Jogállamiság? World Justice Project 2024-es világ jogállamiság rangsora.

 "Kijött a World Justice Project 2024-es világ jogállamiság rangsora. Hol mennyire uralkodik a jog, és mennyire az önkény?

Ez a legátfogóbb jogállamiság lista és kőkemény gazdasági következményei is vannak, hogy melyik ország hol szerepel rajta, hiszen globális befektetőként mindenki nézi és ismeri ezt. Betehetem ide a lábam, nem fognak kifosztani? Meneküljek el onnan? Vigyem el a tőkém? Alapvető fontosságú, hol, melyik országban mennyire uralkodik a jog, mennyire lehet számítani arra, hogy a tulajdonod, a vagyonod biztonságban van és érvényesülhetnek a jogaid, és a szerződéseket be lehet tartatni - akár az állammal szemben. Ez a gazdagság és a fejlődés No.1 alapja, a jogállamiság megléte, enélkül nincs semmi. Mindenki oda igyekszik befektetni is, ahol biztonságban van és oda viszi az eszét, a szellemi tulajdonát is. Ezért a nem jogállamok hanyatlásra vannak ítélve.

Nos, nem meglepő a skandináv államok élenjárása, ezek kifogástalan jogállamok. Európa általában is jól szerepel. A régiós posztkommunista országok sem állnak rosszul, nem véletlenül a leggazdagabbak a leginkább jogállamok (Csehország, Szlovénia, Baltiak). Lengyelország három helyett javított egy év alatt, a jogállamiság helyreállítása, ami hosszú folyamat, máris látszik, és ezt a befektetők is észreveszik, látják és tudják.

A további helyezések. Magyarországot (73. tök utolsó az EU-ban) már olyan afrikai (!) országok is megelőzik, mint Ruanda (40.) Namíbia (44.), Botswana (51.), Dél-Afrika (57.), Senegál (60.), Ghána (62). továbbá Jordánia (61.), Mongólia (66.), Nepál (69). A brutális lecsúszásnak a jogállamiságban gazdasági következményei is lesznek, és már vannak is stagnálásban, relatív lecsúszásban az EU legszegényebb állama státusza felé. Teljes joggal. Logikus következménye a kleptokrata autokráciának.

A jogállam helyreállítása nélkül kizárt a tartós gazdasági fejlődés, csak további leszakadás jöhet belőle.

Régi lemez már, de jogállam nélkül egyszerűen nincs jólét. Erről is szól ez a lista. Joggal nem lehet jóllakni, de ha nincs, nem lesz mivel és annak leginkább, aki az elemi összefüggést nem érti."

A linken az eredeti, azaz a World Justice Project látható:

https://worldjusticeproject.org/rule-of-law-index/global

A WJP oldalán Balra fönt Magyarországot választva, majd jobboldalon a "Összesített indexpontszám" lista elemeire kattintva mindenben igen pocsék helyen szerepelünk.

1 I Kormányzati hatáskörök korlátai: 122 .- ek.

2 | A korrupció hiánya: 60.-ik

3 | Nyitott kormány: 88.- ak

4 | Alapvető jogok: 72.-ek

5 | Rend és biztonság: 18.- ak

6 | Szabályozási végrehajtás: 101.- ek

7 | Polgári igazságszolgáltatás: 97.- ek

8 | Büntető igazságszolgáltatás: 68.- ak

Képernyőfotó a WJP ( World Justice Project ) oldaláról, -

Kattints a képre és nagyobban láthatod.

Messiás vagy báb?

 

András Horváth

tSsdpreoonl0c47117t1cu7u270.i4ft hl0aóu4u3g7g27tc1h74g385t7m  · 

MI LESZ EBBŐL? - 2. Kinél lehet a marsallbot?

Pár hónapja jutottam egy olyan információ birtokába – ami persze ebben a tárgykörben simán lehet dezinformáció is – miszerint Magyar Péter színrelépése előtt valamiféle puccs szerveződött a Fideszen belül a miniszterelnök ellen. Már a leendő pozíciókról is egyeztettek, az új struktúrában pedig jelentős szerepet szántak Novák Katalinnak is. A belső mozgolódást azonban Rogán még időben leleplezte, s a kegyelmi ügy kirobbantásával (szándékos kiszivárogtatásával) – és feltehetően a birtokában lévő kartotékok nyilvánosságra hozatalának belengetésével – helyre tette a dolgokat, félreállítva, illetőleg betagozódásra kényszerítve a pártütőket.

Így volt, nem így volt, a fenti variáns alapján kiválóan össze lehet illeszteni a puzzle addig hiányzó darabjait egy koherens egész történetté. Olyanná, ami Magyar Péter legelső interjújában már felsejlik (megnevezett „barátai” azonban már nem követték, ill. Rogán dossziéi miatt nem követhették), s olyanná ami kézenfekvő magyarázatot ad Magyar legfőbb kommunikációs paneljére, vagyis Rogán-fóbiájának az okára. A szelfi- és lájkkirály eddigi, tisztán pojácáskodás alapú közszerepléseiből, infantilis megnyilvánulásaiból, eredetiségének teljes körű hiányából kiindulva, szerintem ő csak külső szemlélője lehetett a belső szervezkedésnek. Amikor azonban ez az egész elbukott, mégis ő volt az, aki mellőzöttségéből, a NER-en belüli sokadrangúságából eredeztethető sértettség miatt kilépett a nyilvánosság elé, pofán csapva azokat, akik derékba törték nagyravágyó elképzeléseit. Olyan ívű üstökösszerű politikai felemelkedésre ami ezután történt ellenben sem ő, sem Rogánék nem számíthattak. Egyszerűen nem volt kalkulálható, hogy az az ember aki csaknem 20 évig a rendszer hű szolgájaként tevékenykedett, aki provokatív megjelenésével, gesztusaival ízig-vérig fideszes megjelenést mutat, aki pontosan ugyanúgy gondolkodik a politikáról, a világról, a média szerepéről mint addigi elvbarátai és harcostársai, s akinek nárcisztikus személyisége, arrogáns stílusa (sok esetben cinizmusa) elviekben gyökeres ellentmondásban áll azzal, hogy ellenzéki ikonná válhasson, mégis pillanatok alatt a hatalomváltás első számú letéteményesévé, ellenzéki messiássá lép majd elő. Gyakorlatilag ugyanolyan eszközökkel, amit anno Orbán is alkalmazott.

Van persze néhány csavar, néhány elvarratlan szál, némi ellentmondás a történetben. Például az, hogy Magyar politikai támogatottságban ma nem tartana ott ahol, ha nem megy nagyon-nagyon félre a Varga Juditos, mobiltelefonos Megafonos, lakájmédiás hiteltelenítési történet, amelyek éppen a szándékolttal ellentétes hatást kiváltva gyakorlatilag felturbózták Magyar népszerűségét. Ennyire gyepivé vált volna a hírhedt rogáni propaganda és lejárató gépezet? Képtelenné váltak a kitörésre az évtizedes technikáik egyre kevésbé működő hálójából? Meglehet, ez is simán benne van a pakliban. De az is lehet, hogy mindez csak etetés. Hogy a mélyállam sem egységes. Hogy Magyar csak eszköz a kezükben, s a héttérből még mindig ők irányítanak. (Ez persze nem mond ellent annak, hogy Magyar szentül meg van győződve arról, hogy ő az ellenzéki jolly joker.) Kik azok az állítólagos haverok, akik belülről szivárogtatnak? – amire Magyar rendszeresen utalgat. Politikai berkekben forog néhány igazán fajsúlyos politikai és gazdasági potentát neve. A sokak által elvárt rendszerváltás szempontjából azonban ezek személye nem túl biztató (ezzel nyilvánvalóan Magyar is tisztában van), s nagyon erősen a mélyállami megoldás felé mutat. Ahonnan nagy valószínűséggel Magyar egyik újsütetű segítője, a „rendszerváltó csapat” kiválasztásának a mentora, Raskó György is érkezett.

Orbánt persze nem olyan fából faragták: ő – a hírhedt utcai harcos – magától nem fogja átadni a hatalmat. Az előző részben vázolt gazdasági összeomlás közelsége, a korrekcióra való képtelenség ellenben teremthet olyan helyzetet, hogy egy időre átadják a kormányrudat, s akkor majd ellenzékként lehet rárepülni a borítékolható, nagyon kemény megszorító csomagokra. S akkor is inkább már „a mi kutyánk kölyke” álljon a kormányrúdnál (ennek sok előnye lehet a számukra), mintha valamiféle kívülálló kerülne oda.

Mert megszorítások lesznek, akárki veszi át a kormányrudat. Mert egyszer úgyis el kell engedni azok kezét, akiket Ők alkottak, mert egyszer úgyis fel kell adni azokat a pilléreket (például a sportfinanszírozás rendszere, állami egészségügy), a fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan beruházásokat és azok állami működtetését, amelyek jelenleg gúzsba kötik a nemzetgazdaság kitörési lehetőségeit.

Aki viszont a fentiekkel konkrétumok vállalása nélkül csak a politikai lózungok szintjén foglalkozik, aki ilyen gazdasági háttér ismeretében milliós béreket, ezer eurós minimálbért, a lepukkant szektoroknak ezer milliárdokat kitevő finanszírozási kánaánt vagy éppen a korrupció letörésének gazdasági mindenhatóságát hangoztatja, annak legfeljebb rövid távú politikai céljai vannak. „Csak legyek belül, aztán majd lesz valahogy!”

De legkésőbb 2026-ban – vagy nem sokkal utána, amikor talpra kell állítani a gazdaságot – úgyis eljön az igazság pillanata: hogy mennyit is ér ez az egész S akkor talán az is ki fog derülni, hogy valójában kiknek a kezében van (volt) a marsallbot.

Út javítás Gyomaendrődön. ... De így kell ezt?

 Ez milyen út javítás? Jó 2 hónapja nekiálltak az önkormányzati utakat kátyúzni, azóta hol itt, hol ott "kátyúznak". De hogyan? Egy brigád kimarja az aszfalt kopóréteget, aztán napokig ott van a kiszedett aszfalttörmelékkel együtt jelölés nélkül, jelen esetben az úttest közepén. Pár nap múlva... jobb esetben... ... rosszabb esetben egy hét múlva... jön a másik brigád és be aszfaltozza. Pár nap, vagy hetek múlva jön a harmadik, amelyik elviszi a törmeléket.

Jelen esetben a Körgát utcában bő 2 hónapja kátyúztak, majd most megint pár napja újra ugyanott, úgy hogy a 2 hónapja javított egy részét IS felmarták, azóta is ott az út közepén jelöletlenül. Tény, nem túl mély, de nem tesz jót sem autónak, sem motorkerékpárnak, sem kerékpárnak ha belehajt mert nem veszi észre. Igaz, van ott egy terelő tábla még az első kátyúzás óta, mert ott felejtették és az is ki van téve az út szélére, ráadásul most 2 parkoló autó azt is takarja.

Tényleg így kell ezt? Ellenőrzi valaki a megbízó önkormányzattól, hogy ezek milyen munkát és hogyan végeznek? Vagy ahogy esik huppan alapon megy? ... vagy hogyan?

Nem é lehetne úgy ahogy jobb helyeken, jobb vállalkozók csinálják? Pl. a megbízó és a vállalkozó együtt bejárják az utakat, kijelölik a javítandód, majd jön a brigád, kimarja amit ki kell, leaszfaltozza ( javítja ), törmeléket felpakol és elszállítja... kész! Ennyi. ...és nem áll ott napokig... hétig... a kimart kátyú a törmelék. Mikor végeztek a megbízó illetékese és a kivitelező újra bejárják és átad - átvesz... fizet a megbízó. Jobb helyeken így működik. Sőt! ...jobb helyeken a kivitelező vállalkozónak eszébe sem jut, hogy ne tisztességes munkát végezzen, mert ha nem így tesz, ott többé nem kap munkát...és nem csak ott nem. ...és ki sem fizetik neki a pocsék munkát. Ha mi a saját pénzünkért elvárjuk, akkor a KÖZPÉNZÉÉRT IS! elvárható, hogy tisztességesen végezze a munkáját mindenki! ...ugyanis AZ IS A MI PÉNZÜNK!

 Látható ahol a kb. 2 hónapja javítottnak egy részét is felmarták most pár napja. 

Vietnami kórház magyar hitelből?

 Hadházy Ákos 

oonsSdtrep65l8m9c96004mi2mlfm5g961 t8.11l2a7ó0tg8740cif1ul43  · 

EZT SIKERÜLT ÉPÍTENÜNK VIETNÁMBAN: torzó maradt a „magyar kórház”, a projekt mögött pedig felbukkant egy régi ismerős...

„Magyarország 500 ágyas onkológiai kórházat épít Vietnamban” - jelentette be maga a miniszterelnök még 2017-ben. Nos, a tavaly nyáron készült képeken ez a "kórház" látható, befejezetlen állapotban, amint éppen visszahódítja a természet.

Nem olyan régen kérdeztem rá a Külügynél a híres (most már hírhedt) projektre, és azt a választ kaptam, hogy a vietnami fél elállt a szerződéstől, visszafizette a magyar „segélyhitelt” és inkább megcsinálja saját forrásból a beruházást. Nos, finoman fogalmazva a minisztérium nem bontotta ki az igazság minden részletét…

A korábbi posztomnak köszönhetően eljutott hozzám egy vietnami, angol nyelvű újság cikke, amelyből nem csak az derül ki, hogy az építkezés torzóban maradt (a kommentek közé teszem a linket, ott még több remek képet lehet találni), de részletek is kiderülnek arról, hogy miért történt ez.

A kórházat egy konzorcium építette (volna), amelynek vezetője a VMD Kórházi Technológiai Zrt. volt. Egy, az építkezésen dolgozó forrástól úgy tudom, hogy mindenből a legolcsóbbat akarták beszerezni, és a vietnami cikk is azt írja: a VMD folyamatosan spórolni, változtatni akart az orvosi eszközök és építőanyagok terén, ami végül ellehetetlenítette az egész projektet. A vietnámiak ugye tisztában voltak vele, hogy az onkológiai kórházat nem ajándékba kapták volna, hanem csak hitelt adott a magyar Eximbank, amit aztán vissza kell fizetniük. Akkor pedig jogosan várták el, hogy ne bóvlit kapjanak a pénzükért. (Emellett amúgy a cikk szerint így nem lehetett tartani azt a szerződéses kitételt sem, hogy 50 százalékban magyar eredetű legyen minden beépített termék.)

A cég nevét olvasva szólni kezdett a vészcsengő a fejemben: én ezt a céget ismerem régről! A VMD is benne volt abban, az OLAF által is csalásnak talált üzletben, amelynek keretében az állam 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt CT-ket és röntgengépeket – csak nem a gyártóktól, hanem közvetítő cégektől, amelyek durván túlárazták azokat. Érdekes módon a magyar Versenyhivatal is egészen szépen felgöngyölítette ezt az ügyet, csak éppen a VMD-t hagyták ki a jelentésből.

Hogy ez miért történgetett, arra választ kapunk, ha megnézzük, ki volt akkoriban ennek a cégnek a tulajdonosa és vezetője. Az a Maróth Gáspár, aki büntetés helyett aztán hadiipari kormánybiztos, majd államtitkár lett, legújabban pedig a Rheinmetall AG-nél tölti be a „kelet-európai koordinációs vezető” posztját, bármit is jelentsen ez. Persze, amikor a nagy vietnami üzlet elindult, papíron már nem volt benne a cégben, de erősen gyanús, hogy a hivatalos tulajdonos csak stróman. (ha például a hivatalos tulajdonos lakcímét megnézzük, egy rozzant oroszlányi családi házat látunk).

Ez a „kis” kudarc gyönyörű példa a nagy magyar keleti nyitásra: korrupt viszonyainkat és zűrös figuráinkat akarjuk exportálni. Ők aztán megpróbálják a létező leggagyibb dolgokat rásózni a partnerekre. De a vietnamiak sem hülyék, nem kértek ebből.

A vietnami angolnyelvű újság cikke képernyőfotó. Nálam a google automatikusan lefordítja az angol nyelvű oldalakat és a képernyőfotó is már így készült a google által lefordítva. 

A Vietnami angol nyelvű újság cikke erről: https://e.vnexpress.net/photo/news/72m-mekong-delta-hospital-frozen-in-time-4629417.html