítségnyújtásban.
Főbb tudnivalók:
Megnyitás: 1991. augusztus, a horvátországi háború okozta menekülthullám miatt.
Kapacitás és hatás: Európa egyik legfontosabb menedékközpontjává vált, amely több tízezer embernek nyújtott átmeneti otthont.
Történelmi jelentőség: A menekültek ellátása és a helyi lakosság segítsége révén Nagyatád kiemelkedő szerepet vállalt a humanitárius válság kezelésében.

---------------------------------------------------------------------------------------

"Délszláv háború 1991-től az 1995-ig (Horvátország, Szerbia) - MÉGSEM VOLT háborús veszélyhelyzet Magyarországon
❗
Magyarországon a háborús veszélyhelyzetet először 2022. május 24-én hirdette ki a kormány, az Alaptörvény módosítása után. Ez a döntés közvetlenül azután született, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, és az új kormány (Fidesz-KDNP) esküt tett.
Határőrzésében a NAGYKANIZSAI, LETENYEI Határőrök is részt vettek ÉLES HELYZETBEN❗
A magyar Határőrség (HŐR) járőrei kulcsfontosságú, rendkívül veszélyes és feszült időszakot éltek át az 1991–1995 közötti délszláv háború idején. A déli határszakaszon szolgálatot teljesítő állomány feladata a háborús konfliktus Magyarországra történő átterjedésének megakadályozása, a menekülthullám kezelése és a határrend helyreállítása volt. (1995-ös Daytoni békeszerződés)
A délszláv háborúk (különösen az 1991-es horvátországi háború) idején a Magyar Honvédség (MH) készenléti állapota jelentősen megnőtt a déli határszakasz közvetlen veszélyeztetettsége miatt. Magyarország a konfliktus során végig a béke megőrzésére törekedett, miközben fegyveres erőit a határsértések elhárítására és a területi integritás védelmére összpontosította.
A honvédségi készenlét főbb jellemzői 1991–1995 között:
- Déli határőrizet megerősítése: A délszláv válság kitörésekor, 1991 nyarán a Magyar Honvédség megerősítette a déli határ védelmét. Harcoló alakulatokat vezényeltek a térségbe, különösen Baranya és Somogy megye határ menti területeire.
- Fokozott harckészültség és légtérvédelem: A jugoszláv néphadsereg (JNA) gépei többször is megsértették a magyar légteret, a konfliktus pedig átterjedt a határ menti területekre. A magyar légvédelem és a határ menti csapatok fokozott készültségben voltak, és utasítást kaptak a határsértő repülőgépekkel szembeni fellépésre.
- Barcsi bombázás (1991. okt. 27.): A konfliktus közvetlen közelségét mutatta, amikor a JNA repülőgépei kazettás bombákat dobtak Barcs városára. Ez a magyar politikai és katonai vezetést a készültség további fokozására késztette, ugyanakkor a kormányzat igyekezett elkerülni a közvetlen fegyveres konfliktusba sodródást.
- Haditechnikai és logisztikai felkészülés: A honvédség folyamatosan monitorozta a határ túloldalán zajló eseményeket. A déli körzetben lévő erők (páncélosok, tüzérség) készen álltak a védekezésre.
- Határőrök és katonák szerepe: A határőrség és a honvédség egységei közösen biztosították a határszakaszt, kezelték a menekülthullámokat és igyekeztek megakadályozni a fegyvercsempészetet."