Megfelelő
módon válaszoltunk Barack Obama amerikai elnök szavaira. Ezt mondta
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a közrádióban. Hogy mit
kell értenünk a megfelelő mód alatt, azt nem fejtette ki, a mikrofont
tartó sajtómunkás pedig, ki tudja mi okból, nem kérdezett rá.
Megszereztük a magyar kormány Obamához írott levelét.
Figyejjé’ Obama!
Figyejjé’ Obama!
Te
ne szórakázzá velünk, kishaver! Mert velünk nem lehet csak úgy
kikucoricázni. Mink ugyanis ipari-agrár-szabadságszerető nép vagyunk.
Tik csak ugassátok a demokráciját.
Ne
merjé’ bírálni minket, mert mink az ilyet nagyon nem szeressük. Főleg,
ha hazudol! Attól herótunk van. És akkor most nagyon diplomásan
fogalmaztunk, mert írhattuk volna aztat is, hogy tele van a tökünk
veletek.
Oktattok minket a demokráciárú’, pedig aszt se tuggyátok, mijaz.
A demokrácija a többség diktatúrája a kisebbség fölött. Rubovszky Gyögy mondta ezt a minap.
Fogadjunk, hogy nem vágod, ki az a Rubovszky György. Örüjjé’ neki, ha nem tudod, addig jó neked.
Lekközelebb, ha kinyitod a szádat, előtte tájékozóggyá’! Te is, meg az a Klinytony (Clinton – a szerk.) nevű haverod úgyszintén. Az se tuggya, mit beszél, csak brekeg összevissza.
Az a Klinytony (Clinton – a szerk.) olyan hülye, hogy nálunk még ellenzék se lehetne!
Szidol minket, aztán fogaggyunk, azt se tudod, melyik a harmadik legnagyobb magyar város.
A Kósa Lajos monta, hogy nem tudod. Igaz, ő sem tudja. Szerinte Debrecen. Miközben Szeged, vagy Miskolc.
De lehet, hogy Bukarest. (Csak viccőtünk.)
Örüjjé’, hogy viccelődös kedvünkbe’ vagyunk. Nem mindég vagyunk ennyire vidámosak, tudunk mi komolyak is lenni.
Meg szokunk is időnként.
Ha nagyon begorombulunk, még az is megeshetik, hogy rátok külgyük a Békemenetet.
Láttad te már a Stefkát menetelni? Olyan félelmetesen döng alatta a föld, hogy meneküjj Obama, amerre látol!
Ahol meg a Széles Gábor megjelenik, ott megszűnik a gravitácijó. Fű nem marad utána.
Ha
nem húzod meg magadat, odamegyünk, és építünk nektek egy csomó
stadijont! Ezt ne vegyed fenyegetésnek Obama, mer’ mi a barátainkat nem
fenyegessük. Csak barátilag figyelmeztessük őket, hogy ne pofázzanak
bele az életünkbe.
De
majd most a Szijjártó Pubi rendbe rak titeket. Az csak ránézésre
mulatságos fiú. Mindenki röhög rajta, de valójában ügyes gyerek. Nagyon
is tuggya, mi a dörgés, már csomószor körbeutazta a világot. És most
vett magának egy szép kis házikót, ha jó leszel, meghív majd kávéra.
Vagy forró csokira.
Nem a bőröd színére céloztunk, mer’ minket az ilyen nem érdekel. Tőlünk akár néger is lehetnél.
Vagy fekete.
Csak ne pofázzá’ bele a mi életünkbe. Nálunk tombol a demokrácija, gyere ide, és tanujjá’ tőlünk.
Amúgy
is rég találkoztunk. Picikét zsúfi a naptárunk, de ha nagyon nyomulsz,
szakítunk rád időt. Beszuszakolunk egy kazah és egy azeri főmufti közé.
De előtte tájékozóggyál, mer’ ha kiderül, hogy épp a Videjoton jáccik, akkor lemongyuk a megbeszélést!
Egyébként
nem harakszunk. És tényleg csak azért írtuk ezt a hadüzenetnek egyelőre
nem számító kis följegyzést, hogy ha lekközelebb rólunk beszélsz,
előtte fogd be a szád!
